Dúzs

Dúzs
A faluközpont a római katolikus templommal
Dúzs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Ignáczné Anczló Adrienn Zsuzsanna (független)[1]
Irányítószám	7224
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	218 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 18° 22′ 47″46.48895, 18.3798546.488950°N 18.379850°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 20″, k. h. 18° 22′ 47″46.48895, 18.3798546.488950°N 18.379850°E
Dúzs Pozíció Tolna vármegye térképén
Dúzs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dúzs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dúzs (németül: Duschau^[3]) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

A Tolnai-Hegyhátnak a Kapos völgyére ereszkedő részén található. Központján a Hőgyész–Dombóvár közötti 6532-es út húzódik végig, de a közigazgatási területének keleti szélét érinti a Hőgyész-Mucsi közti 65 157-es számú mellékút is.

A településen áthalad a (Budapest–) Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, melynek egy megállási pontja van itt, Dúzs megállóhely.

A törökök kiűzése után sokáig, még az 1730-as években is lakatlan volt, csak a következő évtizedben telepítették be németekkel.

• 1990–1994: Sudár Mátyás (független)^[4]
• 1994–1998: László Zoltánné (független)^[5]
• 1998–1999: Goráci Józsefné (független)^[6]
• 2000–2002: Ignácz István (független)^[7][8]
• 2002–2006: Ignácz István (független)^[9]
• 2006–2010: Ignácz István (független)^[10]
• 2010–2014: Ignácz István (független)^[11]
• 2014–2015: Ignácz István (független)^[12]
• 2015–2019: János Mariann (független)^[13]
• 2019–2024: Kerekes József (független)^[14]
• 2024– : Ignáczné Anczló Adrienn Zsuzsanna (független)^[1]

A településen 2000. február 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[7] az előző polgármester lemondása miatt.^[15]

2015-ben két időközi polgármester-választást is kellett tartani a településen. Az első választást – aminek oka a korábbi polgármester lemondása volt – 2015. augusztus 2-ára tűzték ki, de az eredménytelenül zárult, mert az első helyen szavazategyenlőség alakult ki: a három induló közül János Mariann és Ignácz Imre is 62-62 voksot szerzett meg a 145 érvényes szavazatból.^[16] Az emiatt szükségessé vált újabb időközi választáson, amit november 22-én tartottak meg, János Mariann már csak egyedüli jelöltként indult el, így ő lett a község polgármestere.^[13]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 3,5% németnek mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,1%, református 1,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 26,8% (13,4% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 2,2% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,8% volt római katolikus, 0,4% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 3,1% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (52,9% nem válaszolt).^[18]

A valaha a községhez, ma Hőgyészhez tartozó dúzsi erdőben termett a II. világháború előtt a leghíresebb magyar trófea. Zichy Rubido Iván, Apponyi Géza hőgyészi birtokos veje 1929 őszén ejtette el a rendkívüli terpesztése miatt magyar ökörnek elkeresztelt szarvast. A több nagydíjat és aranyérmet nyert, 10,60 kg tömegű, 214 Nadler pontot érő trófeát ma a Természettudományi Múzeum őrzi.