Csatka

Csatka
Kisboldogasszony római katolikus templom
Csatka címere Csatka zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Bognár Tímea (független)[1]
Jegyző	Varga Sándor
Irányítószám	2888
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	234 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	12,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 22′ 49″, k. h. 17° 58′ 35″47.380319444444, 17.97628888888947.380319°N 17.976289°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 49″, k. h. 17° 58′ 35″47.380319444444, 17.97628888888947.380319°N 17.976289°E
Csatka Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Csatka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Csatkáról szól. Hasonló címmel lásd még: Csát (egyértelműsítő lap).

Csatka (németül: Tschatkau) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.

Komárom-Esztergom vármegye déli részén, Ácsteszértől délre található a Bakonyalján. Zsáktelepülés, közúton csak a 4 kilométer hosszú 82 117-es úton érhető el, amely Ácsteszér déli szélén ágazik ki a 8208-as útból, annak 10,450-es kilométerszelvényénél. [A bekötőút érdekessége, hogy egy helyütt (a 900-as méterszelvénye közelében) egy négyeshatár közvetlen közelében halad el: Ácsteszér, Súr, Csatka és Réde határvonalai találkoznak itt egy pontban.]

Ácsteszér 5 kilométer, Súr 6 kilométer, Réde 9 kilométer, Csesznek 10 kilométer távolságra található; közeli települések még: Bakonyoszlop, Csetény és Szápár. A környék városai közül Kisbér 17 kilométer, Zirc 19 kilométer, Mór pedig 21 kilométer távolságra fekszik.

Csatka nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben.

1357-körül Kont nádor építtetett itt kolostort, a pálos szerzeteseknek. Csatka az itt épített kolostornak köszönhetően az évek során mezővárossá fejlődött. Az 1543-as a török támadáskor mezővárossá fejlődött település és az itt épített kolostor is elpusztult. 1724-ben az elnéptelenedett, gazdátlan települést a pápai pálosok szerezték meg, Radoványi Özséb Győrszentmártonból 15 katolikus családot telepített be,^[3][4] akik a mai Suttony helyén telepedtek le, majd erdőirtással szereztek földeket. 1747-ben már 226 lakosa volt. 1782 körül, II. József alatt a település a Kamara kezelésébe került. 1784-1787-es népszámláláskor 529, 1920-ban 853, 1960-ban 800, 2007-ben 340 fő lakosa volt a településnek.

A 19. század közepe táján hg. Liechtenstein Alajos volt a falu birtokosa. Csatka lakosságának megélhetése főleg a mező- és erdőgazdaságra épül, de viszonylag nagyarányú az elvándorlás is a településről.

A helyi Termelőszövetkezet 1960. február 9-én alakult, majd 1977-ben egyesült az ácsteszérivel. 1990 után ismét különvált, 1999-ig működött.

A település híres búcsújáró hely, minden év szeptember 8-án megrendezik a Kisasszony-napi búcsút, a szentkúti kegykápolnánál.

A település neve személynévi eredetű. A Csát személynévből keletkezett, annak -ka képzős változata: (Chat-ka), Csát-ka, Csat-ka, Csatka.

Álló, háromszögű pajzs kék cölöppel megrakott arany mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében arannyal gyűrűzött és arany kereszttel megtűzött forrás, melyből ezüst víz ömlik a pajzs aljába. A középső halom feletti kék mezőben pásztorbotot tartó, cölöpösen felnyúló kar arannyal. A szélső arany mezőkben egy-egy lebegő helyzetű kis pajzs: a jobb oldali kerektalpú pajzs vörös mezejében jobbra fordult, ágaskodó ezüst oroszlán. A bal oldali keréktalpú pajzs vörös mezejében három ezüst cölöp. A nagypajzs alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSATKA felirat.

• 1990–1994: Hanig Antal (független)^[5]
• 1994–1998: Hanig Antal (független)^[6]
• 1998–2002: Hanig Antal (független)^[7]
• 2002–2006: Hanig Antal (független)^[8]
• 2006–2010: Hanig Antal (független)^[9]
• 2010–2014: Tűz András (független)^[10]
• 2014–2019: Tűz András (független)^[11]
• 2019–2024: Bognár Tímea (független)^[12]
• 2024– : Bognár Tímea (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 5,4%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (13,8% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,2% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,4% ukránnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 4,6% református, 2,1% evangélikus, 0,4% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).^[14]

• Szentkút^[15]
• Mária napi búcsú

• Csatka Önkormányzatának honlapja