Nagymányok

Nagymányok
Nagymányok címere Nagymányok zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	város
Polgármester	Bartucz Máté (független)[1]
Irányítószám	7355
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	2118 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	209,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″46.28003, 18.4563546.280030°N 18.456350°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 48″, k. h. 18° 27′ 23″46.28003, 18.4563546.280030°N 18.456350°E
Nagymányok Pozíció Tolna vármegye térképén
Nagymányok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymányok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagymányok (németül Großmanok) város Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. 2009. július 1-jével nyilvánították várossá.^[3] 1068 hektáros kiterjedésével a megye és a Dél-Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa.^[4]

A Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán fekszik, szép természeti környezetben; közigazgatásilag Tolna vármegye déli peremén, a Bonyhádi járásban. Területének déli része hegyes-dombos, a többi irányban nagyrészt síkság. Határa keleten Kismányok, északon Aparhant és Izmény, nyugaton és délnyugaton Váralja, délen és délkeleten a Baranya vármegyéhez tartozó Mecseknádasd és Hidas községekkel érintkezik.

A fővárostól, Budapesttől 170, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 27, Pécstől pedig 45 kilométerre helyezkedik el. Mindhárom említett város felől a 6-os főútról közelíthető meg, a Bonyhád-Kaposszekcső közötti 6534-es úton. A települést átszeli a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala, melynek egy megállási pontja van itt. Nagymányok megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Váralja megállóhely és Hidas-Bonyhád vasútállomás között található.

Az első írásos emlék 1015-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg a Manek alakban írt falut a pécsváradi kolostornak adományozza. A település neve és annak írásmódja a későbbiekben többször változott: Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok és Nagymányok alakok váltak ismertté. A török pusztítás következtében elnéptelenedett községbe katolikus vallású németek kerültek betelepítésre, a ma itt élő lakosság 50%-a német nemzetiségű.

A város hármas településtagoltsága szintén a szénbányászathoz kötődik. A falusi rész az előzőekben leírtak alapján 1015-től ismert, ehhez szervesen csatlakozott a Csalapuszta 1299-től, mely két utcából állt. A Bányatelep 1891-től került be a község vérkeringésébe, melyet a bánya hozott létre és tett komfortossá. Az Újtelep szintén bányászlakásokból álló településrész, 1958-tól kezdődően épült. A szénbányászat kezdeti lépései 1803-tól voltak tapasztalhatók. 1873-ban került sor a vasút kiépítésére. A bányászat jelentősebb szerepet 1890-től kapott, amikor megépítették az első üzemi épületeket és munkáslakásokat. 1890-ben Troll Ferenc zárdát alapított, mely szintén lényeges momentum a település életében. A település bányász jellege megszűnt, de 2011 nyarán újjáéledt, ugyanis megkezdődött a 2-2,5 millió tonnára becsült szénvagyon külszíni kitermelése.

2009. július 1-jén lett az addigi nagyközségből város, amikor Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek. A városi címmel Nagymányok főútja és központja is megújult.

Nagymányokon három önkormányzati tulajdonú épületre telepítenek napelemeket uniós forrásból, amelyek az épületek energiaszükségletének 60-70 százalékát fogják fedezni. A beruházás 29 millió forint költséggel jár. A felszerelésre kerülő napelemek összteljesítménye 40 kilowatt lesz.^[5]

• 1990–1994: Teleki István (független)^[6]
• 1994–1998: Teleki István (független)^[7]
• 1998–2002: Teleki István (független)^[8]
• 2002–2006: Balogh András (független)^[9]
• 2006–2010: Karl Béla (független)^[10]
• 2010–2014: Karl Béla (független)^[11]
• 2014–2019: Karl Béla (független)^[12]
• 2019–2023: Karl Béla (független)^[13]
• 2023–2024: Bartucz Máté (független)^[1]
• 2024– : Bartucz Máté (független)^[14]

A településen 2023. június 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mivel az előző városvezető április 1-jén lemondott.^[15] A választáson egyetlen jelölt indult.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 26,1% németnek mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 3,3%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 10,5% (21,4% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,3% németnek, 1,8% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 4,8% evangélikus, 2,5% református, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).^[17]

• Római katolikus templom – barokk stílusú – 1783; és a plébánia. A templom homlokzatán I. és II. világháborús emlékmű
• Kálváriadomb a város déli részén.
• Egykori meddőhányó a Sturc.
• Műemlék Nepomuki Szent János- és a Szent Vendel-szobrok
• Négy kápolna.
• Helytörténeti gyűjtemény (német nemzetiségi és paraszti hagyományok) (Előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Tel.: 74/459-411),
• Bányász Emlékszoba (nyitvatartás: előre egyeztetett időpontban Tel.: 74/459-411, 74/458-622), valamint a Széchenyi Emlékszoba.
• Evangélikus templom - 1994-ben épült - mellette bányászemlékmű.
• Székely Közösségi Ház és Tájszoba (alakulás éve: 2015. Előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Tel : 20/ 211 9950)

Új színfoltja a településnek a nemrég elkészült szabadidőközpont és a Magyarországi Új Apostoli Egyház épülete. Feledhetetlen élményt nyújthatnak a város északi és nyugati részén található hangulatos pincesorok.

• Nagymányoki Honismereti Egyesület
• Glück Auf Hagyományőrző Egyesület
• Nagymányoki Ifjúsági Fúvószenekar
• VOX-HUMANA Magyar Ének Egyesület
• Nagymányoki Sportegyesület
• Nagymányoki Amatőr Kézművesek Alkotócsoportja
• Nyugdíjasklub
• Aerobic Klub
• Siketek és nagyothallók klubja
• Életmódklub
• Irodalmi színpad
• Diáksportkör
• Focisuli
• Nagymányoki Széchenyi Kör
• Német Nemzetiségi Gyermekkórus
• Németh-Gallusz Duó
• Önkéntes Tűzoltó Egyesület
• Polgárőrség Nagymányok
• Nyugdíjas Bányász Szakszervezet
• Nagymányoki Szőlő és Bortermelők Baráti Köre Egyesület
• Völgység Turista Egyesület
• Nagymányoki Székely Kör Egyesület

• Nagymányoki Újévi Koncert
• Pünkösdi Rendezvények
• Majális
• Duna-menti Folklór Fesztivál
• Augusztus 20-ai ünnepség
• Iparosok-Kereskedők Napja
• Bányász-napi Búcsú
• Mihály-napi Búcsú
• Szilveszteri Bál
• Nagymányoki Búcsú- Bor és Strudel Fesztivál

• Itt született Wusching Konrád Pál (1827–1900) elemi iskolai főtanító, karnagy, zeneszerző és publicista.

• Nagymányok város honlapja
• Nagymányok – Térkép Kalauz
• Blandl György: Nagymányok Község Története
• Wuschung Ádám és Guth Ferenc: Nagymányok Újabb Kori Története
• Glück Auf Hagyományőrző Egyesület honlapja^{[halott link]}