Jászszentandrás

Jászszentandrás
Jászszentandrás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászapáti
Jogállás	község
Polgármester	Kolláth Bálint (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	5136
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	2576 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	54,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	44,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′, k. h. 20° 11′47.583333333333, 20.18333333333347.583333°N 20.183333°EKoordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 20° 11′47.583333333333, 20.18333333333347.583333°N 20.183333°E
Jászszentandrás Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászszentandrás község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

Az Alföld és a megye északi részén, a Jászság északkeleti határán fekszik, közvetlenül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék találkozásánál. Budapestről kb. 100, Szolnoktól kb. 50 km-re található. Szomszédos települések: közúton csak Jászapáti és Heves érhető el.

Közúton két irányból közelíthető meg: a 31-es főútról Jászapáti központjában északnak kiágazva, a 3228-as úton, illetve Heves irányából, ugyancsak a 31-es főútból kiágazó 32 133-as számú mellékúton.

Az autóbuszos közúti tömegközlekedés szolgáltatója a Volánbusz, a közvetlen járatokkal Budapest is elérhető.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomások Jászapátin és Hevesen találhatók.

A települést 1399-ben említették először egy oklevélben "Szentandrás" névvel, mint az egri káptalan birtokát. Korábban, már a 13. században létezett itt település Endrefalva névvel, mely a tatárjárás idején elpusztult. Ezután, mint puszta szerepel a történelemben, bár folyamatosan voltak lakói. 1750-ben kerül Jászárokszállás birtokába. Árokszállás közbirtokossága az ún. belső pusztaként használta Szentandrást, és ott legeltette renyhe ménesét és a csordáját. Az 1855-ös tagosítás után véglegesen 1886-ban emelték községi rangra.

1962-ben termálvizet találtak 600 méter mélyen, és strandfürdőt létesítettek, mely azóta a település fő turisztikai vonzereje.

A község a nevét feltehetően Szent András apostoltól kapta.

• 1990–1994: Nagy Sándor (független)^[3]
• 1994–1998: Nagy Sándor (független)^[4]
• 1998–2002: Kerek Éva (független)^[5]
• 2002–2006: Banka Ferenc (független)^[6]
• 2006–2010: Banka Ferenc (független)^[7]
• 2010–2014: Banka Ferenc (Fidesz)^[8]
• 2014–2016: Banka Ferenc (Fidesz)^[9]
• 2016–2019: Szabó László (független)^[10][11]
• 2019–2024: Kolláth Bálint (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Kolláth Bálint (Fidesz-KDNP)^[13]

A településen 2016. október 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[10] mert az előző polgármester júniusban elhunyt.^[14][15]

Az önkormányzat címe: 5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 36., telefonszáma: (06) 57/446-006, faxszáma: (06) 57/446-002; e-mail címe: jaszszenta@invitel.hu, hivatalos honlapja: www.jaszszentandras.hu.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek és bolgárnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy része (kb. 82,5%-a) római katolikus vallásúnak vallotta magát. Református kb. 2,5%, evangélikus ill. görögkatolikus kb. 0,5% - 0,5%. Kb. 3% nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, míg kb. 11% nem válaszolt.^[17]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 2,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,9% (19,1% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben vallásuk szerint 38,8% volt római katolikus, 2,3% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (42,9% nem válaszolt).^[19]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása.

A település református vallású lakosai a Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Jászapáti missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

A Hajdúdorogi Egyházmegye (püspökség) Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

• Andrástermál fürdő
• Messze földön is emlegetik a neogótikus stílusban épült római katolikus templomot, mely 1903-ban készült el Gzigler Győző tervei alapján, Wágner Márton kivitelezésével. A templom helyén egy, az 1750-es évek-ben épített kápolna volt, ám a kis építménybe nem fért bele a község növekvő lakossága. az 1868-as földrengés következtében megrongálódott, majd1902-re életveszélyessé vált kápolnát lebontották, s 1 év múlva már az 52 méter magas tornyú templom épült a helyére. A freskókat 1933-ban Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc, a szekkókat Czumpf Imre festette.
• Trianon-emlékmű: 2008-ban állíttatta Tajti Gáspár és Dávid Áron.
• I. világháborús emlékmű: Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
• II. világháborús emlékmű: 1992-ben készítette Csíkszentmihályi Róbert.
• Tájház: A Jászságra jellemző berendezési tárgyakat, munkaeszközöket, szerszámokat mutat be.

• Jászszentandrás honlapja