Bakonybánk

Bakonybánk
Katolikus templom
Bakonybánk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Nagyné Farkas Marianna (független)[1]
Irányítószám	2885
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	380 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 17° 54′ 09″47.465480555556, 17.90243055555647.465481°N 17.902431°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 17° 54′ 09″47.465480555556, 17.90243055555647.465481°N 17.902431°E
Bakonybánk Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bakonybánk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybánk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonybánk: község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.

A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik. Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér.

Főutcája a 8218-as út, de érinti a határszélét keleten a 8217-es, nyugaton pedig a 8222-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a Környe–Pápa-vasútvonal érinti, melynek Bakonybánk megállóhelye pár száz méterre keletre van a belterület szélétől. Közúti elérését a 82 324-es számú mellékút biztosítja.

Első írásos említése 1340-ből mardt fenn. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik.

A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédj Imre birtokában volt a település.

Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901–1902-ben) megépült helyiérdekű vasút,^[3] posta és távírda.

1950-ig Veszprém vármegyéhez tartozott.

• 1990–1994: Ledniczki Józsefné (független)^[4]
• 1994–1998: Dosztály Csaba (független)^[5]
• 1998–2002: Major László (független)^[6]
• 2002–2006: Major László (független)^[7]
• 2006–2010: Major László (független)^[8]
• 2010–2012: Kovács Kálmán Imre (független)^[9]
• 2012–2014: Kovács Kálmán Imre (független)^[10]
• 2014–2019: Kovács Kálmán Imre (független)^[11]
• 2019–2024: Nagyné Farkas Marianna (független)^[12]
• 2024– : Nagyné Farkas Marianna (független)^[1]

A településen 2012. szeptember 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.^[10]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 6%, evangélikus 9,5%, felekezeten kívüli 14,3% (29,3% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt római katolikus, 12% evangélikus, 4,9% református, 1% egyéb keresztény, 7,8% felekezeten kívüli (52,3% nem válaszolt).^[15]

• Római kori leletek, köztük egy Bacchus-fejszobor, mely a pannonhalmi apátságban látható.
• Római katolikus templom – barokk stílusú, 1750-ből.
• Hunkár-kúria – copf stílusú, ma Polgármesteri Hivatal.
• Bezerédy-kúria – a posta, az orvosi rendelő és a könyvtár működik benne.
• Stróbel-kastély – ma a Bánki Donát Általános Iskola és Kultúrház épülete
• Bánki Donát-emlékszoba.
• Minden év június 6-án Bánki Donát-emléknap.

• Itt született Bánki Donát (eredeti nevén Lőwinger Donát; Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár; korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

• Bakonybánk Önkormányzatának honlapja