Ajka

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Ajka
Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
Ajka címere Ajka zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Ajkai
Jogállás	város
Polgármester	Schwartz Béla (Közösen Ajkáért Egyesület-MSZP)[1]
Jegyző	Dr. Jáger László
Irányítószám	8400, 8447–8451
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Rovaniemi, Finnország Székelykeresztúr, Románia Unna, Németország Weiz, Ausztria[2]
Népesség
Teljes népesség	26 408 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	297,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	95,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 02″, k. h. 17° 33′ 08″47.100555555556, 17.55222222222247.100556°N 17.552222°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 02″, k. h. 17° 33′ 08″47.100555555556, 17.55222222222247.100556°N 17.552222°E
Ajka Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ajka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ajka (keresztnév).

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Veszprém és Pápa után.

A város a 8-as főút mentén, Veszprémtől 30 km-re nyugatra, a Balatontól 40 km-re északra, a Dunántúli-középhegységben fekszik, a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, egy nyugat felé nyitott félmedencében. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át területén: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, a Széles-víz, a Csigere- és Polányi-patak pedig a település határában. Egy mesterségesen létrehozott csónakázótó is van a városban.

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója Töröktetőn meg is találta egy ilyen földvár maradványait, amelyet Cservárnak neveztek el.

A keltákat később a rómaiak váltották fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték.

Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.

A falvakat, melyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek nevét kapták, Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok pedig földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.

A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított .

1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható.

Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben Ajkához csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, s egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán.

A 70-es években megkezdődött a belváros kialakítása. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig a belváros meghatározó épületei.

1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették.^{[m 1]} 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel^[4]) és Bakonygyepest (németül: Jepsching^[4]), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet.

A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de az önkormányzatok igyekeznek elősegíteni új üzemek létesítését és a szerkezetváltást. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek köszönhetően a város ipari parkjában rendre jelennek meg új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

A 2008-as pénzügyi válság Ajkát sem kímélte, de hamar kilábalt belőle, és volt olyan év, amikor az ország GDP-jének 1%-át is elérte. A 2010-es évek végére a város már komoly munkaerőhiánnyal küzdött.

2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét. Fejlődése azonban nem állt meg, a 21. században is több nagy, látványos beruházás történt Ajkán, többek között a városi uszoda felújítása és egy olyan jégcsarnok építése, amelyet nagyobb városok is megirigyelhetnek.

A 2020-as Covid-19 koronavírus járvány ideje alatt az ajkai Magyar Imre Kórház járványkórházként is üzemelt.^[5]

Időszak	Tanácselnök
1950–1954	Geier Lipót
1954–1956	Csigi Bálint
1956–1962	Bajor István
1962–1965	Bölcskei Imre
1965–1983	Dr. Ádám István
1984–1990	Schwartz Béla

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Dr. Csertán János	független[7][8]
1994–1998	Marton József	SZDSZ[9]
1998–2002	Ékes József	MDF-VP[10]
2002–2006	Schwartz Béla	MSZP-SZDSZ[11]
2006–2010		MSZP[12]
2010–2014		MSZP[13]
2014–2019		MSZP[14]
2019–2024		Közösen Ajkáért Egyesület[15]
2024–		Schwartz Béla	Közösen Ajkáért Egyesület-MSZP[1]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott).^[16] A város népessége alapján Veszprém megye harmadik legnagyobb települése.

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek és szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 4,1% református, 2,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).^[17]

A várost könnyű megközelíteni, mert északon a 8-as főút határolja, és átszeli a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is. A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, közel 200 járatpárral. A helyi és helyközi autóbusz-közlekedést a Volánbusz Zrt. üzemelteti.

A várost és a közigazgatásilag hozzá csatolt településeket több alsóbbrendű útvonal is érinti. Ilyenek:

• a 7306-os út, amely a városközpontot köti össze Ajkarendekkel és azon keresztül a 8-as főúttal,
• a 7308-as út, amely szintén a 8-asból ágazik ki és a városon keresztül a Bakony délebbi települései, Úrkút és Nagyvázsony felé halad (a város tulajdonképpeni főutcája),
• a 7309-es út Öcs és Pula irányába,
• a 7315-ös út a padragi városrészből Halimba, Szőc és Nyirád irányába (majd onnan tovább más számozással Tapolcáig),
• a 7339-es út Kolontár és Devecser felé,
• illetve a 8401-es út, amely északi irányban ágazik ki a 8-asból Bakonygyepesnél, ez Noszlop irányába vezet (majd onnan tovább más számozással Pápáig).

5 számjegyes utak a Csékút irányából Kolontár felé vezető 73 129-es vagy a Bakonygyepest és Ajkarendeket összekötő 73 131-es út. Emellett Bakonygyepesen ágazik ki a 8401-esből észak felé a zsáktelepülés Magyarpolány irányába a 84 101-es út.

• Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe azt ábrázolja, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
• Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
• Városliget; itt található a mesterségesen létrehozott csónakázótó, melynek központi szigetén Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása áll, s mellette helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér és Vuk, a róka.
• A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója Dr. Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
• Ajka Kristály (üveggyár)
• Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő
• Valaha Ajka nevezetességeihez tartozott a Nirnsee-kastély (vagy Nirnsee-kúria) is, de azt 1981-ben lebontották. Helyén ma egy tízemeletes lakóház és egy postaépület áll.^{[m 1][18][19][20][21]}
• Ajka összes látnivalója

• Bányász emlékmű Szent Borbála-szoborral Padragkúton
• Borsos Miklós: Flóra - a városközpontban
• Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
• Borsos Miklós: Fekete István-portré
• Illés Gyula: Az éj királynője
• Konyorcsik János: A villám
• Konyorcsik János: Emlékmű
• Marton László: Bányászok
• Marton László: Üvegfúvók
• Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
• Ráthonyi József: A városépítő
• Rieger Tibor: Vízköpő
• Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
• Szent Borbála-szobor a városközpontban
• Tóth Júlia: A kígyóölő
• Tóth Vali: Az olvasó nő

A város nevét viseli az 589780 Ajka kisbolygó.^[22]

A városnak két futballcsapata van. Az egyik a nemzeti bajnokság másodosztályban szerepel Fc Ajka néven. A klubnál a 2010-es évekre fontos változások történtek, többek közt műfüves edzőkomplexumot és utánpótlásműhelyt adtak át. A másik csapat, az Ajka Kristály Se "üveggyári csapat", melynek pályája a város túlvégén, Tósokberénden van. A csapat a megyei első osztályban játszik.

A városban a következő sportegyesületek működnek:

• Futball (FC Ajka, Ajka Kristály SE)
• Kézilabda (Le belier KK Ajka)
• Úszás (Rája '94)
• Vízilabda (Cápa vízilabdaklub Ajka)
• Teke (Ajka Kristály SE)
• Jégkorong (Ajkai Óriások)
• Sakk (Bányász Sportkör Ajka)
• Atlétika (Dobó Se, Tova Futók Se, Bakonyi Tájfutó Klub)
• Asztaltenisz (Ajkai Asztaltenisz Se)
• Küzdősportok (Box, AIKIDO, Judo, Karate)
• Floorball (Ajkai Fekete Ló)
• Kosárlabda
• Röplabda (Röpisuli SE)
• Lövészet (Ajkai Technikai Tömegsport Egyesület)

• 
  Ajka vasútállomása a levegőből fényképezve
• 
  Az ajkai Kristályfürdő (Élményfürdő) légi felvételen
• 
  A Magyar Imre Kórház modern épületegyüttese
• 
  A csónakázótó az ajkai Városligetben
• 
  Ajka látképe légi felvételen
• 
  Jézus Szíve Plébániatemplom
• 
  Timföldgyár, légi fotó
• 
  Az Ajkai Timföldgyár

• Rovaniemi, Finnország
• Székelykeresztúr, Románia (1992)
• Unna, Németország
• Weiz, Ausztria^[2]
• Donghai, Kína (2018)

• Ács Dominika magyar fuvolista, énekes, zeneszerző
• Bródy Imre magyar feltaláló
• Beck Zoltán 30Y frontembere, énekes,gitáros
• Cserháti István billentyűs, zeneszerző, a P. Mobil egykori tagja, a P. Box egyik alapítója
• Fekete István író, közíró, fizikoterapeuta, Fekete István ifjúsági regény- és állattörténet-író fia
• Gaál Zsóka sakkozó
• Göncz Renáta magyar opera-énekesnő (lírai szoprán), a Moltopera Társulat alapító tagja
• Kis Gergő magyar úszó
• Kiss Tamás kenus
• Krajcsi Nikolett színésznő
• Kovács Dézi színésznő
• Kurdi Imre magyar költő, műfordító, irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár
• Molnár Anikó színésznő
• Molnár Gábor író
• Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztéta
• Németh Edit festőművész
• Ősi Attila magyar geológus, paleontológus, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a lelőhely kutatásának vezetője
• Pap Lujza színésznő, Domján Edit-díjas
• Scherer Péter színész, Jászai Mari-díjas
• Szlotta Judit Kazinczy-díjas rádióbemondó
• Tímár Péter fotóművész
• Vörös Szilvia mezzoszoprán operaénekes, Gundel-díjas, Junior Prima díjas
• Farkas András operaénekes, énekművész, a Magyar Állami Operaház magánénekese

• Hivatalos oldal
• a Napló hírei Ajkáról^{[halott link]}
• Lap.hu linkgyűjtemény
• Ajka.lapozz.hu - linkgyűjtemény
• Eyko.hu Magazin – Ajka
• Térkép Kalauz – Ajka
• Ajka a funiq.hu-n
• Valló Judit: „Elvtársak, várossá lettünk”: Ajka város születése a helyi sajtó tükrében. In A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története: A 2011. október 20-án Várpalotán és 2012. május 9-én Pápán rendezett konferenciák előadásai. Szerkesztők: Katona Csaba, Koltai Gábor, Rácz Attila, Szűts István Gergely. Budapest – Veszprém: Legenda Közművelődési Egyesület – Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2012. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 29. ISBN 978-963-08-5521-1 Hozzáférés: 2017. augusztus 15. library.hungaricana.hu  
• Horváth László: A modernitás szorításában: Ajka építéstörténete 1940–1990. Veszprém: Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. 2015. 247–261. o. = A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai (ISSN 0134-112x), 35. ISBN 978-963-7229-43-5 Hozzáférés: 2017. augusztus 15.  

Celldömölk	Pápa	Zirc
Devecser	Ajka	Herend
Sümeg	Tapolca	Balatonfüred