Balatonszabadi

Balatonszabadi
A világ első köztéri Kossuth-szobra Balatonszabadiban
Balatonszabadi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Hosszú-Kanász Eszter (független)[1]
Irányítószám	8651
Körzethívószám	84
Népesség
Teljes népesség	2900 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	71,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	41,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 35″, k. h. 18° 08′ 12″46.892980555556, 18.13661111111146.892981°N 18.136611°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 35″, k. h. 18° 08′ 12″46.892980555556, 18.13661111111146.892981°N 18.136611°E
Balatonszabadi Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonszabadi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonszabadi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonszabadi (korábban: Fok-Szabadi) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban. Lakosságszám tekintetében a vármegye legnagyobb községe.

A megye északkeleti részén fekszik, a Sió csatorna partján, Siófoktól 6 kilométerre délkeletre, Enyingtől pedig nagyjából 10 kilométerre nyugatra. Mindkét várossal a 6401-es út köti össze, de a siómarosi településrész és az enyingi városhatár közti szakasz szilárd burkolat nélküli földút.

Balatonszabadit a legegyszerűbben a 7-es főútról az Aranypartnál dél felé kanyarodva, az M7-es autópálya felett áthaladva lehet elérni, de megközelíthető délnyugat felől, Ságvár-Ádánd-Siójut irányából is, a 6403-as úton.

A település a Balatonboglári borvidék része.^[3]

Szabadi a középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevének legrégibb ismert említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn. 1660-ban Csobáncvár tartozéka volt. 1715-től a gróf Batthyány család birtokai közé tartozott. 1835-től a gróf Schmiedegg és a gróf Batthyány családok, majd őrgróf Pallavicini Ede birtoka volt. A 20. század elején a községhez tartozott Kisgát-puszta is, melynek tulajdonosa 1849-ig gróf Batthyány Kázmér, majd Pallavicini őrgróf volt.

• Siómaros
• Fokszabadi

• 1990–1994: Szerenka József (független)^[4]
• 1994–1998: Szerenka József (független)^[5]
• 1998–2002: Szerenka József (független)^[6]
• 2002–2004: Molnár Árpád (független)^[7]
• 2005–2006: Krisztin Endre (független)^[8]
• 2006–2010: Molnár Árpád (független)^[9]
• 2010–2014: Molnár Árpád (független)^[10]
• 2014–2015: Tóthné Balogh Mária Margit (független)^[11]
• 2015–2019: Király Kálmán (független)^[12]
• 2020–2024: Hosszú-Kanász Eszter (független)^[13]
• 2024– : Hosszú-Kanász Eszter (független)^[1]

A településen 2005. január 9-én időközi polgármester-választást tartottak^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[14]

2015. augusztus 30-án újabb időközi polgármester-választásra (és egyben képviselő-testületi választásra) került sort, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[15] A választást az országos átlaghoz mérten kifejezettem sok, összesen nyolc polgármesteri aspiránssal bonyolították le, de a 990 érvényesen leadott szavazatból csak három jelölt kapott száznál több voksot.^[12]

A 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választás után harmadszor is időközi választást kellett meghirdetni, mert szavazategyenlőség miatt a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni: a szavazásra jogosult 2408 helyi lakos közül 1088 fő járult az urnákhoz, közülük 1070 adott le érvényes szavazatot, s ezek épp fele-fele arányban oszlottak meg Király Kálmán hivatalban lévő független polgármester és egyetlen, szintén független kihívója, Hosszú-Kanász Eszter között.^[16] Az időközi választást 2020. február 9-én tartották, ezen mintegy 200-zal többen adtak le érvényes szavazatot, mint a 2019. október 13-in, s a magasabb választói aktivitás Hosszú-Kanász Eszternek kedvezett.^[13]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 1,5% németnek, 1,4% cigánynak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 11,6%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,5% (22,1% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek és ukránnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,5% volt római katolikus, 11,6% református, 0,9% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).^[18]

• Itt állítottak a világon először (1894-ben) köztéri szobrot Kossuth Lajosnak
• Szent Anna-templom (1779-ban épület késő barokk stílusban)
• Református templom (1794-ben épült, részben copfos stílusban)
• Pusztatorony
• Trianon emlékmű (készítette: Varga Gábor)
• Milleniumi emlékmű (készítette: Veszprémi Imre)

• Itt született Szikszay János (Fokszabadi, 1803. október 13. – Nagyigmánd, 1849. július 12.) 1849-es mártír református lelkész.
• Itt született Veszprémi Imre Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek egy alkotása megtekinthető a településen (Pusztatorony).
• Itt született Csukás Kálmán Magyar Királyi Vezérkari alezredes (1901. december 13.).

• Borovszky Samu: Somogy vármegye.

• Balatonszabadi.lap.hu – Linkgyűjtemény