Zánka

Zánka
A református műemléktemplom
Zánka címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Oláh Kálmán (független)[1]
Irányítószám	8251
Körzethívószám	87
Testvértelepülései	Lista Willanzheim
Népesség
Teljes népesség	1009 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	40,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″46.87505, 17.67841111111146.875050°N 17.678411°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″46.87505, 17.67841111111146.875050°N 17.678411°E
Zánka Pozíció Veszprém vármegye térképén
Zánka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zánka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zánka község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

A Balaton északi partján, Balatonfüredtől délnyugatra, Balatonakali és Köveskál közt fekvő település.

A település közigazgatási területén áthalad a 71-es főút, a történelmi településközponton azonban a Tapolcai-medence keleti széléig vezető 7313-as út húzódik végig, amelyből itt ágazik ki a 7312-es út Nagyvázsony irányában.

Vasúton a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon lehet eljutni Zánkára, melynek a gyorsvonatok egy része által is érintett vasúti megállási pontja Zánka-Köveskál vasútállomás.

Zánka és környéke már az őskorban is lakott hely volt, amit a község határában talált újkőkorszaki, késő rézkori és kora bronzkori leletek is bizonyítanak. Az ókorban a Balaton környéke Pannonia néven a rómaiak uralma alatt állt. A római birodalom idején Zánka is lakott hely volt, a református templomnál levő dombon e korból való leletek kerültek felszínre.

Zánka Árpád-kori település. Nevét 1164-ben említette először oklevél Miske ispán fia, István végrendeletében. A honfoglalás után a Kál nemzetség szállásbirtoka volt. A 12. században már kőtemploma is volt, amely ma is áll. A templomot 1333–1335-ben a pápai tizedjegyzék említette először. Zánkát először az Atyusz nemzetségbeliek, majd a 13. század végétől a Gyulafi-Rátoldi családbeliek birtokolták. A 13–14. században a veszprémi káptalan birtoka volt, a 15. században a Gyulafi és a Rozgonyi családok voltak birtokosai. 1474-ben Mátyás király a Gyulafi családot erősítette meg birtokában. A török hódoltság alatt a környék is sokat szenvedett: 1548-ban a törökök Zánkát is felégették, a falu az 1696-os adóösszeírásban már nem is szerepelt, puszta lett.

1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel népesítette újra Zánkát. A falu a 19. század elejére elmagyarosodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császári hadak kétszer is bevonultak ide, de csata a település közelében nem volt. 1909-ben épült meg a vasút, és az 1930-as évekre alakult ki a nyaralótelep, melynek házai közé lakóházak is épültek.

1910-ben 459 lakosa volt, amelyből 457 magyar volt. Ebből 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus volt.

A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.

• 1990–1994: Dr. Szabó Dezső (MDF-SZDSZ)^[3]
• 1994–1995: Dr. Szabó Dezső (független)^[4]
• 1995–1998: Filep Miklós (független)^[5]
• 1998–2002: Filep Miklós (független)^[6]
• 2002–2006: Filep Miklós (független)^[7]
• 2006–2010: Filep Miklós (független)^[8]
• 2010–2014: Filep Miklós (független)^[9]
• 2014–2019: Filep Miklós Lajos (független)^[10]
• 2019–2024: Filep Miklós (független)^[11]
• 2024– : Dr. Oláh Kálmán (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 5,2% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 14,1%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 13,8% (25,2% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és cigánynak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 12,6% református, 3,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).^[13]

A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333–1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A török időkben elnéptelenedő falut később részben német telepesekkel népesítik be. Az újjáépülő faluban a református és az evangélikus hívek 1786-ban engedélyt kapnak a megújítás utáni közös templomhasználatra.

A templom építéstörténetét az 1984–85-ös műemléki eljárás idején tárták föl. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély, mely Dejte és Hidegség szentélyéhez hasonlóan négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor. S ahogyan Hidegségen is, itt a zánkai templomban is a későbbi fölújítások idején tornyot építettek az erős falú rotundára.

Ez a szentélytípus keleti eredetű. Pontosz, Kis-Ázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust és nyugaton is elterjedt (például fuldai Szent Mihály templom). Mindez, és a templom patrocíniuma (Szent István király) szintén a korai építést valószínűsíti.

A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony. Ennek a párhuzamai német területről ismertek. Főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt forma. Ennek építési idejét a templomot föltáró régész a 13. századra teszi.

• Gyermekszervezet-történeti Múzeum
• Turul-szobor^[14]

Bővebben: Zánkai Erzsébet-tábor

1968 és 1972 között építették ki a 3000 fő befogadására alkalmas Zánkai Úttörőtábort, amelyet hivatalosan 1975-ben adott át Kádár János. Évente átlagosan 25 ezer, ebből a nyári szezonban 15 ezer gyerek táborozott itt.^[15]

A rendszerváltás után az intézmény neve gyakran változott, de sokáig állami tulajdonban maradt, míg 2016-ban a kormány ingyenesen A Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány-nak adta. 2014 óta az Erzsébet-táborok égisze alatt tanévben ún. ottalvós osztálykirándulásokat, a nyári szünidőben pedig rászoruló gyermekek ezreit fogadja ingyenes üdülésre, heti váltású turnusokban.^[16] 2020-ban nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek.^[17]

• 
  Zánka látképe légi felvételen
• 
  Zánka, a kikötő látképe
• 
  Erzsébet Üdülőközpont és Tábor, Zánka
• 
  A Balaton part madártávlatból Zánkánál
• 
  A Canter Borház légi felvételen, Zánkán
• 
  Kilátás Zánka felől a Balaton-felvidékre

• Mezősiné Kozák Éva (1993): Zánka, református templom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 468. sz. TKM Egy. és OMH. Budapest
• Békefi Remig (1907): A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest
• Mezősiné Kozák Éva (1992): Kutatások a zánkai református templomban. Műemlékvédelmi Szemle, 1992/1. sz.
• Entz G., Gerő L. (1958): A Balaton-környék műemlékei. Budapest

• A község honlapja
• Európai borutak portál
• Zánka az utazom.com honlapján
• Zánka elhelyezkedése (Google Térkép)
• Zánka.lap.hu - linkgyűjtemény