Cserkeszőlő

Cserkeszőlő
Cserkeszőlő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunszentmártoni
Jogállás	község
Polgármester	Trabach Tibor (független)[1]
Irányítószám	5465
Körzethívószám	56
Testvértelepülései	Lista Malinska-Dubašnica
Népesség
Teljes népesség	2101 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	72,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	30,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 11′46.866666666667, 20.18333333333346.866667°N 20.183333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 11′46.866666666667, 20.18333333333346.866667°N 20.183333°E
Cserkeszőlő Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Cserkeszőlő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányban Kunszentmárton a legközelebbi városok. Budapesttől 127 kilométerre, Szolnoktól és Kecskeméttől 45-45 kilométerre található.

A község belterületén áthalad a 44-es főút, 2019 októberében pedig elkészült az M44-es autóút is, amely északi irányból elkerüli a községet. Az autóútra a legközelebbi fel- és lehajtási lehetőség a községtől nyugatra épült ki, Tiszakürt és Cserkeszőlő között.

Korábban érintette a települést a 442-es főút is, amely Szolnoktól húzódott odáig, Martfű érintésével. Később a főút Martfűtől délre új, keletebbi fekvésű nyomvonalat kapott, a régi nyomvonal azóta 4633-as útszámozással mellékútként számozódik. Határszélét érinti még délkeleten a 4511-es, nyugaton pedig a 4514-es út is.

Vasútvonal nem érinti a községet, a térségen végighúzódó Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal déli irányban kerüli el, Csépa és Szelevény irányába. A legközelebbi vasúti megállási pontok Szelevény megállóhely vagy Kunszentmárton vasútállomás.

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt.

Cserkeszőlő a vármegye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os – nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó – termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

• 1990–1994: Dr. Harangozó Elek (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Harangozó Elek (FKGP-KDNP-MDF-Fidesz)^[4]
• 1998–2002: Szokolai Lajos (független)^[5]
• 2002–2006: Szokolai Lajos (független)^[6]
• 2006–2010: Szokolai Lajos (független)^[7]
• 2010–2014: Szokolai Lajos (független)^[8]
• 2014–2019: Szokolai Lajos (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Varga Attila (független)^[1]
• 2024– : Trabach Tibor (független)^[10]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (23,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,8% (34,3% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,7% románnak, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,9% volt római katolikus, 8,1% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 3,1% egyéb katolikus, 17% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).^[13]

1942–43-ban a MAORT szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, amely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.

• Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.
• Ellenjavallatok: alkoholizmus, keringési zavarok, magas vérnyomás, szívbetegségek, trombózis.

A 122 éves, 2014-ben felújított,^[14] kontyolt nyeregtetős, téglalap alaprajzú műemlék épület egy kisebb domb lábánál áll.^[15]

Az 1922-ben épült kúria Cserkeszőlő-Tópartpuszta részén található. A kúria körül a 20. század elején medencét, halastavat, szőlészetet, pincészetet és kerteket alakított ki Kandó Irén és Szinyei Merse Félix. Az államosítások alatt kultúrházként működött, majd a rendszerváltozás után a Cserkeszőlői Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdona volt. Az önkormányzat az épületet visszavásárolta, és felújította. [1]

A festőnek több műve is készülhetett itt, azonban ezek a második világháborúban valószínűleg elvesztek. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

A község körül számos kunhalom található, amelyeket a bronzkorban és újkőkorszakban lakó-, temetkezési vagy őrhelyként használtak. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ez az Ős-Duna hordalékán elterülő erdő a Tiszazug homoki tölgyeseinek utolsó képviselője.Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

A termálfürdőből kifolyó gyógyvíz a Cserke patak útján egy mesterséges tavat formál a község területén, amely gazdag élővilágot hozott létre az utóbbi évtizedekben. Számos madár fészkel az található nádasokban. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Malinska-Dubašnica, Horvátország

• Cserkeszőlő látnivalói

A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.

• Cserkeszőlő község hivatalos honlapja
• Cserkeszőlő lap
• Cserkeszőlő a funiq-hu-n