Csikóstőttős

Csikóstőttős
Csikóstőttősi látkép nyugat felől az evangélikus templommal
Csikóstőttős címere Csikóstőttős zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Dombóvári
Jogállás	község
Irányítószám	7341
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	728 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	45,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 19′ 60″, k. h. 18° 10′ 00″46.333333, 18.16666746.333333°N 18.166667°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 60″, k. h. 18° 10′ 00″46.333333, 18.16666746.333333°N 18.166667°E
Csikóstőttős Pozíció Tolna vármegye térképén
Csikóstőttős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csikóstőttős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csikóstőttős (németül Tiedisch) község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

A község Tolna vármegye délnyugati szélén, a Baranyai-hegyhát és a Kapos folyó völgyének a találkozásánál fekszik. A két legközelebbi város a 6 kilométerre (már Baranya vármegyében) található Mágocs és a 8 kilométerre fekvő Dombóvár. A községen halad át a Bonyhádot a 611-es főút kaposszekcsői szakaszával összekötő 6534-es út, valamint a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal, amelynek egy megállási pontja van itt, Csikóstőttős megállóhely. A legközelebbi szomszédos települések Kaposszekcső és Mágocs.

Első ismert írásos említése 1510-ből való (Tutus alakban), a 17. század végén Csikos Tótos módon írva szerepelt, ekkor Anyavárhoz tartozott. A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, helyükre a 18. század elején német telepesek költöztek. A falunak ma is jelentős német kisebbsége van (kb. 12%, 2001). A 18. századtól az Esterházy család birtoka volt (dombóvári uradalom). A második világháború után a német lakosok jelentős részét kitelepítették.

1974. december 31-éig Baranya megyéhez tartozott.

• 1990–1994: Körmendi József (független)^[2]
• 1994–1998: Körmendi József (független)^[3]
• 1998–2002: Pintér Szilárd (független)^[4]
• 2002–2006: Pintér Szilárd (független)^[5]
• 2006–2010: Pintér Szilárd (független)^[6]
• 2010–2014: Pintér Szilárd (független)^[7]
• 2014–2019: Pintér Szilárd (független)^[8]
• 2019–2023: Kreb Imre (független)^[9]
• 2023–2024: Pintér Szilárdné alpolgármester (ügyvivőként)^[10]
• 2024– : Pintér Szilárdné (független)^[11]

Kreb Imre polgármester 2023. április 30-án elhunyt,^[12][13] a július 23-ra kiírt időközi választást azonban egy időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt már nem lehetett megtartani.^[14] Tisztségét ezért a következő, 2024. június 9-i önkormányzati választásig ügyvivőként Pintér Szilárdné addigi alpolgármester vette át.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 9,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,6%, református 2,9%, evangélikus 12,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 18,2% (18,4% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 7% németnek, 1,1% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, lengyelnek, görögnek és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,1% volt római katolikus, 6,6% evangélikus, 2,6% református, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (41% nem válaszolt).^[16]

• Római katolikus templom: barokk stílusú, 18. század vége^[17]
• Evangélikus templom: klasszicista stílusú, 19. század vége^[18]
• Szent István-szobor^[19]