„Decs” változatai közötti eltérés

Decs
Decs műemlék református temploma
Decs címere Decs zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Heberling Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7144
Körzethívószám	74
Testvértelepülései	Lista Cormeilles
Népesség
Teljes népesség	3764 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	39,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	94,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 05″, k. h. 18° 45′ 25″46.284611111111, 18.75693888888946.284611°N 18.756939°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 05″, k. h. 18° 45′ 25″46.284611111111, 18.75693888888946.284611°N 18.756939°E
Decs Pozíció Tolna vármegye térképén
Decs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Decs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Decs nagyközség Tolna megye Szekszárdi járásában.

Decs Tolna megye délnyugati részén, a Sárközben terül el, a Dunától 10 km-re nyugatra. Legközelebbi települések: Őcsény (3 km északra), Sárpilis (4 km délnyugatra), a legközelebbi városok: Szekszárd (11 km északnyugatra) és Bátaszék (14 km délnyugatra).

• Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Őcsény és Sárpilis-Várdomb között található.
• A nagyközség mellett halad el az M6-os autópálya, ahonnan a legkönnyebben a Szekszárd-Dél, Őcsény, Decs lehajtóról közelíthető meg. A 153-as km-nél Decs külterületén található a Sárközi pihenőhely, amely csak mosdókkal és piknikterülettel rendelkezik.^[3]
• A településen halad át az 5113-as közút, a szőlőhegy aljánál haladó 56-os főúttal egy betonút köti össze a falut.^[4]

A község címerében a búzakalász a földművelésre utal, mely a környék ártéri és termékeny földjei miatt mindig is a fő megélhetést jelentette (a Duna 10 km-re található), illetve a leveles szőlőfürt, mely a térségre jellemző igen régi szőlő- és borkultúrára utal.^[5]

Néprajzilag a Sárközhöz tartozik, annak legnagyobb települése, ezért is nevezik egyesek a „Sárköz fővárosának”. Jelentős a község népművészeti gyűjteménye, mely megőrizte a sárközi ruhák, és a mezőgazdasági termelés emlékeit. A gyűjtemény a község múzeumában, a Tájházban tekinthető meg.

A község a Gemenci-erdő közelsége miatt vadászok körében ma is népszerű, a vadgazdaság szarvasállománya nemzetközi hírű.

• 1990–1994: Nagy Zoltán (független)^[6]
• 1994–1998: Nagy Zoltán (független)^[7]
• 1998–2002: Biczó Ernő (független)^[8]
• 2002–2006: Biczó Ernő (független)^[9]
• 2006–2010: Biczó Ernő (független)^[10]
• 2010–2014: Biczó Ernő (független)^[11]
• 2014–2015: Antal Zsolt (független)^[12]
• 2015–2019: Antal Zsolt (független)^[13]
• 2019-től: Heberling Tibor (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2015. november 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[13] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és három jelölt közül sikerült is megerősítenie a pozícióját.^[13]

A település népességének változása:

Etnikai összetétel
Nemzetiség	Népesség (2011)
Magyar	3451
Cigány	295
Német	34
Román	11

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 7,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 11,3%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 24,7% (19,1% nem nyilatkozott).^[15]

• Decsi református templom: a gótikus eredetű épület nagy múlttal rendelkezik, egyes részei a 15. századból származnak. A templom a mai formáját az 1773-as tűzvész után nyerte el.^[16]
• Babamúzeum: a helyi kézműves, Farkas Lászlóné magángyűjteményéből 1998-ban alakította ki a Babamúzeumot, ahol mintegy 200 népviseletbe öltöztetett baba és több eredeti sárközi ruha enged bepillantást a régi korok emberének életébe. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján, 500 Ft/fő áron tekinthető meg.^[17]
• Tájház: a régi sárközi életet bemutató tárlatnak kettő szomszédos ház szolgál helyszínül. Az 1863-ban épült tornácos házban a hagyományos bútorokkal, használati tárgyakkal és különleges műremekekkel berendezett helyiségek sorakoznak, míg a szomszédos portán a sárközi kézművesek alkotásai tekinthetők meg. A látogatás előzetes bejelentkezést igényel, a belépődíj 700 Ft/fő.^[18]
• A település határában, az M6-os autópálya mellett terül el az egykori Ete mezőváros. A régészeti lelőhely mellett a megmaradt sárközi falvak által állított emlékmű áll, amely az elpusztult falvak emlékét idézi fel.^[19]
• A település nyugati területén található szőlőhegy szolgál helyszínéül a szekszárdi borvidék több neves pincészetének is. Az országosan ismert pincészetek közül Decshez tartozik a Fritz birtok^[20] és a Takler pincészet.^[21]
• Decshez tartozik a Mausz-kápolna, ahonnan az egyik legszebb sárközi panoráma tárul a látogatók elé, habár gyakran (és tévesen) a hozzá közeli Szálka látnivalójaként említik a kápolnát.^[22]

• Farkasné Pál Bözsi a Népművészet Mestere, a Babamúzeum alapítója és létrehozója Decsen
• Czakó Gábor (1942) Kossuth-díjas akadémikus.
• Bali János (1954) filmrendező
• Bogár János (1898–1975) református lelkész
• Bali Istvánné Pusztai Éva (1918–2007) szövőasszony
• Széles Józsefné Renkecz Erzsébet (1921–2006) szövőasszony
• Ács Istvánné Kovács Erzsébet (1925–1981) szövőasszony

• Fülöp Ferenc (1885–1962) néptáncos, a helyi népi táncegyüttes alapítója
• Tóth Jánosné Kovács Sára (1903–1980) szövőasszony

• Nagymácséd^[23]
• Csóka^[24]
• Cormeilles^[25]
• Csonkapapi^[26]
• Végvár^[27]

• Decs a magyar falvak honlapon
• Decs műholdképe a Google Maps-en
• Decs – Térkép Kalauz
• Decs vasútállomása
• Decs Babamúzeum
• Decsi Piac ^[forrás?]