Nak (település)

Nak
Nak címere Nak zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Dombóvári
Jogállás	község
Polgármester	Magyar Attila (független)[1]
Irányítószám	7215
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	452 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	20,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	27,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 52″, k. h. 18° 03′ 29″46.481088888889, 18.05813055555646.481089°N 18.058131°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 52″, k. h. 18° 03′ 29″46.481088888889, 18.05813055555646.481089°N 18.058131°E
Nak Pozíció Tolna vármegye térképén
Nak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nak község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Dombóvártól északnyugatra, Lápafő és Attala közt fekvő település. Észak-déli irányban a Kapospula-Lápafő közti 6517-es út halad át rajta, nyugati szomszédjai, Kisgyalán és Gölle felől a 6518-as út vezet a községbe.

Nak a középkorban a Szák nemzetség tagjainak birtoka volt. 1307 előtt a település az e nemzetség Gyaláni ágához tartozó I. Konrád fiának: I. Istvánnak birtoka volt, aki a falut 1307-ben vejének Kapolyi Istvánnak ajándékozta.

A 20. század elején Tolna vármegye Dombóvári járásához tartozott.

• Széles Lajos (1897–1992) feltaláló (Naksol, Irix)
• Bernát János (1910–1964) festőművész
• Bilecz Ferenc (1945) helytörténész, nyelvész

• 1990–1994: Moharos Imre (Agrárszövetség)^[3]
• 1994–1998: Döme László (független)^[4]
• 1998–2002: Kovácsné Gruber Marianna (független)^[5]
• 2002–2006: Kovácsné Gruber Marianna (független)^[6]
• 2006–2010: Rácz Róbert (független)^[7]
• 2010–2014: Rácz Róbert (független)^[8]
• 2014–2019: Rácz Róbert (független)^[9]
• 2019–2024: Rácz Róbert (független)^[10]
• 2024– : Magyar Attila (független)^[1]

1910-ben 1253 lakosából 1245 magyar volt. Ebből 1231 római katolikus, 21 izraelita volt. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 7% cigánynak, 2,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (19,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,4%, református 3,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 11,9% (24,3% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% bolgárnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,7% volt római katolikus, 3,3% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (37,5% nem válaszolt).^[12]

• Karácsonyi János: Magyar nemzetségek