Medina (Magyarország)

Ez a szócikk Tolna vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Medina (egyértelműsítő lap).

Medina
Apponyi-kastély
Medina címere Medina zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Lang Katalin (független)[1]
Irányítószám	7057
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	672 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 25″, k. h. 18° 38′ 30″46.473630555556, 18.64153888888946.473631°N 18.641539°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 25″, k. h. 18° 38′ 30″46.473630555556, 18.64153888888946.473631°N 18.641539°E
Medina Pozíció Tolna vármegye térképén
Medina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Medina témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Medina (szerbül: Медина) község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban, a Sió folyó jobb partján. A 6316-os út köti össze Szedres községgel és a 63-as főúttal, valamint a 6317-es úttal.

Nevének feltételezhetően nincs köze a szaúd-arábiai Medinának, az iszlám egyik szent városának nevéhez, melynek jelentése város (المدينة – al-Madina).

A falu Szekszárdtól kb. 20 km-re északra fekszik, a Sió csatorna jobb partján. Megközelítése a 63-as főútról Szedrestől induló bekötőúton (4 km). Környező települések: Kölesd, Szedres és Felsőnána.

1394-ben egyházi birtokként említik először. 1446-ban Mede néven említik. Neve eredetileg a régi magyar med (= száraz) melléknévből származhat, de eredhet a 'méz' jelentésű szláv 'med' szóból is.^[3] Mai nevét a betelepülő szerbek alkották meg. Ma a megye egyetlen olyan települése, ahol szerb nemzetiségi önkormányzat van.^[4]

• 1990–1994: Csajbók Kálmán (független)^[5]
• 1994–1998: Konrád László (független)^[6]
• 1998–2002: Szalai László (független)^[7]
• 2002–2006: Szalai László (független)^[8]
• 2006–2010: Szalai László (független)^[9]
• 2010–2014: Vén Attila (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Vén Attila (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2024: Vén Attila (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Lang Katalin (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 2,7% németnek, 4,4% szerbnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 20,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 28,1% (19,2% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 5,8% szerbnek, 1,4% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek és görögnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,4% volt római katolikus, 15,9% református, 2,9% ortodoxnak, 1,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 19,9% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).^[14]

• A község északi részén az egykori Sió-meder és a Sió-csatorna között emelkedő dombháton újkőkorszaki és bronzkori leletek kerültek elő.
• Református temploma 1790-ben épült, 1837-ben bővítették.
• Görögkeleti temploma 1820 körül épült klasszicista stílusban.
• A Kápolna-dűlői római katolikus kápolna 18. századi, közelében az Apponyi-kastély 1840 körül épült; 1951 és 2002 között általános iskolának használták.^[15]
• A község feletti dombháton van telepítve a magyar légvédelem legnagyobb méretű eszköze, a több mint 30 méteres antennával rendelkező P–14 Oborona (Tall King C) távolfelderítő lokátor. Valamint itt települ az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred Réskitöltő radarszázada és egy oktató-kiképzőbázis is.

• Fülep Lajos 1920–1921-ben református lelkészként szolgált a faluban.
• Hevenesi János szerzetes, egyházi író 1950–1952 között a falu katolikus lelkésze volt.

• Hivatalos honlap