Jászjákóhalma

Jászjákóhalma
Római katolikus templom
Jászjákóhalma címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászberényi
Jogállás	község
Polgármester	Terjéki Tünde (független)[1]
Irányítószám	5121
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	2786 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	64,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	45,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′, k. h. 20° 00′47.516666666667, 2047.516667°N 20.000000°EKoordináták: é. sz. 47° 31′, k. h. 20° 00′47.516666666667, 2047.516667°N 20.000000°E
Jászjákóhalma Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászjákóhalma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászjákóhalma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászjákóhalma község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.

Jászjákóhalma Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északnyugati részén, a Jászságban található, Budapesttől kb. 85, a legközelebbi várostól, Jászberénytől kb. 5, a megyeszékhelytől, Szolnoktól pedig kb. 45 kilométerre.

A község a Tarna bal partján fekszik, ám a településtől néhány száz méterre folyik a Zagyva is, illetve a déli határszéle közelében található a két folyó összefolyása is. (Érdekesség, hogy bár a Tarna a nagyobb, az egyesült folyó a Zagyva nevet viseli tovább. Ennek oka, hogy a földmozgások következtében a Tarna medre úgy módosult, hogy keresztezte a Zagyva folyását.)

Területén belülre esik (mérések szerint) a Jászság közepe. A községet a legtipikusabb jász településként tartják számon halmazos, kertes jellege miatt.

A szomszédos települések: észak felől Jászdózsa (7 kilométerre), kelet felől Jászapáti (kb. 10 kilométerre), dél felől Jásztelek (kb. 5 kilométerre), nyugat felől pedig Jászberény (kb. 6 kilométerre).

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 31-es főút, mely áthalad a központján, ezen érhető el Budapest-Jászberény, illetve Füzesabony-Heves felől is. A 32-es főút jászteleki szakasza felől a 3232-es úton közelíthető meg, Jászdózsával pedig a 32 134-es számú mellékút köti össze.

A közúti tömegközlekedés szolgáltatója a Volánbusz; vasútvonal nem érinti a települést, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Hatvan–Szolnok-vasútvonal Jászberény vasútállomása és a Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal Jászdózsa megállóhelye kínálja.

Jászjákóhalma határát már 10-13 ezer évvel ezelőtt járta a mezolit kori ősember, mint ezt a Jászberény határán lezajlott ásatás leletei bizonyítják. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árka nyomvonala.

A mai községet is valószínűleg magyarok lakták eredetileg, majd a tatárjárás után jászok telepedtek ide. 1357-ben már egy határperben említik Berénnyel, mely szerint Csupor Domonkos már régóta birtokolta a falut. Később több birtokosról van említés, 1550 körül a török összeírása szerint kb. 100 fő lakta.

A templom legrégebbi - gótikus - része a hagyomány szerint Zsigmond király idejében épült az 1400-as évek első felében. 1701-ben bővítették barokk stílusban a régi templomot, miután egy erős földrengés ledöntötte az eredeti tornyot. Az új toronyra a pénzt a jákóhalmiak gyűjtötték össze. A török időkben Mehmed Mahmud, a berényi palánkvár parancsnoka birtokolta a falut, amely ebben az időben sem néptelenedett el teljesen. A török időket nehezen, de átvészelte, nem úgy mint több környékbéli település. (például Borsóhalma, vagy Négyszállás)

Miután I. Lipót eladta a Jászságot, a jákóhalmiak is csatlakoztak Rákóczi szabadságharcához , tőle várván a felszabadítást, ez azonban csak saját erejükből történhetett meg, a Redemptió során, amikor is a jászok visszavásárolták magukat a Német Lovagrendtől. Jákóhalmán 129 redemptus volt. A település határán állt egy kétszáz év körüli kőhíd , amelyet sajnos több mint 20 éve elbontottak.

1854-ben a községben, már több mint 2400-an laktak. 1928 előtt a község neve: Jákóhalma volt. Iparos településként tartották számon. A településre 1928-ban vezették be az áramot, s 1963-ban csinálták meg a Főutca kivilágítását.

Jászjákóhalmának is megvan a második világháborús története. Sok jákóhalmi harcolt a frontokon, emlékmű is őrzi a hősiességüket. A háború vége felé volt olyan nap, amikor 50 ezer német katona vonult át a településen. Ekkor zajlott le a jákóhalmi légi csata. Kb. 12 szovjet gép kezdte el bombázni a német katonákat. Azok légvédelmi ütegekkel és kézifegyverekkel viszonozták a tüzet. A postánál pedig a vadászgépek a várakozó tömeg közé lőttek. 1944-ben megérkeztek a szovjet alakulatok a Jászságba. Jászjákóhalmát hét német katona védte. A szovjetek Jásztelek felől akartak támadni, mert nem voltak tisztában az útviszonyokkal. A T-34-esek elakadtak a sárban, így kitűnő célpontot nyújtva a németeknek. Több mint egy hétig képesek voltak tartani a falut. Végül visszavonultak Berénybe, s felrobbantották a Tarna-hidat. Ezután bevonultak a szovjet csapatok Jákóhalmára.

A település 1956-ból is kivette a részét. A forradalom idején ledöntötték a jákóhalmi szovjet emlékművet, majd több jákóhalmi is csatlakozott a felkelőkhöz.

A település védőszentje Szent Jakab.

Jászjákóhalma határa kb. 45 km² Ezen a nagyjából sík terület. Azonban jellemzőek itt is az egész Jászságban fellelhető halmok. (A halom a sík környezetétől jól elkülöníthető tájképi elem, amit a történelem során valamilyen névvel illettek. Halmok csak az alföldi, sík területeken találhatók.) Vannak természetes és mesterséges eredetű halmok. A természetesek alapanyaga a pleisztocén végi és a holocén eleji folyóvíz (esetünkben a Tarna) szállította homok, mely anyag vagy hamar kötötté vált, vagy a szél átrendezte, s a széliránynak megfelelő dűnesorokat hozott létre. Ilyen dűne az alapja a település névadójának a Jákó halomnak, amelyet később mesterségesen megmagasítottak, s temetkezésre használtak. Így az már kunhalomnak tekinthető, azon belül is kurgánnak (sírdomb). Jászjákóhalma területén 15 halom található. Ebből 11 természetes, és 4 db mesterséges kunhalom.

A falu határában sok volt és néhány ma is létező tanya található, s néhány egykori TSZ. épület. Két erdő fekszik ezen a területen: Kapitányréti erdő, Makkos erdő.

• 1990–1994: Fodor István (független)^[3]
• 1994–1998: Fodor István Ferenc (független)^[4]
• 1998–2002: Fodor István Ferenc (független)^[5]
• 2002–2006: ifj. Lukácsi Pál (független)^[6]
• 2006–2010: ifj. Lukácsi Pál (független)^[7]
• 2010–2014: ifj. Lukácsi Pál (független)^[8]
• 2014–2019: Terjéki Tünde (független)^[9]
• 2019–2024: Terjéki Tünde (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2024– : Terjéki Tünde (független)^[1]

A településen az 1994. december 11-én megtartott polgármester-választáson közel rekordszámú, nem kevesebb, mint 9 jelölt indult a faluvezetői posztért, holtversenyben a Békés megyei Múcsonnyal, a Fejér megyei Nadappal, a Nógrád megyei Pásztóval, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírtass-sal és Tunyogmatolccsal, illetve a Tolna megyei Nagyszokollyal).^[4] Ennél is több, 11 polgármesterjelölt abban az évben csak a szintén szabolcsi Pátroha községben indult.

Az önkormányzat címe: 5121, Jászjákóhalma, Fő út 27., telefonszáma (06-57) 538-200, faxszáma (06-57) 438-001; e-mail címe jaszjakohalma@pr.hu, honlapja http://www.jaszjakohalma.hu.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 3,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 14,1% (25,2% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,4% románnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% horvátnak és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,4% volt római katolikus, 3,5% református, 1,1% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,6% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).^[13]

• Római katolikus (Szent Jakab-) templom: Eredetileg a 15. században épült, gótikus stílusban. 1778-ban barokk stílusban átalakították, és az eredeti, gótikus templom az új épület oldalkápolnája lett.
• Római katolikus plébánia: 1904-ben épült.
• Nepomuki Szent János szobra: 1902-ben állították.
• Szent Kereszt-kápolna és Kálvária: 1884-ben épült.
• Szűz Mária-szobor: 1761-ben készült, rokokó stílusban.
• Bánkódó Krisztus szobra: A 18. században készült.
• Szent Vendel szobra: A jellegzetesen jászsági szobor 1902-ben készült.
• 1848-as emlékoszlop: 1989-ben készült.
• Tóth Imre András emlékműve: 1991-ben készült.
• Széchenyi-emlékoszlop: 1991-ben készült.
• Horváth Péter Helytörténeti Gyűjtemény: 1998-ban nyílt meg.
• Első világháborús emlékmű: 1923-ban készült.
• Második világháborús emlékmű: 1990-ben készült.
• Kőkereszt: 1827-ben készült.
• "Kakasos" Jézus-szobor: A 19. században készült.
• Tarna-híd (kanyarhíd)
• Laki Ida Képtár
• 18. századi istálló

Jákóhalmi Polgár

Jászjákóhalmán fogható FM rádiók:

• Mária Rádió - FM 88,3 MHz
• Music FM - FM 89,5 MHz
• Bartók Rádió - FM 90,7 MHz
• Szent István Rádió - FM 91,8 MHz
• Kossuth Rádió - FM 95,5 MHz
• Sláger FM - FM 95,8 MHz
• Trió FM - FM 97,7 MHz
• Pátria Rádió - FM 98,3 MHz
• Manna FM - 98,6 MHz
• Dankó Rádió - FM 99,8 MHz
• Rádió 1 - FM 101,7 MHz
• Petőfi Rádió - FM 102,7 MHz
• Retro Rádió - FM 104,7 MHz

• Kőhalmi Horváth Péter, a jászok és a Jászság első történetírója
• Laki Ida (1921-2015) festőművész, a település díszpolgára
• Dr. László István Péter: Aranytollas író, a település díszpolgára
• Szabó Szabolcs: A Vizipók-Csodapók c. rajzfilmsorozat rendezője
• Rostás Sándor (1962–2019) labdarúgó

• Szabó József (1938–2023) matematikus, egyetemi tanár

• Jászjákóhalma honlapja
• Jászjákóhalma térképe Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Jászjákóhalma képeslapokon