Iregszemcse

Iregszemcse
Nepomuki Szent János-kálváriakápolna
Iregszemcse címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Szabolcs (független)[1]
Irányítószám	7095
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	2440 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	44,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	58,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 18° 10′ 50″46.697680555556, 18.18061944444446.697681°N 18.180619°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 18° 10′ 50″46.697680555556, 18.18061944444446.697681°N 18.180619°E
Iregszemcse Pozíció Tolna vármegye térképén
Iregszemcse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iregszemcse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iregszemcse (németül: Ergesheim, 1939-ig Felsőireg) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban. Nem messze fekszik a somogyi határtól, a Somogyi-dombság ölelő dombjai között. Könnyen megközelíthető, mivel a központján áthaladó 65-ös főút révén összeköttetésben áll Siófokkal és Tamásival is.

A község református temploma, 48 méter magas templomtornyával Tolna vármegye legmagasabbjának számít. Emellett itt található Viczay-Kornfeld kastély, mely jelenleg speciális diákotthonnak ad helyet, parkja természetvédelmi terület.^[3]

Bartók Béla 1907-ben 17 népdalt gyűjtött itt össze, köztük a Hej, Dunáról fúj a szél című, széles körben ismert dalt.

A Somogyi-dombságban fekszik, Siófoktól 28 kilométerre délre, a legközelebbi város a 10 kilométerre délkeletre fekvő Tamási.

A közvetlenül határos települések: észak felől Som, északkelet felől Magyarkeszi és Nagyszokoly, délkelet felől Tamási, dél felől Nagykónyi és Újireg, délnyugat felől Értény, Koppányszántó és Bedegkér, nyugat felől Tengőd, északnyugat felől pedig Bábonymegyer.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szekszárd-Siófok közti 65-ös főút, mely a központján is áthalad. Nagykónyival és Újireggel a 651-es főút, Simontornyával és Ozorával a 6407-es út, Tabbal pedig a 6509-es út köti össze.

A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet.

Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. 1327-ben az Ozorai család birtoka volt, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Pallavicini Ede őrgróf felsőiregi birtokos lett a 19. században. 1911-ben Pallavicini Ede őrgróf a vaskecskési 1400 holdas birtokát Felsőireg és Tengőd mellett megvették Ring Lipót és Samu kaposvári fakereskedők.^[4] Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között báró Kornfeld Móric volt. Felsőireg nagyközség volt, 1891-ben 2974 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, ipartestülettel.

A grófi birtok 1944-ben megszűnt. Az uradalom egy részéből az Iregi Állami Gazdaság, másik részéből Kutató Intézet alakult. 1953-ban kezdődött a termelőszövetkezet szervezése, kezdetben három is működött a községben (Új Élet, Rákóczi, Újbarázda).

Újireg 1951-ig kisközség, 1966-1990 között Iregszemcséhez tartozott, azóta újra önálló.

1975. január 1-jétől a megyehatár rendezése miatt a Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták.

1907-ben Felsőiregen „dallotta” Bartók Béla fonográfjába Veres Ignác azt a dallamot (Pejparipám rézpatkója...), amely Bartók „Bánkódás” címet viselő 28. duójának eredeti dallama. ^[forrás?]

• 1990–1994: Túrós László (független)^[5]
• 1994–1998: Turós László (MSZP-FKgP)^[6]
• 1998–2002: Turós László (független)^[7]
• 2002–2006: Turós László (független)^[8]
• 2006–2010: Süvegjártó Csaba (Fidesz)^[9]
• 2010–2014: Süvegjártó Csaba (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Süvegjártó Csaba (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2023: Tóth Szabolcs (független)^[12]
• 2023–2024: Tóth Szabolcs (független)^[13]
• 2024– : Tóth Szabolcs (független)^[1]

A településen 2023. január 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, a képviselő-testület szeptember 28-án kimondott feloszlása miatt.^[14]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 9,2%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,9% (26,6% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt római katolikus, 6,5% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 23,2% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).^[16]

• Viczay-Kornfeld-kastély: 1820-ban épült klasszicista stílusban. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Jelenleg speciális diákotthon.
• Takarmánytermesztési Kutató Intézet: a mai intézmény elődjét 1936-ban alapították meg. 1950-ben államosították, 2000 óta pedig a Kaposvári Egyetemhez tartozik, amely összeolvadások sorozatával 2021. február 1-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része lett.^[17]
• Kálvária-kápolna: a mai épület egy 15. századi gótikus templom támpilléres szentélyének megmaradt részéből került kialakításra.^[18]
• Az iregszemcsei a legmagasabb református templom Tolna vármegyében, tornya 48 méteres. Az 1863-ban épült templom 1350 fős befogadóképességű, így akár a fél falu lakossága elférne benne.^[19][20]

• Iregszemcse
• www.kastelyok.eu