Tiszasüly

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Tiszasüly
A tiszasülyi római katolikus templom
Tiszasüly címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Richárd (független)[1]
Irányítószám	5061
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	1366 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	15,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	91,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′ 17″, k. h. 20° 23′ 17″47.388, 20.38847.388000°N 20.388000°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 17″, k. h. 20° 23′ 17″47.388, 20.38847.388000°N 20.388000°E
Tiszasüly Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszasüly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasüly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszasüly község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.

A vármegye északi határán fekszik, a Tisza jobb partján, Szolnoktól mintegy 40 kilométerre észak-északkeletre. A közvetlen határos települések: észak felől a már Heves vármegyéhez tartozó Pély, kelet felől a Tisza túlpartján fekvő Tiszaroff, délkelet felől Kőtelek, délnyugat felől Besenyszög, nyugat felől Jászladány, északnyugat felől pedig Jászkisér.

A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg: a Jászság települései, illetve Kőtelek felől a 3224-es, Tiszaroff felől pedig [a Tiszát komppal átszelve] a 3234-es úton. Határszélét nyugaton érinti még a 3225-ös és a 3226-os út is.

1311-ben egy egyházi dézsmaösszeírás említette a települést először Sw, Swl, Swlh néven. Ebben az időszakban, a 14. század elején a falu és környéke egy nógrádi nemes, bizonyos Fogarasi Gergelyé volt, aki fiúutód híján két lányára, Erzsébetre és Amáliára örökítette sülyi birtokait. 1325-ben a falu Tiszaroffal együtt az Aba nemzetségbeli Kompolthy András, fia Péter, fia István birtokába került 1250 aranyforint ellenében. Innentől kezdve Tiszasüly a 16. század elejéig a Kompolthyak birtokában maradt.

1480 és 1490 között került sor a tiszasülyi templom szentélyének gótikus kibővítésére. A befejezés évszáma a templom boltozatának zárókövében olvasható. 1510. március 23-án a Kompolthyakkal rokon Országh Kristóf birtokába került a falu. A bátyja, gróf Országh Ferenc hősként halt meg a mohácsi csatában.

1552-ben Szolnok várának eleste után III. Ahmed pasa seregei a környező kisfalvakkal együtt Tiszasülyt is feldúlták, a népesség erősen megcsappant. Tiszaroffal együtt a hatvani szandzsákhoz csatolták. 1569-ben II. Miksa, német-római császár és magyar király – török engedésre^{[pontosabban?]} – Tiszasülyt Roffal együtt enyingi Török Ferenc siroki és oroszlánkői birtokaihoz csatoltatta. 1602–1611 között a település népessége gyarapodott. 1642 Tiszasüly és Roff a Bessenyei család birtoka lett.

1653-ban Tiszasüly és Roff a Gócza család birtokába került. Süly népessége tovább gyarapodott 312 főre. 1680-tól Almássy János és grófi családja alispánként, valamint a török hűbéreseként kormányozta a két falut. 1693-ban Tiszasüly a Dorogfy család birtokába került. 1698-ban a hevesi Almássy családból származó gróf Almássy János birtokokat vásárolt Tiszasüly határában.

1703-1706: A Marosmelléki szerbek, majd később Rabutin császári csapatai feldúlják és elpusztítják a környező falvakkal együtt Tiszasülyt is.

1708-1711: Tiszasüly és Roff újra benépesül

1709: gr. Almássy János fia, gr. Almássy István beházasodik az ugyanekkor Tiszaroffra betelepülő Hellebronth családba

1711: Az Almássy és a Hellebronth család szorosabbra fűzi a kapcsolatait és egyfajta szövetség jön létre

1730: Tiszasüly szinte teljesen elnéptelenedik, majd ezután Kőtelek pusztája lesz. Innentől Pusztasülynek nevezik.

1761: Pusztasüly újra benépesül

1840-es évek: A tiszasülyi(pusztasülyi)templom teljes körű átépítése, a középkori formája alig lesz észrevehető.

1846: Pusztasüly és Kőtelek között megkezdődnek a Tiszaszabályozási munkálatok

1872. március 5.: Pusztasüly elszakad Kőtelektől és Tiszasüly néven hivatalosan is önálló községgé alakul

1877-1878: Megalakul a Sajfoki Belvízszabályozási Társulat (az SBT) és Tiszasülytől északra, a Hanyi csatorna zsilipje mellett felépíti az ország első belvízátemelő szivattyútelepét, amit Angliából hozatott gőzgépekkel üzemeltetnek.

1878-1905: A gátépítések szabályosan kettévágják Tiszasülyt, mivel számos ház a hullámtérbe kerül

1879, 1888, 1895:nevezetes árvizek vonulnak le a Tiszán

1892-1893: Tiszasülytől délre, Végess Sándor birtokán, a Kolopfürdőn rádiumtartalmú gyógyiszapra bukkannak 1902: Felépül az első gőzmalom Tiszasülyön, azon a helyen, ahol korábban kézi fűrészelésű fatelep működött

1905: A gátépítések befejezése, a gátak belső oldalát téglával kövezik ki

1906-1907: Cselédsztrájk a tiszasülyi Breuer Ignác-féle birtokon

1914-1918: Az első világháborúban 66-an halnak meg a falu népességéből

1919. március 22.: A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon Tiszasülyön is megalakul a községi direktórium

1919. július 5.: Tiszasüly határában minden 100 holdnál nagyobb földbirtokot államosítanak

1922-1923: A tiszasülyi gőzmalmot 4 gőzfűrésszel kibővítik, majd megalakul a Grossman Árpád által alapított Tiszasülyi Gőzfűrész Rt., amely Kárpátokból a Tiszán leúsztatott fenyőfák feldolgozását végezte. A Grossmanok 1944-ig voltak az rt. tulajdonosai.

1932: Kőtelki kommunista agitáció Tiszasülyön

1940. március: Óriási jeges árvíz vonul le a Tiszán, amely Sülyön a templomnál kis híján majdnem áttöri a gátat

1941: Több száz férfit soroznak be a lakosságból a Magyar Királyi Honvédségbe, akiket később a keleti frontra visznek ki

1944 tavasza: Angol szövetségi repülőgépek bombázzák Tiszasülyt és a környező falvakat

1944. október: A németek elhurcolják tiszasülyi zsidó családokat, közöttük a Grossman családot is

1944. november 12.: Kőtelek felől az előrenyomuló szovjet csapatok Konyev marsall vezetésével megszállják Tiszasülyt

1945. január 22.: A kommunista pártszervezet megalakul Sülyön

1948. március 31.: Tiszasüly határában összesen 7502 kat. hold földet osztanak ki, majd megkezdődik a kuláktalanítás

1948: Tiszasülyön kiépítik a villanyhálózatot

1949. március 1.: Felszámolják és megszűnik a Tiszasülyi Gőzfűrész RT. A gőzmalmot lebontják és a fűrésztelep helyén megalakul a helyi Állami Gazdaság. A falu határában megkezdődnek a rizsföldek telepítése

1949. augusztus: Megalakul az első tiszasülyi termelő szövetkezet, a Vörös Csillag TSZ A Rákosi-féle padlássöprések korszaka

1949: Felépül Tiszasüly határában a betonelemgyár, amely a rizsföldekre vezető öntözőcsatornákhoz gyártott műtárgyakat

1950. október 26.: Megalakul a Tiszasülyi Községi Tanács

1951-ben több fővárosi értelmiségivel együtt Tiszasülyre telepítették ki Kölcsey Kende Klárát, ismertebb nevén Claire Kenneth-t a rizsföldeken dolgozni. Innen írott levelei váratlanul előkerültek; feldolgozásuk jelenleg is tart.^[3]

1953-1964: A Tiszasülyi Állami Gazdaság virágkora. Ekkorra már Közép-Európa egyik legnagyobb rizstermelő gazdaságává fejlődik.

1960-1964: A római katolikus templomot restaurálják, középkori részeit helyreállítják 1961. március: Tiszasülyön megalakul a Lenin és a Rákóczi TSZ

1961. december: A Lenin és a Rákóczi TSZ összevonásából létrejön a Béke-Barátság MGTSZ

1964-1965: A faluban létrejön a vízműtelep és kiépítik eternit csövekből az első ivóvízvezeték hálózatot

1988-1989: Az Állami Gazdaságot és a TSZ-t a rendszerváltás idején magánosítják, a főbb eszközöket eladják

1990. nyarán: Ahogy a környező falvakban, Tiszasülyön is megszűnik a községi tanács és megalakul az önkormányzat és polgármestert választanak

1992. június-augusztus: A Tiszaparti kompig kiépül a Tiszasülyt Tiszaroffal összekötő kétsávos aszfaltút

1995. november-1996 nyara: Tiszasülyön kiépül a szennyvíz-, a gáz- és a telefonkábel hálózat

2000. március-május: Az évszázad legnagyobb árvize vonul le a Tiszán. Tiszasülynél 10,82m-rel tetőzik

2001. május: A római katolikus templom felújítása, a hajó és a torony tetőzetét kicserélik és a belső teret újrafestik

2001 nyara: Az előző évi nagy árvízben megrongálódott gátszakaszokat kijavítják és a gátat megmagasítják

• 1990–1994: Baksay Endre (független)^[4]
• 1994–1998: Baksay Endre (független)^[5]
• 1998–2002: Csörögi Tibor (független)^[6]
• 2002–2006: Baksay Endre (független)^[7]
• 2006–2010: Pollák Tibor (független)^[8]
• 2010–2014: Pollák Tibor István (független)^[9]
• 2014–2019: Pollák Tibor István (független)^[10]
• 2019–2024: Nagy Richárd (független)^[11]
• 2024– : Nagy Richárd (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 1,8% bolgárnak, 5,9% cigánynak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,4%, református 4,3%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 39% (17,9% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,3% volt római katolikus, 4,2% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 27,7% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).^[14]

• Tiszasüly határában, a besenyszögi út melletti szántóföldön található az Éhhalom nevű kiemelkedés, domb, ahol az 1960-as években népvándorlás kori sírokat tártak fel.

A talált leletek kiállítva a szolnoki Damjanich múzeumban láthatók.

• A Kiséri út menti házak mögött, közvetlenül a Tiszagát mellett található a falu középkori eredetű műemlék temploma.

Valószínűleg már az Árpád-korban is állhatott itt egy szerény kis templom. A mostani templom hajóját a 14. században építették. A 15. század folyamán a szentélyét is kibővítették és gótikus stílusban fejezték be 1490-ben. A templomhoz a déli oldalon egy tornyot is építettek és a középkorban itt volt az eredeti bejárat. Ez a torony és a templom a 16. századi török megszállás folyamán pusztulásnak indult. A hódoltság alatt a hívek már jóformán csak a szentélyt használták, hiszen lényegében csak ez maradt meg teljes épségében a török kiűzése után. A Rákóczi-szabadságharcot követő békésebb évtizedekben a hajó beomlott boltozatát egy ún. csehsüveg boltozattal pótolták. A déli oldalon még megmaradt a középkori bejárati torony omladozó csonkja. Ezt az 1840-es években végzett teljeskörű átépítések alkalmával teljesen lebontották, ahogy a szentély eredeti támpilléreit is. A szentélyt a hajó magasságára falazták fel, a középkori gótikus ablakokat kiütötték és helyükre egyenes záródású ill. szegmensíves ablakokat építettek be. A hajóhoz a templom nyugati oldalán téglából klasszicista-empire stílusú tornyot emeltek és itt nyitottak új bejáratot a templomba, míg az eredeti középkori bejáratot befalazták. Ebben az időben épült a kórus és az orgona is. A második világháborút követően a templomot az 1960-as években restaurálták, ám nem teljes körűen. Visszaállították eredeti helyükre a gótikus ablakokat és a szentély lebontott támpilléreit is újakkal pótolták, hiszen azok szerkezetileg is nagyon fontosak. Legutóbb 2001-ben végeztek a templomon felújítást: Kicserélték a tetőzetet szürkepaláról hódfarkú cserépre, a torony rézlemezborítást kapott. Emellett a tetőzetet tartó szarufákat is kicserélték. A belső teret újrafestették, a falakon évszázados vakolatbekarcolásokat tártak fel, valamint a templom padozatait is újakra cserélték, amelyek harmonikusan illeszkednek a gótikus hangulatú térbe.

A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasüly témájú médiaállományokat.

• Tiszasüly az utazom.com honlapján
• A település bemutatása
• Tiszasülyért Egyesület