1967
év
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
| 1967 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1967 |
| Ab urbe condita | 2720 |
| Bahái naptár | 123 – 124 |
| Berber naptár | 2917 |
| Bizánci naptár | 7475 – 7476 |
| Buddhista naptár | 2511 |
| Burmai naptár | 1329 |
| Dzsucse-naptár | 56 |
| Etióp naptár | 1959 – 1960 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2022 – 2023 |
| Shaka Samvat | 1889 – 1890 |
| Holocén naptár | 11967 |
| Iráni naptár | 1345 – 1346 |
| Japán naptár | 2627 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4663–4664 |
| Kopt naptár | 1683 – 1684 |
| Koreai naptár | 4300 |
| Muszlim naptár | 1386 – 1387 |
| Szeleukida naptár | 2278–2279 |
| Örmény naptár | 1416 ԹՎ ՌՆԺԶ |
| Thai szoláris naptár | 2510 |
| Zsidó naptár | 5727 – 5728 |
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- január 4. – Meggyilkolják Mohamed Khidert, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) korábbi főtitkárát.[1]
- január 27. – Az Outer Space Treaty amerikai–brit–szovjet szerződés aláírása a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról, amely megtiltja az atom- vagy más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára, a Holdra, vagy más égitestre való eljuttatását vagy világűrben való állomásoztatását; a szerződés a ratifikációs eljárás után október 10-én lép hatályba.
- január 31. – Románia – a Varsói Szerződés tagállamai közül elsőként – felveszi a diplomáciai kapcsolatokat az NSZK-val.
- február 4–6. – L. I. Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és állami küldöttség látogat Csehszlovákiába.[2]
- február 26. – A Szovjetunióban tartózkodó Kádár János – egy vadászaton – felveti Brezsnyevnek Rákosi Mátyás hazahozatalának kérdését. (Brezsnyev közli, hogy Rákosi nem probléma a számukra.)[3]
- március 17. – A Jugoszláviában élő horvát értelmiségiek nyilatkozata a horvát nyelv önállóságáról.
- március 28.
- VI. Pál pápa kiadja a Populorum progressio enciklikát.
- A jugoszláv alkotmány első módosítása.
- március 31. – A Mons közeli Casteauban ünnepélyesen megnyitják a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelső Parancsnokságát (SHAPE).
- április 6–7. – Washingtonban első alkalommal tanácskozik az Atomtervező Csoport.
- április 14. – A Kállai-kormány lemond, és megalakul a Fock Jenő vezette forradalmi munkás-paraszt kormány.[4]
- április 18. – A jugoszláv alkotmány második módosítása.
- április 21. – A király, II. Konstantin nevében, ám valójában tudta nélkül, katonai junta veszi át a hatalmat Görögországban.[5]
- május 3.–4. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága a gazdaságban mutatkozó aránytalanságokról és a strukturális hibákról tanácskozik.[6]
- május 18. – Jugoszláviában Mika Špiljak alakít kormányt.[7][8]
- május 23. – Napkitörés zavarja meg világszerte a katona felderítő radarokat.[forrás?][9]
- június 5–10. – Hatnapos háború Izrael Állam és négy arab ország között. (A zsidó állam elfoglalta Egyiptomtól a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet, Jordániától Ciszjordániát Kelet-Jeruzsálemmel együtt, Szíriától a Golán-fennsíkot.)[10]
- június 9. – A Ceaușescu vezette román delegáció Moszkvában nem írja alá a közel-keleti helyzetről kiadott közös nyilatkozatot, és – szövetségeseitől eltérően – nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
- június 10. – A csehszlovák kormány megszakítja kapcsolatait Izraellel. (Ezt megelőzően a külügyminisztérium határozatban ítéli el a zsidó államot háborús akcióiért.)[11]
- június 12. – A belgrádi vezetés – a hatnapos háború miatt – megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.[12]
- június 14. – Az Észak-atlanti Tanács Luxemburgban ülésezik, ahol megvitatja a hatnapos izraeli–arab háború tapasztalatait.
- június 17. – Az első kínai kísérleti hidrogénbomba-robbantás.
- június 27–29. – Prágában, a Csehszlovák Írók Szövetségének IV. kongresszusán több író – úm. Václav Havel, Ludvík Vaculík, vagy Pavel Kohout – kritikus hangvételű felszólalása nyomán konfliktus alakul ki a pártvezetés és az írószövetség között.[13]
- július 2. – Raymond Barre francia politikus lesz az EGK gazdasági és pénzügyi biztosa.
- július 11. – Jugoszláviában elfogadják a külföldi tőkebefektetéseket szabályozó törvényt.[14]
- július 11. – Anguilla bejelenti elszakadását, mert nem kíván tartozni Saint Kitts és Nevis szigetéhez (lásd Anguillai Köztársaság
- augusztus 8. – Létrejön a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN.[15]
- október 8. – A bolíviai La Higuera faluban kivégzik Ernesto Che Guevara argentin származású forradalmárt.
- október 10. – Hatályba lép a január 27-én aláírt Outer Space Treaty amerikai–brit–szovjet szerződés a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról, amely megtiltja az atom- vagy más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára, a Holdra, vagy más égitestre való eljuttatását vagy világűrben való állomásoztatását.
- október 13. – Megnyílik a Mikroszkóp Színpad.
- október 14. – Kolárovo ismét megkapja a városi rangot. (A városban Alexander Dubček mond beszédet.)
- október 16. – Hivatalosan megnyitják a NATO új központját Brüsszelben.
- október 30–31. – A CSKP KB ülésén a növekvő társadalmi és gazdasági gondokat felismerő funkcionáriusok élesen bírálják a Novotný-féle pártvezetést.[16]
- november 30. – Dél-Jemen kikiáltja függetlenségét Nagy-Britanniától.
- december 3. – Christiaan Barnard sebészprofesszor Fokvárosban elvégzi a történelem első szívátültetését, a páciens a szívátültetést követően még 18 napig élt.
- december 5. – Rákosi Mátyás és felesége Arzamaszból Gorkijba költözik, a külföldiek számára fenntartott városrészbe.[3]
- december 12. – A NATO Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságának brüsszeli ülésén megvitatják az Atomtervező Csoport jelentését a hadászati nukleáris erőkről, a ballisztikus rakéta–elhárító rakétákról, a nukleáris fegyverek harcászati alkalmazásáról, és a nukleáris tervezésben való nemzeti részvételről.
- december 13. – II. Konstantin görög király elhagyja az országot.[5]
- december 19–21. – A CSKP KB ülésén a többség szembefordul Antonín Novotný-val és kizárják a párt irányvonalát.[17]
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- Népszavazás erősíti meg Gibraltár Nagy-Britanniához tartozását.
- Angliában elfogadják a homoszexualitásra vonatkozó törvényt, amely megengedi két huszonegy év feletti felnőtt homoszexuális aktusát privát helyszínen.[18]
- Világkiállítás Montréalban.
- Hazánkban bevezetik a gyermekgondozási segélyt (GYES).[19]
- Több mint 60 ország képviselője aláírja az Atomcsend egyezményt
- Charles de Gaulle kormányzata másodszor is megvétózza Nagy-Britannia felvételét az EGK-be.
- A Ford Mustang megjelenésére válaszul a Chevrolet bemutatja Camaro típusát. A kapható legerősebb motor a 375 lóerős 6490 cm3-es V8-as
- Biafra tartomány kikiáltja függetlenségét, véres polgárháború tör ki Nigériában.
- Az első sikeres májátültetés. (A transzplantációt Denverben Thomas Starzl végezte el.)[20]
- Dél-Afrikában elsőként ültet át szívet Christiaan Barnard sebész professzor.[20]
Az év témái
szerkesztés1967 az irodalomban
szerkesztés- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (Мастер и Маргарита) (posztumusz)
- Heller Ágnes: Reneszánsz ember
- Stanisław Lem: Kiberiáda
- Herbert Marcuse: Az utópia vége
- Gabriel García Márquez: Száz év magány (Cien años de soledad)
- Örkény István: Tóték
- Somlyó György – Mesék a mese ellen (versek), Szépirodalmi
- Üvöltés címmel antológia jelenik meg magyarul az amerikai beatnemzedék költőitől
1967 a zenében
szerkesztés- Summer of Love Amerikában
- az acid-rock diadalútja
- Az Inti-Illimani folk-zenekar alapítása Chilében - az amerikai indián "pánsíp-zene" világhódító útjának egyik fontos kezdődátuma[21]
Fontosabb külföldi albumok
szerkesztés- The Beatles: Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band, Magical Mystery Tour
- The Beach Boys: Smiley Smile, Wild Honey
- Cher: With Love, Chér
- Buffalo Springfield: Buffalo Springfield Again
- The Rolling Stones: Between the Buttons, Their Satanic Majesties Request
- Pink Floyd: The Piper at the Gates of Dawn
- Elvis Presley: How Great Thou Art
- The Monkees: More of the Monkees / Headquarters / Pisces, Aquarius, Capricorn & Jones Ltd.
- Frank Sinatra: Francis Albert Sinatra & Antonio Carlos Jobim / The World We Knew
- Sonny & Cher: In Case You're in Love
- The Animals: Eric Is Here / Winds of Change
- Janis Joplin: Big Brother & the Holding Company
- The Jimi Hendrix Experience: Are You Experienced?, Axis: Bold as Love
- The Velvet Underground: The Velvet Underground and Nico
- Cream: Disraeli Gears
- Nancy Sinatra: Sugar / Country, My Way
- Irene Cara: Ésta es Irene
- The Doors: The Doors, Strange Days
- Jefferson Airplane: Surrealistic Pillow, After Bathing at Baxter’s
- Bob Dylan: Bob Dylan’s Greatest Hits, John Wesley Harding
- The Who: The Who Sell Out
- The Mothers of Invention: Absolutely Free
- Bee Gees: Turn Around, Look at Us
- Bee Gees: Bee Gees’ 1st
Magyar lemezek
szerkesztés1967 a tudományban
szerkesztés- A dél-afrikai Fokvárosban Christiaan Barnard professzor végrehajtja az első sikeres emberi szívátültetést.
- A Venyera–4 szovjet űrszonda leszáll a Vénuszra.
Születések
szerkesztés- január 2. – James Marshall, amerikai színész
- január 18. – Iván Zamorano, chilei labdarúgó
- január 23. – Czinkóczi Zsuzsa, magyar színésznő
- február 2. – Anthony Hardwood, magyar születésű amerikai pornószínész
- február 5. – Ólafur Elíasson, izlandi-dán képzőművész
- február 7. – Nicolae Ciucă román liberális párti politikus, nemzetvédelmi miniszter
- február 15. – Orosz Anna magyar színésznő, szinkronszínésznő, Gabriela Spanic állandó magyar hangja
- február 20. – Kurt Cobain, amerikai rockzenész († 1994)
- február 22. – Dragan Đilas, Szerb politikus
- február 28. – Dwight Mullins kanadai jégkorongozó
- március 1. – Gela Bezsuasvili, grúz diplomata és politikus, 2005–2008 között Grúzia külügyminisztere
- március 6. – Mihai Tudose román jogász, szociáldemokrata párti politikus, gazdasági miniszter
- március 16. – Lauren Graham, amerikai színésznő
- március 30. – Barabási Albert László, fizikus
- március 30. – Christopher Bowman világbajnoki érmes, többszörös amerikai bajnok műkorcsolyázó († 2008)
- április 15. – Dara Torres, amerikai úszónő
- április 29. – Ábrahám Attila, olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető
- május 17. – Cameron Bancroft, kanadai színész
- május 29. – Andy Larkin, tinédzser
- június 3. – Darnyi Tamás, magyar úszó, többszörös olimpiai és világbajnok
- június 14. – Filippa Reinfeldt, svéd politikus
- június 20. – Lovasi András, énekes, szövegíró
- június 20. – Nicole Kidman, ausztrál színésznő
- július 1. – Pamela Anderson, kanadai-amerikai színésznő és modell
- július 20. – Biró Anikó, magyar színésznő
- július 26. – Jason Statham, angol színész, producer, harcművész
- augusztus 16. – Ulrich Gábor, Balázs Béla-díj-as filmrendező, képzőművész
- augusztus 19. – Kökényessy Ági magyar színésznő, szinkronszínész
- augusztus 21. – Serj Tankian, örmény származású amerikai rockzenész, System of a Down énekese, billentyűse, alkalmi gitárosa
- augusztus 21. – Pálffy Tibor, színművész
- augusztus 29. – Jiří Růžek, cseh fotóművész
- szeptember 3. – Temur Iakobasvili, grúz diplomata és politikus
- július 27. – Sasha Mitchell, amerikai színész (a Kickboxer című filmek főszereplője)
- szeptember 16. - Alain Claude Bilie By Nze, gabon jelenlegi miniszterelnöke
- szeptember 29. – Dónusz Éva, olimpiai bajnok kajakozó
- Október 10. – Gavin Newsom, amerikai politikus és üzletember
- október 20. - Erdélyi Mónika, televíziós személyiség, műsorvezető
- október 28. – Mics Ildikó, magyar színésznő, szinkronszínésznő
- október 28. – Julia Roberts, amerikai színésznő
- október 29. - Kun Péter, Az Edda Művek egykori gitárosa († 1993)
- november 7. - David Guetta, francia zenei producer és house–DJ
- november 17. – Mécs Mónika, magyar producer
- Ősi Ildikó, magyar színésznő, szinkronszínész
- november 22. – Alföldi Róbert, Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező
- november 22. – Boris Becker, német teniszező
- november 22. – Mark Ruffalo, amerikai színész
- november 26. – Kósz Zoltán, olimpiai bajnok vízilabdázó
- december 5. – Tóth Krisztina író, költő, képzőművész
- december 13. – Jamie Foxx, amerikai színész, komikus, énekes és dalszövegíró
- december 17. – Gigi D’Agostino, olasz zenész és lemezlovas
- december 18. – Bárány Attila, magyar lemezlovas és rádiós műsorvezető
- december 23. – Carla Bruni francia manöken, énekes-dalszerző, Nicolas Sarkozy felesége
Halálozások
szerkesztésJanuár
szerkesztés- január 2.
- Bárd András, a kommunista mozgalom harcosa (* 1900)[22]
- Iványi József János Kossuth-díjas brácsaművész (* 1920)[23]
- január 3.
- Olga Milles osztrák-svéd festő, éremművész (* 1874)
- Jack Ruby, amerikai bártulajdonos, Lee Harvey Oswald gyilkosa[1] (* 1911)
- január 4. – Mohamed Khider algériai politikus[1] (* 1912)
- január 8.
- Zbigniew Cybulski lengyel színész (* 1927)
- Nyikolaj Ohlopkov szovjet rendező, színész (* 1900)[23]
- január 14. – Kállay Miklós, miniszterelnök (* 1887)
- január 15. – Szirmai Albert, zeneszerző (* 1880)[23]
- január 16. – Robert J. Van de Graaff, amerikai fizikus (* 1901) (Van de Graaff-generátor)
- január 27. – Szilágyi Dezső, a kommunista mozgalom harcosa (* 1897)[23]
- január 31. – Bónyi Adorján, író, újságíró (* 1893)[22]
Február
szerkesztés- február 9. – Uzonyi György magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő (* 1885)
- február 12. – Basilides Barna festő,[22] grafikus, gobelintervező (* 1903)
- február 16. – Marie Majerová csehszlovák írónő (* 1882)[23]
- február 18. – Robert Oppenheimer, amerikai atomfizikus (* 1904)[23]
- február 27. – Kocsis Pál, Kossuth-díjas szőlőnemesítő (* 1884)[23]
- február 28. – Tóth Péter, kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1882)
Március
szerkesztés- március 6.
- Kodály Zoltán, háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus (* 1882)[23]
- Eddy Nelson amerikai filmszínész, énekes (* 1902)[23]
- március 8. – dr Szörényi Andor római katolikus pap, biblikus doktor (* 1908)
- március 16. – Liska József Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (* 1886)[23]
- március 16. – Szegedi Boriska író[23]
- március 18. – Baghy Gyula, a magyarországi eszperantó mozgalom kiemelkedő alakja (* 1891)
- március 25. – Faragó László magyar ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő (* 1896)
- március 31. – Rogyion Jakovlevics Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja, és honvédelmi minisztere (* 1898)[23]
Április
szerkesztés- április 1. – Haász Árpád közgazdász Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára (* 1896)[22]
- április 19.
- Halpern Olga, műfordító (* 1887)[22]
- Konrad Adenauer, német politikus, az NSZK első kancellárja[22] (* 1876)
- április 24.
- Széchenyi Zsigmond, író, vadász, Afrika-utazó (* 1898)[23]
- Vlagyimir Mihajlovics Komarov – szovjet mérnök-ezredes, űrhajós (* 1907)[23]
Május
szerkesztés- május 5. – Babus Jolán tanár, néprajzkutató (* 1917)
- május 13. – Kaesz Gyula Kossuth-díjas iparművész (* 1897)[23]
- május 14.
- Gyetvai János újságíró (* 1889)[22]
- Osvaldo Moles, brazil újságíró (* 1913)
- május 21. – Lakatos Géza, vezérezredes, politikus (* 1890)
- május 28. – Szőllősi Endre, szobrászművész (* 1910)[24]
- május 29. – Árus Tibor magyar igazgatási szakember, Békés megyei tanácsi főtisztviselő (* 1923)
- május 30. – Dékány András József Attila díjas író (* 1903)[22]
Június
szerkesztés- június 2.
- Ferenczy Béni kétszeres Kossuth-díjas szobrász- és grafikusművész (* 1890)[22]
- Kausz József plébános, író, költő (* 1879)
- június 10. – Spencer Tracy, amerikai filmszínész (* 1900)[24]
- június 11. – Esterházy János magyar huszárhadnagy, földbirtokos, felsőházi tag (* 1900)
- június 12. – Cholnoky László, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora (* 1899)[22]
- június 16. – Eugénie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, Lenin-béke-díjas (* 1881)[22]
Július
szerkesztés- július 8. – Vivien Leigh, angol színésznő (* 1913)
- július 17. – John Coltrane, amerikai jazz-zenész (* 1926)
- július 21. – Basil Rathbone, angol színész (* 1892)
- július 22. – Kassák Lajos, író, költő, műfordító, képzőművész (* 1887)
- július 26. – Füst Milán, író, költő, drámaíró, esztéta (* 1888)
- július 27. – Blattner Géza, festő, grafikus és bábművész (* 1893)
Augusztus
szerkesztés- augusztus 5. – Bródy György, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1908)
- augusztus 6. – Áprily Lajos, költő (* 1887)
- augusztus 31. – Ilja Ehrenburg, szovjet–orosz író, költő, publicista (* 1891)
Szeptember
szerkesztés- szeptember 1. – Siegfried Sassoon, angol író, költő (* 1886)
Október
szerkesztés- október 7. – Sir Norman Angell, Nobel-békedíjas angol író, publicista (* 1874)
- október 8. – Ernesto Che Guevara, argentínai származású latin-amerikai forradalmár, orvos (* 1928)
- október 12. – Günther Blumentritt német tábornok, aki a második világháborúban jelentős tervezőmunkát végzett (* 1892)
November
szerkesztés- november 12. – Hámory Imre operaénekes (* 1909)
- november 20. – Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja (* 1895)
- november 23. – Szügyi Zoltán vezérőrnagy, a Szent László hadosztály parancsnoka (* 1896)
- november 24. – Benedek Jenő a Magyar Jogász Szövetség főtitkára (* 1908)[22]
- november 29. – Münnich Ferenc magyar kommunista politikus, 1956 után a rendszer második legfontosabb káderja, a rendszer egyik jelképe (* 1886)
December
szerkesztés- december 6. – Schick Béla gyermekorvos (* 1877)
- december 16. – Eugène Pollet olimpiai bronzérmes francia tornász (* 1886)
- december 25. – Iván István ötvös- és éremművész (* 1905)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Újságolvasók évkönyve 1968 (1967), 13. old.;
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ a b Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 45. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5, bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-05-8106-X, 116. oldal
- ↑ a b Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 246. oldal
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Matz 284. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ 1967 solar storm nearly took US to brink of war https://news.agu.org/press-release/1967-solar-storm-nearly-took-us-to-brink-of-war/ Hozzáférés: 2018.12.03
- ↑ Keresztes Imre: A béke poraira. In.: HVG. 2017/22. szám, 45. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 172. o.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 6. köt., DAV-EGY, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6800-3, 77. oldal.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 153. o.
- ↑ Borus Judit: A Willendorfi Vénusztól a lefagyasztott spermáig. In.: Rubicon. 2010/7. sz., 55. p.
- ↑ A gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet
- ↑ a b Németh András: Transzplantációs mérföldkövek. In.: HVG. 2016/33. szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Göbölyös N. László: A 60-as évek 45-ös fordulaton. Szabad Föld Rt., Bp., 2003
- ↑ a b c d e f g h i j k l Újságolvasók évkönyve 1968 (1967), 110. old.;
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Újságolvasók évkönyve 1968 (1967), 111. old.;
- ↑ a b Újságolvasók évkönyve 1968 (1967), 112. old.;
Források
szerkesztés- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
- ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6
A Wikimédia Commons tartalmaz 1967 témájú médiaállományokat.