Románia

Bővebben: Románia földrajza

 

 

Az Eurázsiai-hegységrendszer része, a Kárpátok (román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi.^[9] Csúcsai elérik a 2500 métert is. Legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban. Két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).

A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugat-romániai-Kárpátok része.

A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.

Bővebben: Románia vízrajza

A Duna teljes hosszának több mint kétharmada érinti Románia területét.^[9] Az ország területének a túlnyomó része a Duna vízgyűjtő területére esik, a Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét ez a folyam képezi. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.

Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Maros, Prut, Szeret, Ialomița, Olt, Zsil, Szamos, Temes, a Körösök. A Prut folyó, amely Románia és Moldova között képez határt Galați mellett ömlik a Dunába.

Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztározó. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

Bővebben: Románia éghajlata

Románia klímájának mérsékelt szárazföldi jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Nyugati részén jól érezhető a nedvesebb óceáni éghajlat hatása, keleti részén a kontinentális éghajlat az uralkodó, délnyugati részén pedig a mediterrán éghajlat befolyása érvényesül.^[10]

A fenti tényezők mellett Románia éghajlatát, különösen annak kisebb térségeit illetően, jelentős mértékben meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.^[11]

A klimatikus hatások következtében Románia növényvilága is átmeneti jellegű, növényföldrajzi határok húzódnak a területén. A Keleti-Kárpátok jelenti a bükkerdők európai elterjedésének keleti, valamint a sztyepp nyugati határát. Az ország északi részén húzódik a szőlő elterjedésének északi határa.^[10]

A hegyvidékeken a növényzet a magassági öveknek megfelelően alakul. A hegyek lábán tölgyesek, gyertyános–tölgyesek, 800 m tszfm. felett bükkösök, 1200 m tszfm.-on lucfenyős elegyes erdők, feljebb lucosok élnek. A fenyveszóna felső határánál a lucosokba havasi cirbolyafenyő keveredik. 1600 m magason kezdődik az alhavasi cserjések zónája. Itt a törpefenyő vagy a havasi éger alkot állományokat. Feljebb havasi gyepek találhatók, amelyek kezdetben zártak, majd felszakadoznak, és párnavegetációban folytatódnak. ^[12]

Az alföldek és az Erdélyi-medence eredeti növénytakarója a sztyepp, a csapadékosabb területeken az erdős sztyepp volt. Ma az ország területének 29%-át borítják erdők^[13] (ennek negyede fenyőerdő), amelyek főként a hegyvidékeken maradtak meg. Az alföldek és a medencék természetes növénytakarója helyén ma mezőgazdasági termelés folyik. ^[12]

Állatvilága: a Kárpátokban jelentős létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve ritkán a városok külső részeibe is bemennek, ez főleg a hideg, élelemben szegény telekre jellemző.

 

Jellemző halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

Lásd még: Románia madárfajainak listája

Lásd még: Kategória:Románia állatvilága

Bővebben: Természetvédelem Romániában

Jelenleg csaknem 10 000 km² (a teljes államterület 5%-a) védett terület.

Bővebben: Románia nemzeti parkjai és természetvédelmi területei

• A Duna-delta az UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum, természeti világörökség.

Az UNESCO az ember és a bioszféra programjának része (MAB):

• Radnai-havasok Nemzeti Park
• Retyezát Nemzeti Park

Bővebben: Románia történelme

A Havasalföldön és Moldvában kialakuló fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek.

A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva nagyobb fokú autonómiához jutottak a Oszmán Birodalom keretében. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmének választotta Alexandru Ioan Cuzát, ennek következtében Románia 1862-ben Havasalföld és Moldva egyesülésével jött létre, mely a török birodalomban autonóm státuszt élvezett. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé. Románia 1877-ben Oroszország oldalán belépett az orosz–török háborúba, és a török csapatok veresége után 1877. május 10-én parlamenti kiáltványban kinyilvánította állami függetlenségét, amelyet a San Stefanó-i béke révén az európai nagyhatalmak elismertek. A fejedelem 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és – a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel – 1914-ig uralkodott. Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett a Magyarországtól elcsatolt Erdély, a Bánság (Bánát) keleti része, az Alföld többi keleti vidéke Máramarossal (Partium) és az ukrán Bukovina területének zöme, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia.

A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1965-től Nicolae Ceaușescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben több évtizedes személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki, aminek az 1989-es romániai forradalom vetett véget.

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 136 szenátor^[14]) és a Képviselőházból (Camera Deputaților, 330 képviselő^[15]) áll. Mindkét ház tagjait négy évre választják.

A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással 5 évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

 

Románia fővárosra (Bukarest), valamint 41 megyére oszlik.

Lásd még:

• Románia megyéi
• Románia települései (kategórialap)

• Románia kormányfőinek listája

Jelentősebb romániai pártok (2021 áprilisában):

• Nemzeti Liberális Párt (PNL) – parlamenti párt
• Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – parlamenti párt (az USR-PLUS szövetség részeként)
• Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) – parlamenti párt (az USR-PLUS szövetség részeként)
• Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ/UDMR) – parlamenti párt
• Szociáldemokrata Párt (PSD) – parlamenti párt
• Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – parlamenti párt
• PRO Románia Párt (PRO)
• Népi Mozgalom Párt (PMP)
• Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE)
• Szabad Emberek Pártja (POL)
• * Magyar Polgári Párt (MPP)
• Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP)

Lásd még:

• Romániai politikai szervezetek listája

Bővebben: Románia hadereje

Romániában a korábbi sorhadsereget felváltotta az önkéntességen alapuló hivatásos hadsereg.

Bővebben: Románia népessége

• Lakosság: 19,2 millió fő (2020)^[16]
• Születéskor várható élettartam (2016)^[17]: 75,1 év; férfiak: 71,7, nők: 78,8 év
• Városi lakosság aránya (2017)^[16]: kb. 61%

 

 

Népességének változása 1960 és 2020 között:

Romániában, számos más hasonlóan világszerte, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés, mivel a halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Ennek és a jelentős kivándorlásnak a következménye, hogy az ország lakossága jelentősen csökkent az 1990-es évek eleje óta.

A komoly mértékű kivándorlás és az ipar földrajzi diverzifikáltságának, elhelyezkedésének módosulása (pl.: Erdélybe és a Partiumba betelepült feldolgozóipar, ezzel szemben Moldva szerkezeti problémái) módosította Románia népesség-eloszlását is az európai uniós csatlakozás után.

A népességcsökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon maradtak anyagi támogatása. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai Olaszország, Spanyolország – főként a nyelvi hasonlóság miatt – továbbá az USA voltak, de mára az EU összes országában is nagy számban találhatunk románokat. 2018-ban kb. 5 millió kivándorolt román él külföldön.^[19]

A kivándorlás célországa	Számban	Forrás
Olaszország	1.290.000	[20]
Egyesült Államok	1.100.000	[21]
Spanyolország	913.000	[22]
Izrael	500.000	[20]
Németország	450.000	[20]
Ukrajna	338.000	[23]
Kanada	204.000	[20]
Franciaország	200.000	[22]
Egyesült Királyság	158.000	[20]
Ausztria	106.000	[20]
Belgium	93.000	[20]

A 2002-es népszámlálás után: Bukarest (1 921 751), Jászvásár (Iași) (321 580), Kolozsvár (318 027), Temesvár (317 651), Konstanca (310 526), Craiova (302 622), Galați (298 584), Brassó (283 901), Ploiești (232 452), Brăila (216 929), Nagyvárad (Oradea) (206 527), Bákó (Bacău) (175 921), Arad (172 824), Pitești (168 756), Nagyszeben (Sibiu) (155 045), Marosvásárhely (149 577), Nagybánya (137 976), Bodzavásár (133 116), Szatmárnémeti (115 630), Botosán (115 344), Râmnicu Vâlcea (107 656), Szucsáva (106 138), Karácsonkő (105 499), Szörényvár (104 035), Foksány (103 219).

A 2011-es népszámlálás szerint a 200 000 főnél nagyobb városok sorrendje: Bukarest – 1 677 985; Kolozsvár – 309 132; Temesvár – 303 708; Jászvásár – 263 410; Konstanca – 254 693; Craiova – 243 765; Galați – 231 204; Brassó – 227 961.

Lásd még: Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint

 

 

 

Románia nemzetiségi összetétele a 2011-es népszámlálás szerint:

• Román – 88,6%
• Magyar – 6,5%
• Cigány – 3,3%
• Ukrán – 0,3%
• Német – 0,2%
• Orosz – 0,1%
• Török – 0,1%
• Egyéb, nem nyilatkozott – 0,9%

A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget (a népszámlálás szerint 2021-ben 1 002 151 fő).^[24] Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 3-10%), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak vagy magyarnak (főleg Székelyföldön) jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében, és a szintén tízezresre becsült albánok.^[25] Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban. Lásd még: Székelyek, Csángók

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen önálló állammal rendelkező nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.)

A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)

A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma nyelv, számos nyelvjárással, mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Bővebben: Románia vallási élete

 

A népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője.

A katolikus (római katolikus és görögkatolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok jelentős része magyar (Bukarestben és környékén olasz hittérítők XIX–XX. századi erőfeszítései nyomán él egy apró román közösség is), míg a nagyrészt erdélyi görögkatolikusok között románok és magyarok is vannak. Utóbbiak száma 1948 után csappant meg, amikor a kommunista hatalom 1948-ban szovjet mintára betiltotta a görögkatolikus vallást, vagyonának nagy részét pedig a román ortodox egyháznak adta. Az igazságtalanul eltulajdonított vagyon nagy részét a román hatalom a mai napig nem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent.

Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős számú zsidó élt az országban, kb. 800 ezer fő, azonban a holokauszt pusztítása miatt, a német és magyar hatóságok 1944-es intézkedéseinek következtében ma már csak ennek a töredéke, kb. 6000 fő. Fő központjaik: Bukarest, Nagyvárad és Kolozsvár.

 

Az ország gazdasági növekedése 2010 óta az egyik legmagasabb az EU-ban, 2022-ben a vártnál jobban, 4,8%-kal nőtt.^[37][38]

2022-ben az Európai Unióban a 12. helyen áll az össz nominális GDP alapján ^[39] és a 7. legnagyobb vásárlóerő-paritáson számolva.^[40]

2023-ra a legfontosabb gazdasági mutatókban, így munkatermelékenységben,^[41] az egyéni fogyasztásban,^[42] vagy az egy főre eső GDP (PPP) tekintetében ^[43] és az árszinttel korrigált bérekben is megelőzte Magyarországot.^[44] 2024. július 1-én a nettó minimálbér 2363 lejre emelkedett (kb. 475 euró), így bruttóban és nettóban is megelőzte a magyarországit.^[45][46]

Románia gazdaságának főbb adatai 2000-től ^[47]

Év	GDP (milliárd US$ PPP-ben)	GDP per fő (US$ PPP)	GDP növekedés (reál)	Infláció (százalékban)	Munkanélküliség (százalékban)	Államadósság (a GDP %-ban)
2000	178,8	07 970	2,9%	45,7%	7,6%	17,6%
2001	193,1	08 618	5,6%	34,5%	7,3%	16,1%
2002	206,2	09 462	5,2%	22,2%	8,3%	16,0%
2003	222,0	10 264	5,5%	15,3%	7,8%	14,8%
2004	247,1	11 484	8,4%	11,9%	8,0%	10,5%
2005	265,7	12 428	4,2%	9,0%	7,1%	8,0%
2006	296,0	13 923	8,1%	6,6%	7,2%	3,8%
2007	324,7	15 366	6,8%	4,8%	6,3%	5,1%
2008	358,4	17 369	8,3%	7,8%	5,5%	8,1%
2009	339,8	16 623	−5,9%	5,6%	6,3%	15,4%
2010	334,3	16 470	−2,8%	6,1%	7,0%	22,9%
2011	348,1	17 233	2,0%	5,8%	7,2%	27,3%
2012	358,9	17 859	1,2%	3,3%	6,8%	28,9%
2013	377,6	18 860	3,5%	4,0%	7,1%	29,5%
2014	396,2	19 855	3,1%	1,1%	6,8%	29,7%
2015	416,4	20 950	4,0%	−0,6%	6,8%	29,7%
2016	442,0	22 369	4,8%	−1,6%	5,9%	27,9%
2017	481,5	24 508	7,0%	1,3%	5,0%	28,3%
2018	514,5	28 508	5,0%	1,3%	4,0%	28,3%
2019	545,5	29 508	4,0%	1,3%	3,4%	28,3%

2018-ban Románia volt az EU harmadik legnagyobb mezőgazdasági termelője.^[48]

Az ország éléskamrája a Havasalföld.^[forrás?] A Bărăganra jellemzőek a nagy búzaföldek. A sertés- és baromfitenyésztés, továbbá az almatermelés a nyugati régiókban koncentrálódik.

Kukorica termesztésében kiemelkedő, amelyet népélelmezésre is felhasználnak. Termesztésében 2003-ban világon a 10. helyen áll. Az ipari növények közül a napraforgó termesztése kiemelkedő. További fontosabb termesztett növények: búza, árpa, cukorrépa, takarmánynövények.

Moldva szőlő- és bortermelése híres. Kitűnő minőségű borait exportálják. Az ország primőr zöldségeit (paradicsom, paprika stb.) Nyugat-Európa piacaira szállítják.

Az ország fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploiești (ejtsd: 'plojesty'). Kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Erdélyi-medence alatt. A földgázt Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgozzák fel.

Sok ásványkincse van, a kitermelés azonban – főként a készletek elapadása miatt – kevéssé gazdaságos, és a 21. század elején általánosan csökkent.

Az Erdélyi-medence területén évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak. A medence peremén kősót bányásznak. Jelentősebb még a bauxit, ólom, réz, mangánérc, színesfémek kitermelése.

A gépipar – főként alkatrészgyártó üzemei révén – országszerte megtalálható. Az ország személyautó gyártása 2000–2010 között háromszorosára nőtt.

Brassóban traktorokat, teherautókat, repülőgépeket gyártanak. Arad gépkocsi- és vasútikocsi-gyártása jelentős. Havasalföld városaiban (Craiovában, Piteștiben) sokoldalú gépgyártás és autóipar telepedett meg. Piteștiben gyártják a Daciát, Craiovában a Ford gépkocsikat. Ploieștiben bányászati gépeket gyártanak, Temesváron villamos- és mezőgazdasági gépipar, Konstanca, Galați és Brăila városaiban hajógyártás működik. Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben városaiban műszeripar, elektrotechnika, elektronika van jelen.^[49]

A járműipar adta az ország bruttó hazai termékének 12 százalékát 2015-ben, valamint több, mint 203 000 embernek adott munkát.^[50]

Jelentős a fafeldolgozás, a papírgyártás, az építőanyag-ipar, cementgyártás, a műtrágyagyártás, a textilipar, élelmiszeripar, halászat. Az idegenforgalom a Kárpátok hegyvidékén és a tengerparti üdülőhelyeken összpontosul.

Románia 2022-ben a világ 43. legnagyobb exportőre, és 35. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Románia 99,5 milliárd $ értékben exportált és 129 milliárd $ értékben importált, 29,5 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.^[51]

A román exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, a közlekedésipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a szigetelt vezetékek. Románia legjelentősebb exportországa Németország és Olaszország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (28,5%) érkezik. 2017 és 2022 között, az exporttermékek közül a gépjárművek és a búza kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a személyszállító- és teherhajók szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország és Magyarország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és Algéria szenvedte el.

A román importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, az ásványi termékek és a vegyipar. A legjelentősebb behozatali termékek a nyers kőolaj, gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a finomított kőolaj. Románia legjelentősebb importországa Németország és Olaszország, ahonnan a teljes importállomány egynegyede (24,7%) érkezik. 2017 és 2022 között, az importtermékek közül a nyers és a finomított kőolaj behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a belsőégésű motorok és a légi járművek szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Németország és Törökország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést az Egyesült Királyság és Üzbegisztán szenvedte el.

Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben: ^[51]

A fő országok, amelyekbe Románia exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben: ^[51]

	Legnagyobb exportországok			Legnagyobb importországok
	Ország	Termék	Arány	Ország	Termék	Arány
1.	Németország	Gépjármű alkatrészek és tartozékok, elektromos vezérlőtáblák, szigetelt vezetékek...stb.	18,9%	Németország	Gépjármű alkatrészek és tartozékok, integrált áramkörök, gépjárművek...stb.	16,6%
2.	Olaszország	Gépjárművek, bőrcipők, elektromos fűtőtestek...stb.	9,6%	Olaszország	Gépjármű alkatrészek és tartozékok, hengerelt vas- és acéllemezek...stb.	8,1%
3.	Magyarország	Földgáz, villamosenergia, szigetelt vezetékek...stb.	6,8%	Magyarország	Gyógyszerek, villamosenergia, földgáz...stb.	6,2%
4.	Franciaország	Gépjárművek, gumiabroncsok, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.	5,8%	Törökország	Finomított és nyers kőolaj, kis vascsövek...stb.	6,1%
5.	Bulgária	Finomított kőolaj, nyers kőolaj, napraforgómag...stb.	3,9%	Lengyelország	Gépjármű alkatrészek és tartozékok, szűrőberendezések, koksz...stb.	5,9%
6.	Lengyelország	Gépjármű alkatrészek és tartozékok, gépjárművek, szigetelt vezetékek...stb.	3,7%	Kína	Légszivattyúk, műsorszóró berendezések, műsorszóró kiegészítők...stb.	5,8%
7.	Hollandia	Gépjárművek, napraforgómag, kukorica...stb.	3,4%	Bulgária	Földgáz, villamosenergia, ipari zsír...stb.	5,1%
8.	Törökország	Vashulladék, gépjárművek, belsőégésű motorok...stb.	3,2%	Oroszország	Nyers és finomított kőolaj, földgáz...stb.	4%
9.	Egyesült Királyság	Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, szűrőberendezések...stb.	3,1%	Franciaország	Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyszerek, gépjárművek...stb.	4%
10.	USA	Acélöntvények, gumiabroncsok, vascsövek...stb.	3%	Hollandia	Műsorszóró berendezések, gyógyászati alapanyagok, gyógyszerek...stb.	3,5%

 

Lásd még: Románia főútjai

Lásd még: Románia autópályái

Bővebben: Románia vasúti közlekedése

Bővebben: Románia vasúttársaságainak listája

Fő kikötői: Konstanca (Fekete-tenger), Galați (Duna), Brăila (Duna), Tulcea (Duna)

További fontos kikötők:

• Fekete-tenger: Mangalia, Năvodari, Sulina
• Duna-Fekete-tenger csatorna: Basarabi, Poarta Albă, Agigea, Cernavodă
• Duna: Giurgiu, Drobeta-Turnu Severin, Oltenița

A repterek száma 61, ebből burkolt pályájú 25 (2005-ben). Nemzeti légitársasága a TAROM. Diszkont légitársaságai a Blue Air, az Air Bucharest, a Carpatair.

Legfőbb nemzetközi forgalmú repterek:^[52]

• Henri Coandă nemzetközi repülőtér (Bukarest Otopeni)
• Kolozsvári nemzetközi repülőtér
• Temesvári nemzetközi repülőtér
• Iași nemzetközi repülőtér

Bővebben: Románia kultúrája

 

Románia kultúrájához tartozik mind a románok kultúrája, mind a Romániában élő más etnikumoké. Egyeseknek van anyanemzetük (a magyaroknak, a németeknek stb.), mások a világban szétszórt etnikumok részei (zsidók, romák). Mindkét esetben ezek kultúrái a Románia határain kívüli megfelelőik kultúrájának a részei is. Voltak és vannak bizonyos kölcsönhatások és összefonódások a többségi és a kisebbségi kultúrák között, mégis különböző kultúrákról van szó.

Mind a román, mind a kisebbségi kultúráknak volt és van néhány külföldön is elismert személyisége. Olyan értékei és helyei is vannak, amelyek nemzetközi elismerését például az UNESCO világörökségi listáin való jelenlétük tanúsítja.^[53][54]

Bővebben: Románia világörökségi helyszínei

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének részét képező építmények Románia jelenlegi területén:

• Erdély erődtemplomos falvai;
• A Horezu-kolostor;
• Észak-moldvai kolostorok;
• Dák erődítmények a Szászvárosi-hegységben;
• Segesvár történelmi központja;
• Máramaros fatemplomai.

Bővebben: Románia oktatási rendszere

A modern értelemben vett oktatási rendszer a 19. század közepe felé vette kezdetét úgy Erdélyben, mint az akkori Romániában. Ennek második felében vezették be a tankötelezettséget, és célul tűzték ki az írástudatlanság felszámolását, ami lassan, nehézkesen haladt előre.

Az első világháború után nagy megrázkódtatás érte Erdélyben a kisebbségivé vált magyar tannyelvű oktatást, de a német nyelvűt is. Ezek helyzete csak a kommunista rendszerben javult, és ugyancsak ez alatt sikerült csaknem egészen felszámolni az írástudatlanságot. Ugyanakkor az oktatás a kommunista, majd a nacionalista kommunista ideológia béklyójától szenvedett.

1989 után az oktatási rendszer ettől a béklyótól megszabadult, viszont a szükséges reformok bevezetése kaotikus volt és bizonytalanságot keltett. 2011-ben hozták meg az utólagos módosításaival együtt 2017-ben is hatályos oktatási törvényt, mely a helyzet javítására irányult, és a kisebbségi nyelveken való oktatásnak is általában kedvező jogi alapot adott.

A romániai oktatási rendszer szerkezete nagyjából hasonlít a többi európai ország rendszereinek a szerkezetére, a tankötelezettség 11 éves, és meghosszabbítását tervezik, a felsőoktatás pedig az Európai Unió bolognai folyamatához alkalmazkodik.

 

 

Románia természeti adottságai kedveznek az idegenforgalomnak. A legtöbb vendéget évek óta a román tengerpart vonzza.

Ma a csaknem 240 km hosszú tengerparton több mint 100 000 szállodai férőhely van. A tengerpart üdülőhelyei, Mamaia, Eforie, Mangalia, Neptun stb., a magyar turisták számára is jól ismertek. A tengerparton július második és augusztus első fele a legmelegebb időszak, ilyenkor nem ritka a 40 °C-nál is nagyobb hőség. Szeptemberben még mindig nyárias az időjárás, a 30–35 °C meleg kitűnő strandolási lehetőséget biztosít. Mamaia mellett Eforie Nord, és a Mangalia közelében kiépített Neptun és Olimp a leghíresebb fekete-tengeri üdülőhelyek.

Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a 11 km² felületű, magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapja gyógyhatású. Igen sok horgász, vadász és evezős keresi föl a tavakkal, holtágakkal és csatornákkal át- meg átszőtt Duna-deltát.

A romániai Kárpátokban közkedvelt kiránduló- és üdülőhelyek vannak. A hegyláncok közötti medencék, a mélyre vágódott zuhatagos patak- és folyóvölgyek, a vadregényes szurdokok, hágók, hegyszorosok és a mészkőszirtekkel ékesített havasok, a tengerszemek és sziklacsúcsok világa felüdülést és pihenést nyújt a természetkedvelőknek. Különösen a szénsavas forrásairól, fürdőiről és kénes gőzölgéseiről híres Borszék, Hargitafürdő, Tusnádfürdő, Málnásfürdő, Herkulesfürdő, Cálimanești, Căciulata, Buziás, valamint a romantikus szépségű Békás-szoros. Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Bucsecs és a Brassói-havasok (Predeal, Sinaia, Azuga, Bușteni) vonzzák a legtöbb látogatót.

Románia magyar szempontból legérdekesebb idegenforgalmi központja a Székelyföld – amely valójában több történelmi és földrajzi egységből áll – nemcsak a már említett látnivalók miatt nyújt kiemelkedő értéket, hanem a kulturális hagyományai miatt is. Egy magyarországi embernek, aki még sosem járt ezen a vidéken, nehéz elképzelnie, hogy 10-14 óra autózás után a legtermészetesebb dolog, ha magyarul beszél. Helyenként akkor lenne bajban, ha románul próbálkozna, mert értetlen fülekre találna. A magyarlakta területek homogenitása csökken, a magyarság aránya mindenütt mérséklődik. Ezzel együtt varázslatos, több évtizeddel, akár száz évvel elmaradott településekre jutunk el, ha van bátorságunk letérni a kiváló minőségű földutakról és letesztelni autónkat a híresen rossz romániai utakon. A természet érintetlensége és varázslatossága mára már mindenütt híressé vált, egy átlag nagyvárosban élőnek elképzelhetetlen illatú levegővel, tiszta patakokkal és vendégszerető emberekkel szolgál ez a vidék. A régió természeti kincseit már felfedezték, és a helyiek is igyekeznek megőrizni azokat.

Lásd még:

• Románia turizmusa
• Románia magyar emlékei, látnivalói

Románia igen jó helyezéseket ér el nemzetközi tornákon talajtornában, atlétikában. Az országban fontos szerepet játszik a labdarúgás. A legjobb román labdarúgónak a már visszavonult Gheorghe Hagi-t tartották. A legjobb román női sportolónak a szintén visszavonult Nadia Comăneci számított, aki elsőként szerzett 10 pontot tornában, az 1976-os montréali olimpián. Comăneci 1989-ben Amerikába emigrált.

Lásd még: Román labdarúgó-válogatott

Lásd még: Románia az olimpiai játékokon

Lásd még: Kategória:Románia sportélete

Megtartják a karácsonyt, húsvétot. Húsvétkor a magyarok tartják a locsolkodás és pirostojásfestés hagyományait is. Karácsonykor ajándékosztás a szokás.

Hivatalos ünnepnapok:^[55]

Bővebben: Román Televízió

A fenti táblázat csak az olyan csatornákat tartalmazza, amelyeknek romániai stúdiója van.

Ezen kívül számos kábeltévé szolgáltató csomagjaiban találhatók magyar adók (főleg a Duna TV és az M2).

Az M1, M2, M5, Duna TV, Duna World és a Galaxy 4 kódolatlanul fogható a HotBird műholdon Románia egész területén.^[56]

Bővebben: Román rádió

Román közszolgálati csatornák
Megnevezés	Célközönség!
Radio România Actualități	Országos
Radio România Cultural	Országos
Radio România Muzical	Regionális
Radio România Regional	Regionális
Radio Antena Satelor	Országos
Radio România Regional
Radio România Internațional

Telekommunikációra vonatkozó egyéb adatok

Hívójel prefix	YO-YR
ITU zóna	28
CQ zóna	20

Lásd még: Románia hívójelkörzetei

• ↑ Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  

• A román kormány hivatalos oldala
• A román elnökség
• A román Szenátus
• Camera Deputaților (az Alsóház)
• Románia autótérképe
• A román turizmus oldala
• Románia.lap.hu - linkgyűjtemény
• Varga adatbank a népességről

• Romániai magyarok
• Erdély