Závod

Ez a szócikk Závodról szól. Hasonló címmel lásd még: Pozsonyzávod.

Závod
Závod címere Závod zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	László Attila (független)[1]
Irányítószám	7182
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	248 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 23′ 38″, k. h. 18° 24′ 54″46.39375, 18.41498055555646.393750°N 18.414981°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 38″, k. h. 18° 24′ 54″46.39375, 18.41498055555646.393750°N 18.414981°E
Závod Pozíció Tolna vármegye térképén
Závod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Závod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Závod (németül: Sawed^[3]) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Závod község a Dunántúli-dombságban, a Völgységben, Tolna vármegye déli részén fekszik. A megye székhelyétől, Szekszárdtól körülbelül 30 kilométerre, a legközelebbi várostól, Bonyhádtól körülbelül 20 kilométerre található. Szomszédos települések: Tevel, Mucsi, Kisvejke és Kisdorog.

A településen a Tevel és Kisvejke között húzódó, a 6535-ös (Bonyhád–Tevel/Murga) és 6538-as (Bonyhád-Majos–Kurd) utakat összekötő 6537-es út vezet keresztül. Ezen érhető el Bonyhád és a 6-os főút, Murga vagy Zomba és a 65-ös főút, illetve a Kapos völgyében futó utak felől is.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 15 kilométerre lévő Kurdon található (Kurd vasútállomás), a MÁV 40-es számú (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalán.

Ősi település, az első írásos feljegyzés 1231-ből maradt fenn. Wosinsky Mór, a község plébánosa és régész, a Szekszárdi Múzeum alapítója 1893-ban 104 sírból álló népvándorláskori sírmezőt tárt fel. A páratlan értékű leletek ma is a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók. A rómaiak által is lakott terület ma is szolgál leletekkel, Szekszárdon a múzeum őrzi őket. A török pusztítás után az első telepesek a rácok voltak, de a század legvégén visszahúzódtak a mai Szlavónia területére így a falu újra elnéptelenedett. Német telepesek 1718-ban érkeztek Závodra, ők voltak Tolna vármegye első Fulda környéki svábjai. Az itt talált romos templomokból rövid idő alatt megépítették a ma is láthatót, melyet 1768-ban már felszenteltek. Méreteiből kitűnik, hogy Závod ekkor már egyházi központ volt. A tisztán német ajkú település gyorsan, lendületesen fejlődött, lakói jól alkalmazkodtak az adottságokhoz. Virágzó szőlő- és gyümölcstermesztést, állattenyésztést teremtettek, amely jó módúvá, gazdaggá tette a falut. Súlyos időszak vette kezdetét a második világháború után, a sorozatos negatív hatások, hátrányos megkülönböztetések (világháborúk, kitelepítés, népcserék, körzetesítések stb.) a 80-as évek közepére teljesen tönkretették települést.

A régészeti leletek (amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban őriznek) tanúsága szerint a település és környéke már a népvándorlás kora óta lakott. Avar leleteit Wosinsky Mór ásta ki és publikálta.

Az első írásos említése 1231-ből származik. A török megszállás idején elnéptelenedett a falu. 1718-ban a németországi Fulda környékéről érkező telepesek népesítették be újra. A második világháború után a német családok nagy részét kitelepítették, helyükre székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.

• 
  Závod község a levegőből
• 
  Závod látképe madártávlatból
• 
  A závodi katolikus templom a levegőből
• 
  Závod, légi felvétel
• 
  Závod, légi fotó

• 1990–1994: Szász János (független)^[4]
• 1994–1998: Szász János József (független)^[5]
• 1998–2002: Szász János József (független)^[6]
• 2002–2006: Szász János József (független)^[7]
• 2006–2010: Szász János József (független)^[8]
• 2010–2014: Szász János József (független)^[9]
• 2014–2019: László Attila (független)^[10]
• 2019–2024: László Attila (független)^[1]
• 2024– : László Attila (független)^[1]

Ma a község lélekszáma mindössze alig 250 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma csekély. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A lakosság nagy többsége római katolikus vallású.

A település népességének változása:

• 1990 (népszámlálás): 364 fő
• 2001 (népszámlálás): 362 fő
• 2009: 306 fő

2001-ben a lakosság szinte 100%-a magyarnak vallotta magát, ezen belül kb. 9,5% német nemzetiségűnek.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 19,8% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 84,4%-a vallotta magát magyarnak, 17,6% németnek, 1,2% cigánynak, 5,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 92%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református és kb. 1,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 3%.^[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,1%, református 3%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,7% (7,5% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben vallása szerint 54,5% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 0,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).^[13]

Závod vallási emlékekben is igen gazdag, a kis falut sok feszület, szobor, kápolna díszíti, a század viszontagságait szerencsésen átvészelte a kálvária, felújításon esett át templom. A szobrok állítása nem volt véletlen. A plébániatörténet leírása szerint a falu fogadott ünnepein (Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szeplőtelen Fogantatás, Páduai Szent Antal, valamint Szent Donát napján) körmenetben vonultak szobraikhoz. Az alkotásokon végigtekintve érezhető, mennyire fontos az itt élők számára a vallási élet.

A római katolikus vallású lakosság barokk temploma műemlék. A Fulda környékéről érkező német telepesek három középkori templom romjait találták meg. A lakosság gyarapodásával felvetődött egy új templom építésének gondolata. A kegyúri jogokat, akkor gyakorló Mercy d'Argentau felesége 1739-ben fogadalmat tett, amennyiben férje sértetlenül hazatér a gall háborúból, Závodon templomot és plébániaházat épít. A feleség a férj hazatérését követően hamarosan meghalt.

A gróf 1763-ban Závodra utazott és ott megpillantva feleségének címerpajzsát , azonnal elkezdte a helyet az építendő templom számára kiméretni.

Az új templomot 1764-ben elkezdték építeni. A kegyúri család minden anyagot biztosított, négy kőművest és négy ácsot fogadtak fel. A község az építkezést négy éven át fuvaros és gyalogrobottal segítette. A templom teljes elkészültét a kegyúr sem érhette meg, 1767. január 22-én meghalt.

A templomberendezés kiemelkedően szép és gazdag, előre egyeztetett időpontokban megtekinthető. Az épület külső felújításon esett át, remélhetőleg a belső felújítás sem várat sokat magára.

A templom elé – feltehetően a 18. században – két szobrot állítottak. Szent Vendel, a pásztorok és nyájaik védőszentjének szobrát német telepes öltözetben, és Szent Notburga szobrát, szintén korabeli falusi viseletben ábrázolták. Az előzőt Johannes Ponert és Valentin Pez állíttatták, majd 1925-ben restaurálták. Szent Notburga idővel tönkrement szobra helyére ugyanabban az évben pirogránitból készítettek egy újabbat a pécsi Zsolnay gyárban. Költségeit a helyi Link család vállalta.

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Keresztelő Szent János. A templomban őrzik Szent Benedek vértanú csontjait, amelyek 1777-ben kerültek Závodra. Római katolikus anyakönyveit 1742-től vezetik. A plébániához tartozik fíliaként Kisvejke.

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Majos-Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

A település építészeti értékeinek a megőrzéséért Závod 2004-ben Podmaniczky-díjat kapott, 2007-ben pedig elnyerte a Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat

• Római katolikus, Keresztelő Szent János-templom
• 1764–1768 között épült, barokk stílusban. 1974–75-ben, majd 2002-ben renoválták
• A falu fölé magasodó dombon 1766 óta áll a nagyméretű, négy boltszakaszos barokk templom. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom berendezése szintén barokk stílusú.
• A falu templomát 1764-ben kezdték építeni, melyet 1768. június 6-án áldott meg Wittmann József pécsi kanonok. 1974–75-ben renoválták. Napjainkra újra felújításra szorult. Régi pompáját visszakapva 2002. június 23-án szentelte újra Mayer Mihály megyés püspök. A templom őrzi Szent Benedek római vértanú csontjait, melyek 1777-ben kerültek Závodra.
• Római katolikus plébániája 1761-ben épült, barokk stílusban
• Szent Vendel szobra a 18. században készült. 1925-ben restaurálták
• Szent Notburga szobra a 18. században készült. Az időközben tönkrement szobor helyére 1925-ben a pécsi Zsolnay porcelángyár készített újat
• Nepomuki Szent János szobra: A 18. században készült, barokk stílusban. 2006-ban restaurálták
• A helybeli patak mentén állították fel Nepomuki Szent János kvalitásos barokk, festett kőszobrát. Az emlék a szent kanonizálást (1729) követően minden bizonnyal még a 18. század első felében készülhetett, valószínűleg kegyúri szándékból. 2006-ban a települési Önkormányzat restauráltatta.
• Szent Flórián chronostikonnal feliratozott, színesre festett szobra 1783-ban készült; a település központjában az iskola előtt állította fel a község. Mivel egy teherautó feldöntötte, a restaurálást követően 1983-ban az út túloldalára áthelyezték. Rajta a felirat: „Szent Flóriánnak, a tűzvészektől oltalmazó patrónusnak kegyességüktől indíttatva állították, a helybeli lakosok 1783.”
• Szent Donát szobra a 18. század közepén készült, 1996-ban restaurálták^[14]
• Páduai Szent Antal szobra barokk stílusban készült
• Az Antonius (ma Kossuth Lajos) utca végén egy lakóház elkerített telkén még eredeti formájában látható, hengeres homokkő oszlop fejezetén Páduai Szent Antal festett barokk szobra.
• Szeplőtelen fogantatás szobra a 18–19. század fordulóján készült
• Az egykori Vordegasse (ma Székely utca) egyik házának kertjében ugyancsak egy oszlopon áll a Szeplőtelen Fogantatás homokkőből faragott szobra, amely a Szeifert család költségén készült a 18–19. század fordulóján.
• Nagy-Magyarország-kőszobor
• Népi lakóházak
• Tájház A závodi svábok népviseletét, berendezési tárgyait és eszközeit mutatja be.
• Az egykori általános iskola ma több funkcióban működik. Itt kapott helyet a Hagyományok Háza, egy-egy székely és sváb emlékeket bemutató szobával. Az épület utcafronti homlokzatát Sapard támogatással sikerült megújítani 2005-ben, további rekonstrukciója kiadványunk kiadásakor folyik. A község tájházának egyik szobáját a helyi viselet szerint rendezték be, amit a Závodra látogatók szívesen megnéznek. A tájházban a závodi svábok népviselete, berendezési tárgyai és eszközei láthatóak. A gazdag gyűjteményben még az 1800-as évekből is vannak tárgyi eszközök.
• Bukovinából 1945-ben andrásfalvai és istensegítsi menekült székely családok találtak otthont Závodon. Az ő tárgyi hagyatékuk tekinthető meg ebben a szobában, amely ízelítőt ad a tisztaszoba és a konyha berendezéseiből is. A megőrzött gazdag emlékanyag legszebb tárgyai: a hozományul szolgáló vetett ágy, a sok szőtt és hímzett kézimunka egyedi és kézzel készített darabjai. A Tájház látogatható előzetes egyeztetés alapján.
• Löszpincék, présházak
• Kőkereszt (Székely u.)
• Balster-kereszt, a Karl család emeltette
• Gundrum-malom melletti kereszt, a Váradi család készíttette
• Kőtára a temetőben látható
• Szent Anna-kápolna
• Kálvária-kápolna
• A falu fölé magasodó Kálváriahegyen, 1737-ben Anton Jakab Vogl plébános idején állították a kálváriakápolnát és a 14 stációt.
• Szentháromság-kápolna (Kisvejkei út)
• Papdi kápolna, az egykori Papd falu helyén épült
• Több település által látogatott búcsújáróhely volt az egykori Papd falu helyén épített kis kápolna, a szomszédos települések közös miséket tartottak a helyszínen. Az erdei tisztáson álló kápolna ma is látogatható, kirándulások kedvelt célja. Ennek tematikai kánonja a Fulda és Rajna menti középkori kálváriákkal azonosnak mondható. A keresztcsoport a nádasdi Hernesz kőfaragó munkája. A závodi kálváriakápolna – a későbbi homlokzati átalakítások ellenére – alaprajzában , külső és belső térkiképzésében régiónkban egyedülállóan őrizte meg a szentföldi Szentsír-templom kápolnáinak hagyományát. A závodi kálváriakápolna nemcsak az egyházmegyében, hanem a Dél-Dunántúlon is egyedülálló kápolnatípus.

• Itt született 1854-ben Váradi Antal író, költő (†1923)
• Itt szolgált Fesztl Károly (1819–1893) katolikus pap, választott püspök.
• Itt szolgált Molnár József római katolikus plébános.
• Itt szolgált Wosinsky Mór (1854–1907) magyar apát-plébános, régész, az MTA levelező tagja.
• Itt is dolgozott Dunkel Lehelné Bottka Vilma (1923–2018) szövőasszony.

• Szövőszakkör
• Váradi Antal Értékmentő Egyesület. 2002 szeptemberében alakult, célja a falugondnoki szolgálat ellátása, a teleház működtetése, térfigyelő kamerarendszer kialakítása és felügyelete, a község kulturális és művelődési életének szervezése, könyvtárosi tevékenység, műemlékvédelem, épített értékek védelme, faluszépítés, parlagfűmentesítés, környezetvédelem, az egyesület eszközállományának bérbeadási lehetősége, a temető karbantartása, síremlékek védelme, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, sporttevékenység, munkanélküliek, megváltozott munkaképességű személyek részére munkahelyteremtés segítése, megújuló energiaforrás kiépítésének segítése a lakosság minden szférájában, a település történelmi adatfeldolgozása, adatgyűjtés, ezzel kapcsolatos kiadványok, könyvek kiadása, emlékszoba kialakítása, egészségnevelés, szociális ellátás, családsegítés, időskorúak gondozása, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, hagyományok ápolása (néptánc, kézműves foglalkozások).
• Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége
• Vöröskereszt Závodi Szervezete

• Závodi „Forgó” Fesztivál: szeptember. 2. hétvégéje
• Búcsú: június 24.

A Závod Sportegyesület 1949-ben alakult. Színe: piros-fehér.

A labdarúgócsapat a Tolna vármegyei bajnokság III. osztályában szerepel.

• Podmaniczky-díj Závodnak az értékmentésért – Magyar Nemzet Online^{[halott link]}
• Kiosztották a Helyi Építészeti Örökség 2007 Nívódíjakat – Építészfórum Archiválva 2012. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ráday városvédő műsora kétszázadszor – MTV Cikk
• Unokáink sem fogják látni… – 200. adás – MTV Cikk
• Unokáink sem fogják látni… – 200. adás – MTV videotár^{[halott link]}

• Látnivalók Tolna megyében – VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996 ISBN 963-85620-1-3

• Závod honlapja
• Závod térképe Archiválva 2011. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben