Örményes (Magyarország)

Ez a szócikk a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Örményes (egyértelműsítő lap).

Örményes
Örményes címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Törökszentmiklósi
Jogállás	község
Polgármester	Török Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	5222
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	923 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	29,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 11′ 23″, k. h. 20° 34′ 38″47.18973, 20.5772147.189730°N 20.577210°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 23″, k. h. 20° 34′ 38″47.18973, 20.5772147.189730°N 20.577210°E
Örményes Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Örményes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Örményes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Örményes község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Törökszentmiklósi járásban.

A község az Alföldön, a vármegye középső, tiszántúli részén fekszik, Szolnoktól 38 kilométerre keletre, a Nagykunsági-főcsatorna partján. Szomszédos települések: észak felől Fegyvernek, kelet felől Kisújszállás, dél felől Kuncsorba, nyugat felől pedig Törökszentmiklós. Közigazgatási határa északkeleten egy pontban érintkezik még Kenderes területével is.

A településen észak-déli irányban végighúzódik a Fegyvernek-Kétpó közti 4204-es út, ezen érhető el közúton mindkét végponti település felől; Kisújszállással a 4207-es út köti össze.

Az ország távolabbi részei felől érkezve – megközelítési iránytól függően – a 4-es vagy a 34-es főúton haladva közelíthető meg a település, majd a két út találkozási pontjától mintegy fél kilométerre nyugatra, Fegyvernek Szapárfalu településrészének keleti szélénél kell letérni dél felé a 4204-es útra.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

A községet a hazai vasútvonalak közül a MÁV 100-as számú Budapest–Záhony-vasútvonala érinti, amelynek jelenleg egy megállási pontja van itt, Fegyvernek-Örményes vasútállomás, mely a belterület északi szélén helyezkedik el, a 4204-es út vasúti kereszteződésétől keletre. Korábban Örményes nyugati határszélén működött Pusztaszakállas megállóhely is.

• 1990–1994: Zsolczai Lajos (független)^[3]
• 1994–1998: Zsolczai Lajos (független)^[4]
• 1998–2002: Török Csaba (független)^[5]
• 2002–2006: Kudelka Éva (független)^[6]
• 2006–2010: Török Csaba (független)^[7]
• 2010–2012: Török Csaba Imre (független)^[8]
• 2013–2014: Fürj Jánosné (független)^[9]
• 2014–2019: Török Tamás (független)^[10]
• 2019–2024: Török Tamás (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2024– : Török Tamás (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak,^[9] az előző polgármester halála miatt.^[12]

Örményes képviselő-testülete, a 2010-es önkormányzati választás óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

Nagyobb birtoka a Glaser, a Bíró, Schwarz családnak volt. Jelenleg is a település értékes épületei a Glaser-, a Bíró- és a Kepich-kastély.

A lakosság az 1800-as évek végén már Örményesnek nevezte faluját, de a hivatalos helységnévtár 1913-ban említi először. Az 1920-as években alakult ki a település falusias arculata. A lakosság már az 1920-as években szerette volna elérni, hogy a puszta önálló községgé alakuljon ám ez csak jóval később, 1950-ben következett be.

A török uralom idején pusztává vált a 19. század végéig, majd több birtokos család is megjelent, többek között a Glaser család.

Örményes-puszta 1950-ben alakult községgé. Lakosai mezőgazdaságból élnek, jelentős a községben a szállítási vállalkozás is.

A település nevének eredete nem tisztázott, mert az egyik verzió szerint Árpád-korból az "örmény-malom" szóból származik, mert gabona-őrléssel foglalkoztak ezen a vidéken.

Az idősebbek körében ma is élő szájhagyomány a másik verzió, hogy a 16. században Örmény nevű grófoknak volt birtokuk a vidéken.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak mondta magát (17,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,1% görögnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Örményes igen jó minőségű kötött agyag, réti csernozjom és mészlepedékes talaja kedvez a mezőgazdasági termelésnek. Jelentős a kalászos gabona és a zöldségfélék termesztése, a cukorrépa termesztésének pedig történelmi hagyományai vannak a településen. Az állattenyésztés terén a sertés- és tehéntenyésztés a legjellemzőbb, de a gazdálkodók foglalkoznak baromfi- és juhtartással is.

A község ipara nem jelentős: jelenleg mezőgazdasági gépeket gyártanak a településen.

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 30,4%-a római katolikus, 20,9%-a református, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású. 38,7% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 9,3% ismeretlen, vagy nem válaszolt.^[14]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,7%, református 11,3%, felekezeten kívüli 41,4% (26,9% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben vallása szerint 11,3% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 40,9% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).^[16]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületében lévő Fegyverneki plébániához tartozik, mint filia.

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

A település határában szikes mocsarak, vakszikfoltok és sós-sivatagi társulások találhatóak. Jellegzetes növényei: a süntök, a farkasfog és a magyar sóballa.

• Glaser-kastély: 1880-ban építtette az Ehrlich család. Szabadon álló, földszintes, hosszan elnyúló épület.
• Bíró-kastély: Eredetileg a 20. század elején épült. Az 1920-as években emelettel bővítették, ekkor kapta neobarokk jellegét.
• Kepich-kastély
• Diana emlékpad
• Ökumenikus templom
• Fegyvernek-Örményes vasútállomás: 1857-ben épült.

• Az Örményesi Sport Club (ÖSC) labdarúgó-csapata a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei bajnokság III. osztályában szerepel.

• Falunap: minden év augusztus 20-án.

• Örményes település rövid története. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)

• Örményes Önkormányzatának honlapja: https://web.archive.org/web/20190915190819/http://ormenyes.hu/
• Kósa Károly: "Tornyos kastély" Örményesen (Biró Zoltán kastélya)