Balatonfűzfő

Balatonfűzfő
Balatonfűzfő címere Balatonfűzfő zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonalmádi
Jogállás	város
Polgármester	Szanyi Szilvia (független)[1]
Irányítószám	8175
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	4537 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	441,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″47.063611111111, 18.03888888888947.063611°N 18.038889°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″47.063611111111, 18.03888888888947.063611°N 18.038889°E
Balatonfűzfő Pozíció Veszprém vármegye térképén
Balatonfűzfő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfűzfő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonfűzfő város Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban. 925 hektáros kiterjedésével a megye és a Közép-Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa.^[3]

A Balaton északkeleti csücskén, a Fűzfői-öböl partján terül el. A településhez tartozó lakott településrészek eltérő időben és különböző funkcióval jöttek létre, részben az itt létesített ipari üzemek tevékenységéhez kapcsolódva, esetenként kifejezetten azok lakótelepeként.

Közúton a tó északi partján végighúzódó 71-es főúton és az abból Veszprém, illetve a 8-as főút felé kiágazó 72-es főút felől közelíthető meg. Itt indul a 72-es főútból kiágazva Papkeszi és Balatonkenese irányába a 7213-as út, valamint egy rövid szakaszon érinti még Balatonfűzfő területét a Litér déli részétől Királyszentistvánon át Sólyig vezető 7216-os út is.

Vasúton is kényelmesen elérhető a település, a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonalon, bár vasútállomásán a hosszabb távon közlekedő vonatok egy része nem áll meg.

A régészeti leletek tanúsága szerint Balatonfűzfő a római korig visszanyúló múlttal rendelkező település. A Máma nevű falu, a település őse feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma neve egy 990-ben kelt, ógörög nyelvű alapítólevélben szerepel először, mely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába helyezte.

A tatárjárás 1242-ben ezt a települést is feldúlta, és a temploma is elpusztulhatott, mert a ma ismert romtemplom keletkezési idejét a régészek a 13. századra datálják. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt temploma, amelyet minden valószínűség szerint a tatárjárás után építettek fel.

Máma falu pusztulásáról nincsenek írásos adatok, de Thaly Kálmán: „Dunántúli hadjárat 1707-ben” című könyve alapján feltehető, hogy a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc során pusztult el. A csatazaj elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 54 évvel későbbi, 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: „A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szt. László tiszteletére szentelt templom mellett létesült.” Tehát ebben az időben még állt a templom egy mellé épített remetelakkal. A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképen már rom, de még a nyugati oromfala is áll. A Jókai utcában található romtemplom napjainkban jeles ünnepségek helyszíne. Az újkori település ezzel a megnyilatkozással is tisztelegni óhajt a középkori Mámának, melyet történelmi elődjének tekint.

A város mai arculata a 20. század első évtizedeiben – a vasútépítést (1909) követően – kezdett kialakulni és formálódik még napjainkban is. Fűzfő története és fejlődése egybeforrt az idetelepített vegyi- és papíriparral. Az ipari jelleg miatt azonban sokáig „rejtve” maradt Balatonfűzfő idegenforgalmi adottsága, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk fürdő- és vitorlásélet alakult ki a településen.

Az ipar jelenléte azonban számos olyan létesítményt is teremtett, amelyeket a település saját erejéből nem tudott volna létrehozni. Ide sorolható a művelődés jelentős lehetőségeit biztosító Művelődési Központ, melynek épületét 1940-ben építette a Nitrokémia Ipartelepek Rt. Ugyancsak az ipari vállalat támogatásával jött létre az 1950-es évek közepén a környék egyik legszínvonalasabb sportcentruma, majd a megyei intézmények és vállalatok összefogásával a Balaton Uszoda, amely alkalmas úszóversenyek lebonyolítására is.

Az ipari környezetkárosító hatások visszaszorulásával párhuzamosan megjelentek idegenforgalom kiszolgálását célzó beruházások: vitorláskikötők épültek, elkészült a Balaton-part első téli-nyári bobpályája, újak létesültek és korszerűsödtek a vendéglátóhelyek, körvonalazódik a Balaton-parti sáv kiépítése is, parkokkal, sportpályákkal, sétányokkal – minden itt élő és idelátogató ember számára.

Balatonfűzfőt – 2000. július 1-jei hatállyal – a Magyar Köztársaság Elnöke: Göncz Árpád, Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára várossá nyilvánította.

• 1990–1994: Dr. Varjú Lajos (független)^[4]
• 1994–1998: Dr. Varjú Lajos (független)^[5]
• 1998–2002: Dr. Varjú Lajos (független)^[6]
• 2002–2006: Dr. Varjú Lajos (független)^[7]
• 2006–2010: Majorné Kiss Zsuzsanna (független)^[8]
• 2010–2014: Marton Béla (független)^[9]
• 2014–2019: Marton Béla (független)^[10]
• 2019–2020: Szanyi Szilvia (független)^[11]
• 2020–2024: Szanyi Szilvia (független)^[12]
• 2024– : Szanyi Szilvia (független)^[1]

A településen 2020. október 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület a nyár elején feloszlatta magát.^[13]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,9%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,9%, református 10,7%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,1% (29,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% horvátnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt római katolikus, 9,7% református, 1,2% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).^[15]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Balaton Csillagvizsgáló (www.csillagvizsgalo.com)
• Jézus Szíve római katolikus templom, és romtemplom
• Óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a Művelődési Központ szomszédságában.
• Balaton uszoda
• Balatoni BOB (BOB²)
• "Szellem Erőmű"
• Fövenyfürdő Balatonfűzfő
• Az 1920-as és 30-as évekből származó villák Fűzfőfürdőn (Bartók Béla u., Jókai Mór u., Felsővillasor)
• Fűzfőgyártelepi lakótelep – városkép
• Klebelsberg-iskolaépület

• Érintőlegesen említve szerepel a település Kőhalmi Zoltán humorista A férfi, aki megølt egy férfit, aki megølt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban című regényében (a harmadik rész 7. szakaszában).

Balatonfűzfő legnagyobb múlttal rendelkező sportegyesülete a Fűzfői Atlétikai Klub.

• A településen született Bozay Attila (1939–1999) magyar zeneszerző, citera- és csőrfuvola-játékos.
• A településen született Herczeg Csilla (1958–1995) magyar színésznő.
• Itt élt Vágfalvi Ottó (1925–2015) festőművész.^[16]
• Egy időben a településhez tartozó Mámapusztán élt, és Fűzfőgyártelepen dolgozott Bódi Mária Magdolna (1921–1945) magyar vértanú.

• Balatonfűzfő Önkormányzatának honlapja
• Gömbpanoráma képek Balatonfűzfő településről a Karpatmedence360.hu-n
• Balatonfűzfő az Irány Magyarország.hu honlapján
• Térképkalauz – Balatonfűzfő
• Lap.hu linkgyűjtemény
• Balatonfűzfő a funiq.hu-n
• Titkos bunkerek - A magyarországi óvóhelyek története 1917-2022 (szerk.: Mihályi Balázs) – 2023, Budapest, Erdélyi Szalon, ISBN 9786156016874