Illés Gyula (szobrász)
Megjelenés
Illés Gyula | |
Született | 1923. február 7.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 2008. március 12. (85 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (1941–1945) |
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1967) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Illés Gyula (Budapest, 1923. február 7. – Budapest, 2008. március 12.) magyar szobrász, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]1941–1945 között az Iparművészeti Iskola diákja volt. 1950-től volt kiállító művész. 1951-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Ohmann Béla, Erdey Dezső és Pátzay Pál oktatta. 1953–1983 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Az 1960-as években a Kilencek tagja volt.
Lemezdomborításokat és épületdíszítő plasztikákat készített.
Művei
[szerkesztés]- Eger vár védői (Eger, 1952)
- Oszlopot utánzó fali dísz (Kazincbarcika, 1955)
- Fiúk galambbal (Budapest, 1958)
- Epione (Miskolc, 1959)
- Bőség (Debrecen, 1962)
- a Nemzeti Színház homlokzati domborműve (Budapest, 1966)
- Kristályképződmény (Kazincbarcika, 1966)
- Dombormű (Kazincbarcika, 1968)
- Támaszkodó nő szobra (Budapest, 1969)
- Munkásmozgalmi emlék (Pécs, 1969)
- a POTE épületének homlokzata (Pécs, 1969)
- Mohácsi emlékpark, Emlékkút (Mohács, 1970)
- ravensbrücki emlékmű (1973)
- Görgey-zászlóalj emlékműve (Vámosmikola, 1975)
- Díszkút (Mohács, 1976)
- az Éj királynője (Ajka, 1979)
- Kálvin téri aluljáró, Kecskeméti-kapu (1981)
- Magyar Ifjúság Szabadfrontja-emlékmű (Budapest, 1982)
- Vörösmárvány dombormű (Budapest, 1983)
- Három tavasz-szobor (Kecskemét, 1985)
- Díszkút (Budapest, 1986)
- strand előtti park, Díszkútplasztika (Zalakaros, 1987)
- Szabadság emlékmű (Kecskemét, 1987)
- A magyar repülés üttörőinek emlékműve (Budapest, 1987)
- II. világháborús emlékmű (Nagybörzsöny, 1989)
- Ivókút (Füzesabony, 1990)
- Francia menekültek emléktáblája (Balatonboglár, 1992)
- Madár (Balatonboglár, 1995)
- Millecentenáriumi emlékmű (Füzesabony, 1996)
- Ollós nő (Zalaegerszeg, 2005)
- magyar nagykövetség, krómacél plasztika (Helsinki)
- épületplasztika (Sárvár)
- Építéstudományi Intézet (Szentendre)
- faplasztika (Makó)
Válogatott, csoportos kiállításai
[szerkesztés]- 1968, 1978 Budapest
- 1993, 1995 Sopron
Díjai
[szerkesztés]- Munkácsy Mihály-díj (1967)
- Érdemes művész (1979)
- Kiváló művész (1986)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
Források
[szerkesztés]- Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó, ISBN 9638477644
- Köztérkép
- Artportal.hu Archiválva 2018. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából (Szombathely, 1992)
- Wehner T.: Budapesti szoborleltár (Művészet, 1985)
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
- Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
- Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerkesztette: B. Varga Sándor. [3. kiad.] Budapest, Képcsarnok Propaganda, 1978
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. ISBN 9630515245
- Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
- IX. Országos Érembiennálé. Összeállította: Baranyi Judit. Sopron, Sopron Város Önkormányzata, 1993
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9