[go: up one dir, main page]
Wikipédia

1928

év
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 14. 2 változtatás vár ellenőrzésre.
Ez a szócikk az 1928. évről szól. Az 1928-as számról szóló cikket lásd itt: 1928 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

1928 más naptárakban
Gergely-naptár1928
Ab urbe condita2681
Bahái naptár84 – 85
Berber naptár2878
Bizánci naptár7436 – 7437
Buddhista naptár2472
Burmai naptár1290
Dzsucse-naptár17
Etióp naptár1920 – 1921
Hindu naptárak
Vikram Samvat1983 – 1984
Shaka Samvat1850 – 1851
Holocén naptár11928
Iráni naptár1306 – 1307
Japán naptár2588 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár4624–4625
Kopt naptár1644 – 1645
Koreai naptár4261
Muszlim naptár1346 – 1347
Szeleukida naptár2239–2240
Örmény naptár1377
ԹՎ ՌՅՀԷ
Thai szoláris naptár2471
Zsidó naptár5688 – 5689

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933

Események

szerkesztés

Január

szerkesztés
  • január 1.
    • Észtország bevezeti új pénznemét, az észt koronát.
    • Szentgotthárd vasútállomásán öt vagon „gépalkatrésznek” feltüntetett gépfegyvert foglal le a magyar hatóság. A szállítmány Olaszországból tart Lengyelországba. Az ügy kapcsán nemzetközi jegyzékváltás kezdődik amelyben a felek elhatárolódnak a cselekménytől, és értetlenségüknek adnak hangot.[1]
  • január 5. – Berlinben a Landsberger Allé-n felrobban egy négyemeletes ház, az alagsorban működő élelmiszergyár ammónia felhalmozódása miatt. A baleset 20 halottjának, és 18 sebesültjének a híre bejárja a világsajtót.
  • január 10.
    • A magyar képviselőház közoktatási bizottsága elfogadja a Numerus clausus törvényjavaslatot.
    • A Franciaország felé irányuló német háborús jóvátételi szállítások kapcsán 750 millió frank értékű csalást fedeznek fel. A korrupcióban közel ötven német és francia gyáros és kereskedő érintett. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
  • január 17. – Szovjetunióban megkezdődnek a tisztogatások az állami hivatalokban. Az OGPU közel 51 000 polgári tisztviselőt távolít el „megbízhatatlanság” miatt. (Letartóztatják egyebek közt Lev Davidovics Trockijt is.)
  • január 19. – A szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyének kivizsgálására alakult osztrák-magyar bizottság, az incidens vasútforgalmi rész tisztázására szorítkozik, ami nemzetközi csalódást okoz. Számos külföldi lap a magyar-olasz kormány szorosabb együttműködését emlegeti, és komolytalannak tartja az osztrák-magyar bizottság munkáját.
  • január 20. – Csehszlovák egyezség született Vatikánnal, amelynek értelmében a csehszlovák kormány visszaadja az egyház elkobzott birtokait, vagyonát, cserébe a szentszék beleegyezik, hogy püspök csak cseh állampolgár lehet és hogy az egyházmegyék nem tartoznak külföldi egyházi fennhatóság alá.[2]
  • január 21.
    • A Szovjetunióban Nyikolaj Ivanovics Buharin nyilatkozatában szembefordul a központi bizottsággal. Nyíltan bírálja a kollektív vezetés hiányát, az ország diktatórikus vezetési elveit, a parasztság katonai-feudális kizsákmányolását. Megnyilatkozásáért meghurcolják, január 30-án jobboldali elhajlónak nyilvánítja a központi bizottság.
    • Felkínálja átadásra Ausztriának a Szentgotthárdnál lefoglalt gépfegyvereket a magyar kormány, amelyet az osztrák fél visszautasít, feltételezhetően a nagy nemzetközi figyelmet kapott ügy miatt.
  • január 28–29. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt kongresszusán határozat születik a csehországi német szociáldemokratákkal való fokozatos szervezeti egyesülésről.[3]
  • január 29. – Esztergomban Serédi Jusztinián a székesegyházban tartott ünnepi mise keretei között elfoglalja Magyarország hercegprímási székét.
  • január 31. – Lev Trockijt is száműzik több társával együtt Alma-Atába.

Február

szerkesztés
  • február 1. – A Kisantant képviselői Genfben a Népszövetséghez fordulnak beadványukkal: vizsgáltassa ki elfogulatlan felekkel a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyét.
  • február 3. – Jugoszláv kormányválság tör ki, amikor a demokrata miniszterek kilépnek a kormányból.
  • február 8. – A jugoszláv kormányválság feloldására Vukčević miniszterelnök beadja a lemondását
  • február 11. – Megkezdődnek a svájci St. Moritzban az 1928. évi téli olimpiai játékok
  • február 13. – A magyar egyetemeken diáksztrájk kezdődik a Numerus clausus módosítása körüli viták miatt.
  • február 16. – A francia szenátus elutasítja a nők háború esetén történő besorozását, amely törvényjavaslatot korábban már a képviselőház elfogadott.
  • február 20. – A magyar kormány elrendeli, hogy a Szentgotthárdnál lefoglalt fegyvereket elárverezteti február 24-én, miután katonai célokra azokat alkalmatlanná tette.
  • február 22. – Jugoszláviában számos más próbálkozást követően újra Vukčević volt miniszterelnök alakít kormányt.
  • február 23. – Az osztrák kancellár, Ignaz Seipel egy beszédében azzal vádolja Olaszországot, hogy elnyomja a tiroli osztrák kisebbségeket.
  • február 24.
    • Benito Mussolini visszarendeli a bécsi olasz nagykövetet, válaszul az előző napi osztrák „vádaskodásra”.
    • A genfi Népszövetségi Tanács megbízott elnöke, Ceng-Lo jegyzékben kéri fel a magyar kormányt, a szentgotthárdi fegyvercsempészés kapcsán kitűzött árverezés elhalasztására, amelyet a magyar kormány visszautasít, mert minél hamarabb szeretné megnyugtatóan lezárni az ügyet.
  • február 24. – A Népszövetséghez adott magyar válasz kapcsán éles hangú Magyarországot bíráló cikkek sokasága jelenik meg a francia, és a Kisantant országainak vezető lapjaiban.
  • február 28. – A magyar képviselőház elfogadja a Numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Március

szerkesztés
  • március 1. – Benito Mussolini beszédében éles hangon bírálja Ausztriát. Hálátlan nemzetnek mondja, és az Osztrák-Magyar Monarchiát a népek börtöneként emlegeti.
  • március 4. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon heves küzdelem alakul ki a kormány pártok és a baloldal között, s bár a kormánylista a szavatok 27,6%-át kapja, mégis Józef Piłsudski alakíthat kormányt.
  • március 5. – A Szovjetunióban meghirdetik az első szocialista munkaversenyt. A Pravda hasábjain közlik a „Vörös Viborg”-i gyár munkásainak felhívását a szovjet dolgozó néphez.[4]
  • március 12.
    • Málta brit fennhatóság alá kerül
    • A szovjet titkos rendőrség német mérnököket tartóztat le a Donyecki szénmedence települései szerte, a termelés szervezett szabotálásának vádjával. (Az affér elhúzódó diplomáciai jegyzékváltáshoz vezet a két ország között, jó időre beárnyékolva a két ország kapcsolatát.)
    • A Los Angeles vízellátását garantálni hivatott tározórendszer részeként megépített gát – röviddel éjfél előtt – átszakad. (Ez volt az USA XX. századi történetének legtöbb – közel 450 – halálos áldozattal járó, mérnöki hibából bekövetkezett katasztrófája.)[5]
    • A dél-amerikai Santos városában sárlavina pusztít, a lezúduló földtömeg városrészeket tesz lakhatatlanná.
  • március 15. – Törvényileg elrendelt hivatalos ünneppé nyilvánította a magyar kormány ezt a napot, a magyar történelem során először. New Yorkban 120 000 ember előtt leplezték le Kossuth Lajos szobrát.[2]
  • március 18. – A magyarországi Solt község egyik esti mozielőadásán felrobbanó filmtekercs gyorsan terjedő tüzet okoz. 6 halott, több súlyos égési sérült. Az ügy felveti a mozik biztonságának kérdését ország szerte. Később határozat születik a mozigépek fallal való elhatárolását a minden esetben.
  • március 21. – Spanyolország kormánya döntést hoz: újra be kíván lépni a Népszövetségbe.
  • március 23. – Véres verekedésbe fajuló tüntetés a budapesti Népopera (ma Erkel Színház) előtt, a bemutatásra kerülő jazz-operett, a „Húzd rá Jonny” előadása miatt.
  • március 26. – Az olasz Friaul-tartományban földrengés pusztít. Az anyagi kár jelentős.
  • március 27. – Lengyelországban botrány tör ki a parlament megnyitásakor, amikor a kormány ellenzékében álló szocialista elnököt szavaz meg a szejm.

Április

szerkesztés
  • április 1. – Az éjszaka folyamán a törökországi İzmir városa és környékén jelentős földrengés pusztít.
  • április 10.
    • Az Atlanti-óceán egyes térségeinél nagy viharokat észlelnek. Megsérül egyebek mellett a teljesen biztonságosnak tartott Leviathan óriás gőzös.
    • Törökországban megszüntetik az iszlám államvallás jellegét.
  • április 11. – Németországban a moabiti büntetőtörvényszék fogházából megszöktetik a baloldali írót, Otto Braunt. Az akciót élettársa Olga Benario által vezetett csoport hajtja végre, majd együtt Moszkvába távoznak. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
  • április 12. – Pokolgépes merényletet követnek el az olasz uralkodó III. Viktor Emánuel és kísérete ellen a milánói vásár megnyitásakor. A robbanás 20 embert megölt, sok volt a sebesült, az uralkodó azonban sértetlen maradt. A felelősöket nem találták meg.
  • április 13. – A német Köhl kapitány vezette Bremen nevű Junkers W 33 repülőgép a világon elsőként 37 repült órával, leszállás nélkül átrepüli az Atlanti-óceánt. A gép az írországi Baldonnelből indult és a kanadai Greenly Island-on szállt le (Labrador, Newfoundland).[6]
  • április 14.
    • Litvánia kormánya, erőteljes kommunista veszélyre való hivatkozással feloszlatja a parlamentet, és diktatúrát vezet be, amely komoly feszültséget teremt a szomszédos Lengyelország és Litvánia között.
    • Bulgáriában földrengés pusztít Csirpan és Plovdiv környékén. Közel 21 000 épület pusztul el. Sokan válnak hajléktalanná, a halottak száma 130.
  • április 17. – Ismét erős földrengés pusztít Bulgáriában, ezúttal két napon keresztül, több hullámban. Közel 80 000 ember marad fedél nélkül, sok száz halott.
  • április 22. – Franciaországban megtartott választásokon nincs változás. A nemzeti koalíció megőrizte többségét, a többi pártra szavazók aránya sem változott.
  • április 23. – Kora hajnalban görögországi Korinthosz városát, és környékén erős földrengés rázza meg. Az 1858-as földrengés következtében újraépült város jelentős része elpusztul, közel 200 000 épület.[7]
  • április 27. – Bécsben letartóztatják Kun Bélát, aki a későbbi nyomozás szerint újabb kommunista forradalmat kívánt előkészíteni Magyarországon.

Május

szerkesztés

Június

szerkesztés
 
A Račić-féle merénylet a belgrádi parlamentben
(1928. június 20.)
  • június 2. – A Nyikolaj Buharin éles kritikájával egyetértő, Mihail Tomszkijt leváltják a Szakszervezetek Összoroszországi Központi Tanácsának elnöki tisztségéről.
  • június 12. – A német választások eredménye után Wilhelm Marx kormánya lemond. Paul von Hindenburg köztársasági elnök a szocialistákat bízza meg kormányalakítással.
  • június 18. – Görögország több városában tartanak sztrájkot, utcai felvonulást, amely számos helyen vezet véres összetűzésbe.
  • június 19. – A belgrádi parlamentben Stjepan Radić képviselő felterjeszti a nottunoi egyezmény ratifikálását. A radikális párt több képviselője éles kirohanásban utasítja el. Sőt egyik javaslatukban Stjepan Radić orvosi elmeállapotának megállapítását kérvényezi a szkupstinától.
  • június 20.
    • Puniša Račić szerb képviselő a Nettuno-egyezmény ratifikációs vitája során a belgrádi parlamentben rálő Stjepan Radićra és a Horvát Parasztpárt (HPP) további négy vezetőjére. (Ketten a helyszínen, Radić augusztus elején belehal sérüléseibe. A HPP új vezetője Vladko Maček.)[9]
    • Bukarestben megkezdődik a Kisantant konferenciája. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter felveti Ausztria csatlakozását a gazdasági rendszerbe.
  • június 21. – Zágrábban véres zavargások kezdődnek a belgrádi merénylet miatt. A kormány elnapolja a szkupstina ülését, és ostromállapotot hirdet Zágráb városában.
  • június 23. – Jugoszláviában óriási tömeg kíséri utolsó útjára a meggyilkolt képviselőket. Zágrábban pattanásig feszült a helyzet.
  • június 27. – Lengyelországban Józef Piłsudski betegségére való hivatkozással lemond. A helyettes miniszterelnök, Bartel alakít új kormányt
  • június 28. – „Ausztria nem lép be a Kisantant gazdasági rendszerébe” - nyilatkozza az osztrák kancellár, Ignaz Seipel.[10]

Július

szerkesztés
  • július 4. – A jugoszláv király többekkel tárgyal, míg végül Anton Korošec, a szlovén radikális párt vezérét bízza meg kormányalakítással.
  • július 5. – Görögországban megalakul az Elefthériosz Venizélosz miniszterelnökségével az új kormány. Első lépésként feloszlatják a parlamentet és új választásokat írnak ki.
  • július 7. – Moszkvában Vjacseszlav Mihajlovics Molotov elnök által összehívott Komintern vezetőségi ülésen eltávolítják Nyikolaj Buharint a szervezet éléről. Helyét Dimitrij Manuilszkij veszi át. Mint ismeretes Buharin éles kritikát fogalmazott meg a szovjet vezetéssel szemben, a diktatórikus kormányzás ellen, amiért meghurcolták.
  • július 8. – Chile partvidékén, Aranco kikötője közelében kialakult nagy viharban, 300 emberrel a fedélzetén, elsüllyedt az Angamos nevű gőzhajó. Nincs túlélő.
  • július 9. – Szófiában éjszaka több lövéssel meggyilkolják a bulgáriai látogatáson részt vevő macedóniai forradalmi bizottság vezetőségi tagját, Protogerov tábornokot, mert szembe helyezkedett szervezet radikális szárnyával. (Protogerov az elszakadási mozgalom egyik meghatározó alakja.)
  • július 10. – Az 1924 óta közös szovjet-kínai igazgatás alatt álló Kelet-kínai Vasút vonalait elfoglalják a kínai Csang Kaj-sek vezette fehér-gárdisták, és ellenőrzésük alá vonják.
  • július 11. – Belgrádban megalakul a Korošec-kormány. (Korošec koalíciós partnerei nem támogatják trialista elképzeléseit.)[9]
  • július 13. – Jugoszláviától való elszakadásért küzdő macedon forradalmi szervezet egy tagja öngyilkos merényletet követ el a jugoszláv belügyminisztérium közbiztonsági osztály vezetője ellen. Lazius Zika életben marad, a merénylő nem.
  • július 17. – Mexikó elnökét, Álvaro Obregón tábornokot meggyilkolják.
  • július 28. – Elkezdődnek az 1928. évi nyári olimpiai játékok a hollandiai Amszterdamban.
  • július 31. – Anglia és Franciaország új tengeri egyezményt köt, amelynek értelmében a tengeri fegyverkezés során összehangolják erőiket.

Augusztus

szerkesztés
  • augusztus 1. – Zágrábban a horvát néppárti gyűlésen önálló Horvátországot követelnek. Utcai tömeg demonstrációk kezdődnek. A jugoszláv kormány elítéli az elszakadási törekvést.
  • augusztus 6.
    • Az F. XIV. jelű olasz tengeralattjáró, hadgyakorlat közben elsüllyed, legénysége nem éli túl a balesetet.
    • A jugoszláv parlament elfogadja a nettunói egyezményt.
    • Zágrábban politikai gyilkosság kelt országos felháborodást. Risztovics zágrábi újságírót agyonlövi egy vasutas, mert az újságíró cikkeiben rendszeresen negatív hangot ütött meg a horvát nemzetiségiekkel szemben.[11]
  • augusztus 3–13. – A prágai magyar egyetemisták Szent György-körének gombaszögi táborozásán megalakul a csehszlovákiai magyar fiatal baloldali értelmiség Sarló mozgalma.[3]
  • augusztus 12. – Tömegmegmozdulások Zágrábban Stjepan Radić temetése alkalmából.[9]
  • augusztus 20. – A budapesti Szabadság téren felavatják hivatalosan is az első ország-zászlótartó emlékhelyet, amelynek felállítását a Pesti Hírlap hasábjain Urmánczy Nándor kezdeményezte.[12]
  • augusztus 22. – Berlinben megkezdi munkáját az Interparlamentáris Unió.
  • augusztus 27. – Párizsban ünnepélyes külsőségek között aláírják a Kellogg–Briand-paktumot
  • augusztus 28.
  • augusztus 31. – A magyar minisztertanács ülésen tárgyalja az infláció letörésére szóló intézkedési terveket.

Szeptember

szerkesztés
  • szeptember 1. – A tiranai albán nemzetgyűlés Ahmet Zogut, I. Zogu albán királlyá nevezi ki.
  • szeptember 2. – Risztics János magyar pilóta, Zimmermann német pilótával elindulnak Dessauból, hogy rekordkísérletet tegyenek. Vállalásuk szerint leszállás nélkül kívánnak eljutni repülőgépükkel Tokióba.
  • szeptember 3.
    • Magyarországon Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter rendeletére felemelik az egyetemre felvehető hallgatók létszámát. „Egy nemzet felemelkedését a kiművelt emberfők hozzák meg.”[13]
    • Risztics János magyar pilóta technikai okok miatt Moszkvában leszállásra kényszerül.
  • szeptember 11. – A monzai gyorsasági autóversenyen egy autó belerohan a nézők közé. Huszonegy halott, sok sérült. A balesetet követően biztonsági előírásokat vezetnek be.
  • szeptember 19. – Genfben csehszlovák-jugoszláv szövetségi szerződést ír alá a két ország külügyminisztere. Az egyezmény része a Kisantant későbbi kialakulásának

Október

szerkesztés
 
Első Országos Levente Sportünnepély

November

szerkesztés

December

szerkesztés
  • december 2. – A helyhatósági választások Csehszlovákiában, ahol a kormánypártok nem szerzik meg az abszolút többséget, de sikerül elérniük, hogy nem kell új kormányt alakítani. (Szlovákiában a választások – az új közigazgatási beosztásának megfelelően – egyúttal az első szlovákiai tartománygyűlési választást is jelentik.)[3]
  • december 12. – Romániában Iuliu Maniu pártja 89,9%-os többséget szerez a választásokon.[14]
  • december 17. – A magyar-román ún. „Optáns-per” megoldására közvetlen tárgyalások kezdődnek Opatijában.

Határozatlan dátumú események

szerkesztés
  • az év eleje – Lengyelországban a Piłsudski-rezsim perbe fogja a Belorusz Paraszt-Munkás „Hromada” 500 tagját.[15]

Az év témái

szerkesztés

Államok vezetőinek listája 1928-ban

szerkesztés

1928 a tudományban

szerkesztés
  • Alexander Fleming felfedezi a penicillint
  • Budapesten üzembe helyezik az első regiszteres rotary rendszerű telefon központot (Krisztina-központ)

1928 a légi közlekedésben

szerkesztés

1928 a vasúti közlekedésben

szerkesztés

1928 a filmművészetben

szerkesztés

1928 az irodalomban

szerkesztés

1928 a zenében

szerkesztés

1928 a sportban

szerkesztés

Születések

szerkesztés

Halálozások

szerkesztés

Nobel-díjasok

szerkesztés
  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai Owen Willans Richardson
Kémiai Adolf Windaus
Orvosi-fiziológiai Charles Nicolle
Irodalmi Sigrid Undset
Béke nem adták ki

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Pesti Hírlap 1928-évi naptára 21. oldal
  2. ↑ a b Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 480. old
  3. ↑ a b c d Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 136. o.
  4. ↑ Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '90 - Ráció Kiadó Kft. 1989. / 172. old
  5. ↑ Építmények és katasztrófák. In.: HVG. XL. évf., 2018/34. (2041.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647
  6. ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 47. oldal
  7. ↑ Pesti Hírlap 1929 évi naptára / 47. old.
  8. ↑ Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 43. oldal, ISSN 0865-6347
  9. ↑ a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
  10. ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 44. oldal
  11. ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 46. oldal
  12. ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 38. oldal
  13. ↑ Pesti Hírlap 1929-évi naptára 39. oldal
  14. ↑ Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 485. old
  15. ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 182. o.

Források

szerkesztés
  • ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
Commons:Category:1928 
A Wikimédia Commons tartalmaz 1928 témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1928&oldid=26790663”