Izmény

Izmény
Evangélikus templom
Izmény címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	Kelemen Ferenc (független)[1]
Irányítószám	7353
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	475 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	33,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 18′ 53″, k. h. 18° 24′ 49″46.3148, 18.4136246.314800°N 18.413620°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 53″, k. h. 18° 24′ 49″46.3148, 18.4136246.314800°N 18.413620°E
Izmény Pozíció Tolna vármegye térképén
Izmény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Izmény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Izmény (németül: Ismi^[3]) község a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

A Dunántúli-dombságban, a Mecsektől északra található. Szekszárd, a megyeszékhely körülbelül 35 kilométerre, míg a legközelebbi nagyobb város, Bonyhád körülbelül 15 kilométerre található. A legközelebbi szomszédos település Györe.

A település közúton Bonyhád, illetve a 6-os főút felől közelíthető meg a legegyszerűbben, a Dombóvár vonzáskörzetéig (Kaposszekcsőig, illetve a 611-es főútig) húzódó 6534-es út felől; vagy Komló irányából a Szászvárra vezető 6541-es úton. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel a központjába csak egy bekötőút vezet, a 6534-esből Máza határában északnak kiágazó, Györén keresztülhúzódó 65 168-as számú mellékút.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 6 kilométerre lévő Máza-Szászvár vasútállomás^[4] a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán.

A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban, illetve az ókorban is lakott volt a település környéke.

Első írásos említése 1261-ből származik.

A török hódoltság idején elpusztult, és teljesen elnéptelenedett. Sokáig pusztán állt, csak a XVIII. század második felében érkeztek sváb telepesek a faluba Bajorország területéről.

A második világháború után a német családok többségét kitelepítették, helyükre a bukovinai Andrásfalváról székelyek, míg a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a felvidéki Nagysallóról magyarok érkeztek.

• 1990–1994: Szánya Zoltán (független)^[5]
• 1994–1998: Szánya Zoltán (független)^[6]
• 1998–199?: Biszak Pius Lajos (független)^[7]
• 1999–2002: Fábián Ferenc (független)^[8]
• 2002–2006: Fábián Ferenc (független)^[9]
• 2006–2010: Fábián Ferenc (független)^[10]
• 2010–2014: Kelemen Ferenc (független)^[11]
• 2014–2019: Kelemen Ferenc (független)^[12]
• 2019–2024: Kelemen Ferenc (független)^[13]
• 2024– : Kelemen Ferenc (független)^[1]

A település képviselő-testülete korábban 5 főből és a polgármesterből állt, a települési önkormányzatok működési kereteit meghatározó jogszabályok 2010-es változása óta az izményi lakosok a polgármester mellett 4-4 képviselőt választhatnak. A helyi önkormányzat címe: 7353 Izmény, Fő u. 23, telefon- és faxszáma 74/483-765, e-mail címe izmeny@tolna.net, hivatalos honlapja https://web.archive.org/web/20190822182941/http://izmeny.hu/.

A település népességének változása:

• 1870: 943 fő
• 1900: 958 fő
• 1949: 945 fő
• 1990: 556 fő
• 2001: 547 fő
• 2009: 519 fő

2001-ben a lakosok 99%-a magyarnak, 3,0%-a német, 1,1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (1,8% nem nyilatkozott). A kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál.

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,7% románnak, 0,2% ruszinnak, 0,2% lengyelnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,1% volt római katolikus, 3,5% református, 2,6% evangélikus, 0,9% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (26,3% nem válaszolt).^[15]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 88,1%-a római katolikus, 5,1%-a evangélikus és 4,7%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt 2,1%.^[16]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,9%, református 5,3%, evangélikus 3,9%, felekezeten kívüli 7,8% (6,1% nem nyilatkozott).^[17]

Főleg az egykori bukovinai székelyek vallása. A Pécsi egyházmegye (püspökség) Komlói Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Péter és Pál. Római katolikus anyakönyveit 1955-től vezetik.

A Felvidékről áttelepült magyar családok hozták magukkal a református vallást. A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Nagymányok-Váraljai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Evangélikus templomát 1785-ben építették a sváb telepesek. Jelenleg már csak kb. 5-6 evangélikus vallású család él a településen.

• Evangélikus templom: 1785-ben épült, késő barokk stílusban. 1928-ban és 1996-ban felújították.
• Emlékkereszt: A kitelepített izményi evangélikus emlékére állították.
• Székely tájház: A székelyek népművészeti értékeit, használati tárgyait, bútorait, ruháit mutatja be.
• Római katolikus (Szent Péter és Pál-) templom: 1945-ben épült.

• Bukovinai Székely Népi Együttes

• Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3

• Izmény honlapja
• Izmény térképe Archiválva 2020. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben