Pusztamonostor

Pusztamonostor
Balázsovich-kúria
Pusztamonostor címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászberényi
Jogállás	község
Polgármester	Kardos Veronika (független)[1]
Irányítószám	5125
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	1567 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	62,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 33′, k. h. 19° 48′47.55, 19.847.550000°N 19.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 19° 48′47.55, 19.847.550000°N 19.800000°E
Pusztamonostor Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Pusztamonostor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamonostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztamonostor község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Jászberényi járásában.

Az Alföldön, a megye és a Jászság északnyugati sarkában fekszik, Pest vármegyével határosan. Budapesttől kb. 70 kilométerre keletre, Szolnoktól kb. 60 kilométerre északnyugatra található.

A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Jászágó (kb. 8 kilométerre), délkelet felől Jászberény (kb. 10 kilométerre), dél felől Jászfelsőszentgyörgy (légvonalban 5, közúton kb. 9 kilométerre), délnyugat felől Szentlőrinckáta (kb. 5 kilométerre), nyugat felől pedig Jászfényszaru (kb. 8 kilométerre).

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 32-es főút, mely áthalad a lakott területének déli részén, azon érhető el Hatvan, illetve Jászberény-Szolnok felől is. Jászárokszállással a 3231-es, Szentlőrinckátával a 3108-as út köti össze.

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonalak: az M3-as autópályán Hatvanig, majd onnan a 32-es főúton, vagy a 31-es főútról Szentmártonkáta központjában letérve, Szentlőrinckátán át, a 3107-es, majd a 3108-as úton.

A közúti közösségi közlekedés szolgáltatója a Volánbusz Zrt.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 82-es számú Hatvan–Szolnok-vasútvonala érinti, amelynek itt egy megállási pontja van. Pusztamonostor vasútállomás a belterület északi szélén helyezkedik el, nem messze északnyugati irányban a 3231-es út vasúti keresztezésétől; közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

A község keletkezése az idők homályába vész.

A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első írásos említése 1315-ből, illetve 1331-ből származik, Poopmonustora alakban. Ekkor a váci egyházmegyéhez tartozott. Nevét régi bencés monostoráról kapta, amelynek maradványai a 19. század első felében még látszottak. Pusztulásáról megbízható adatok nincsenek.

A 15. században a település a Monostori család birtoka volt, majd a 17. század elején puszta. Megyés hely volt, fekvése ellenére nem tartozott a történelmi Jászsághoz.

Pusztamonostor 1872-ben lett nagyközség. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulásakor, 1876-ban a jászsági felső járáshoz került.

• 1990–1994: Sőregi János (független)^[3]
• 1994–1998: Sőregi János (független)^[4]
• 1998–2002: Percz László (független)^[5]
• 2002–2006: Percz László (független)^[6]
• 2006–2007: Sőregi János (független)^[7]
• 2008–2010: Sári Ferenc (független)^[8]
• 2010–2014: Sári Ferenc (független)^[9]
• 2014–2019: Sári Ferenc (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Kardos Veronika (független)^[11]
• 2024– : Kardos Veronika (független)^[1]

A településen 2008. január 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 22,6 %-os eredményével három jelölt közül csak a második helyet érte el.^[8]

Az önkormányzat neve: Pusztamonostor Községi Önkormányzat; címe: 5125 Pusztamonostor, Szabadság út 74.; telefonszáma: +36-57 / 521-761, e-mail címe: pmpolgm@invitel.hu. A község hivatalos honlapja: www.pusztamonostor.hu. (Az előbbi adatok legalább részben elavultak lehetnek, szükség szerint pontosításra szorulhatnak.)

A település népességének változása:

• 1910: 1480 fő
• 1940: 1705 fő
• 1983: 1875 fő
• 1990: 1780 fő
• 2001: 1675 fő
• 2009: 1615 fő

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,^[13] de kisebb roma közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, szerbnek és németnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A Puszta- előtag a 16. századtól a 19. század közepéig pusztaként álló helyre utal. A -monostor utótag pedig az egykor itt létező monostorra.

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 90%-a római katolikusnak. Reformátusnak kb. 2,5%, görögkatolikusnak és evangélikusnak kb. 0,5-0,5%, és más egyházhoz tartozónak szintén kb. 0,5% vallotta magát. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, illetve nem válaszolt kb. 6%.^[14]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 1,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 10% (19,5% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben vallása szerint 47,5% volt római katolikus, 2% református, 0,4% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,3% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).^[16]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületéhez tartozik mint önálló plébánia. Római katolikus anyakönyveit 1746-tól vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Kisboldogasszony.

Első kápolnáját 1723-ban építették, ekkor még Jászfényszaru filiája volt. 1838-ban lett önálló plébánia.

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházkerületének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

• Római katolikus (Kisboldogasszony-) templom: 1793-ban épült.
• Nepomuki Szent János szobra.
• Szent István-szobor.
• Szűz Mária-szobor.
• Hősi emlékmű.
• Balázsovich-kúria: Balázsovich Oszkár máltai lovag építtette a 19. század végén. Jelenleg művelődési ház.
• Tájház
• Kőkeresztek (Guba-kereszt, Kókai kereszt, Oszkár-kereszt, Patikus-kereszt, Pethes-kereszt, templomi nagykereszt)

• Itt született Farkas Ödön (1851. január 27. – Kolozsvár, 1912. szeptember 11.) zeneszerző, zenepedagógus.
• Itt született 1956. július 9-én Csámpai Rozi festőművész.

A község szervezett sportéletének a létrejötte az 1946–47-es években alakult ki, mely Pusztamonostor Sport Egyesület néven, két szakosztállyal működött.

A szakosztály csapata a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályában szerepelt. Kiemelkedő eredményei:

• 1989/90: Körzeti bajnokság 1. hely (veretlenül)
• 1992: Magyar Kupa: országos főtáblára kerülés
• 2006/07: Megyei II. osztály 3. hely

A labdarúgó-szakosztály honlapja: www.pusztase.atw.hu

2002-ben (jászberényiekkel kiegészülve) megnyerték az országos bajnokságot.

• Pusztamonostor honlapja
• Pusztamonostor térképe Archiválva 2021. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben