Tiszakürt

Tiszakürt
Tiszakürt temploma
Tiszakürt címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunszentmártoni
Jogállás	község
Polgármester	Horváth László (független)[1]
Irányítószám	5471
Körzethívószám	56
Testvértelepülései	Lista Csallóközkürt
Népesség
Teljes népesség	1239 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	49,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′, k. h. 20° 07′46.883333333333, 20.11666666666746.883333°N 20.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 53′, k. h. 20° 07′46.883333333333, 20.11666666666746.883333°N 20.116667°E
Tiszakürt Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszakürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakürt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszakürt egy község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában.

Az Alföldön, a Tiszazugban, a Tisza bal partján fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati sarkában, a megyeszékhelytől, Szolnoktól kb. 45 km-re.

A szomszédos települések: észak felől Tiszainoka, kelet felől Cserkeszőlő, dél felől Csépa, délnyugat felől Tiszasas, nyugat felől Tiszaug, északnyugat felől pedig Tiszakécske. A legközelebbi városok: kelet felől Kunszentmárton, északnyugat felől pedig Tiszakécske (már Bács-Kiskun vármegyében).

A település területén áthalad a 44-es főút és az keresztülhalad M44-es autóút, ezeken kényelmesen elérhető Kecskemét és Békés vármegye városai irányából is. Az említett utak azonban a belterületeit dél felől elkerülik, azokon csak a 4514-es és 4515-ös utak húzódnak keresztül.

Érinti még Tiszakürt közigazgatási területét a 442-es főút régi, településeken áthaladó nyomvonala is, ami ma Martfű-Cserkeszőlő között 4633-as útként számozódik, de belterületeit az is elkerüli; a falu központját ezzel az úttal a 46 144-es számú mellékút köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai látják el.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasúti megállási pont a MÁV 146-os számú, Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán, a községtől mintegy 7 kilométerre lévő Tiszaug-Tiszahídfő megállóhely.

Első írásos említésekor a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében szerepel villa Kurth írásmóddal. A középkor folyamán végig királyi birtok volt, Külső-Szolnok vármegye részeként. A 15. században a Vezsenyi család, illetve Kinizsi Pál birtokolták a falut.

Tiszakürt Szolnok 1552-es elfoglalásával került végleg török fennhatóság alá. A 15 éves háború folyamán egy időre elnéptelenedett, de a 17. század elején újratelepült. Ekkor végvári katonák birtoka volt, majd 1674-ben kincstári birtok lett. Birtokosai a török idők után: 1705-1741 Steössel Kristóf; 1741-1777 Steössel László; 1777-1815 Steössel II. Kristőf; 1815-1825 Steössel Mária és Steössel Terézia; 1825-1852 gr. Tige Lajos; 1852-1879 gr. Bolza Péter (felesége gr. Tige Mária); 1879- 1943 gr. Bolza József.

1872-ben kapott nagyközségi rangot, ekkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai alsó járásához tartozott.

1919-ben a román hadsereg csapatai foglalták el ideiglenesen a falut, és alakították ki a Tisza gátján rövid életű „határőrizetüket”.

1951. január 1-jén a Kisasszonyszőlő nevű tanyaközpont elszakadt Tiszakürttől, és Cserkeszőlő néven önálló településsé vált.

A Tisza- előtag a folyóra utal, a -kürt utótag pedig a honfoglaló magyar törzsek egyikére. Valószínűleg az ehhez a törzshöz tartozók szállták meg e vidéket a honfoglalást követő letelepedés során.

• 1990–1994: Tóth András (független)^[3]
• 1994–1998: Tóth András (független)^[4]
• 1998–2002: Józsa István (független)^[5]
• 2002–2006: Józsa István (független)^[6]
• 2006–2010: Tálas László (független)^[7]
• 2010–2014: Tálas László (független)^[8]
• 2014–2019: Dr. Kiss Györgyné (független)^[9]
• 2019–2024: Dr. Kiss Györgyné (független)^[10]
• 2024– : Horváth László (független)^[1]

Tiszakürt község önkormányzatának címe: 5471 Tiszakürt, Hősök tere 1., a község hivatalos honlapja: www.tiszakurt.hu, nyomtatott újságja pedig a Tiszakürti Hírmondó.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát, 4,7% pedig nem válaszolt.^[11][12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,5% románnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 41%-a római katolikus, 30%-a református, kb. 0,5%-a evangélikus, és szintén kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Más egyházhoz tartozik kb. 0,5%. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 27,5%.^[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,8%, református 19,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 23,2% (28,6% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben vallásua szerint 20,4% volt római katolikus, 15,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 22,8% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).^[15]

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló lelkészség. Filiaként hozzá tartoznak Cserkeszőlő római katolikus vallású lakosai is. Anyakönyveit 1929-től, Historia Domusát 1948-tól vezetik.^[16]

A községben a 16. század közepén jelent meg a reformáció. A település a Tiszntúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.^[17]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjének (esperesség) Szentesi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

A Bolza család által létesített arborétum. A 19. század végén, a református egyháztól megszerzett, 17 hektáros erdős-mocsaras területen kezdték kialakítani, Tige Mária grófnő kezdeményezésére. A kertet egy Erdélyből érkezett erdész, Tompa Mihály kezdte el építeni. Az eredeti tölgy-, szil- és kőrisfák mellé platán-, hárs-, amerikai tölgy- és fenyőfákat (nehézszagú boróka, luc-, jegenye-, erdei és feketefenyő) telepített. 1946-ban került állami tulajdonba. 1971-ben megyei védett területté nyilvánították. 2001-ben pedig az addigra 60 hektárosra bővített arborétum országos jelentőségű természetvédelmi terület lett. Kezelője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. Szakmailag a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.

• Bolza-kastély: a 19. század végén épült.
• Református templom: 1887-ben épült, eklektikus stílusban.
• Római katolikus templom.
• Magtárépület: a 19. században épült.
• Parasztházak
• „Madáritató” díszkút: Papi Lajos alkotása.
• Első világháborús emlékmű.
• Második világháborús emlékmű.

A Tiszakürt Községi Sport Egyesület 1989-ben alakult, majd 2005-ben átalakult.

• Labdarúgó-szakosztály: kispályás tornákat rendez, illetve hasonlóakon vesz részt.
• Kézilabda-szakosztály: a Jász-Nagykun Szolnok megyei I. osztályban szerepel.

• Sétahajózás a Tiszán: www.arboreta.hu

• Itt született gróf Bolza Pál (1861–1947) tájkertész, a Szarvasi Arborétum (Pepi-kert) megalkotója.
• Itt született Szabolcska Mihály (1861–1930) református lelkész, költő, szülőházának helyét emlékoszlop jelzi.
• Itt született 1894. augusztus 22-én Farkas Ákos budapesti polgármester (1944–1945).
• Itt született 1903-ban Tatár Imre gazdálkodó, hungarista politikus, országgyűlési képviselő († 1995)
• Itt született Kürti Papp László 1940–2002) színész, előadóművész, jogász.

• Tiszakürt honlapja
• Tiszakürt térképe Archiválva 2008. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Tiszakürti Arborétum
• Tiszakürt az utazom.com honlapján