1909

• február 6. – Osztrák-magyar–török szerződés, melyben a törökök elismerik Bosznia-Hercegovina annexióját.^[1]
• február 14. – Gróf Károlyi Mihályt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnökévé választják.^[2]
• február 17. – Megalakul a bécsi parlament Szláv Egység nevű cseh-szlovén-horvát-ukrán parlamenti klubja, melyben a galíciai lengyelek nem vesznek részt. (A blokk 1910 nyarán szétesik.)^[3]
• február 28. – Nemzeti nőnapot tartanak az Amerikai Egyesült Államokban.
• február 29. – Megegyezés a Monarchia és Törökország között, melynek értelmében felfüggesztik a berlini kongresszus határozatainak Montenegró szuverenitását sértő 29. pontját.^[4]
• március 29. – A közös minisztertanács részleges mozgósítást határoz el Szerbia ellen.^[5]
• március 31. – Szerbia – az orosz kormány javaslatára – elfogadja Bosznia-Hercegovina annexióját.^[6]
• április 1. – A Monarchia az annexiós válságra hivatkozva ismét megtiltja a szerb áruk bevitelét.^[7]
• április 27. – II. Abdul-Hamid szultánt letaszítják és helyébe V. Mehmedet nevezik ki.
• július 14. – Németországban Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár alakít kormányt.^[8]
• július 27. – Orville Wright rekordot állított fel: közel egy és negyed órát tartózkodott a levegőben egyhuzamban repülő gépezetével.
• szeptember 30. – A tengereken érvényes nemzetközi hadijogban érvényesül a „zsákmányszerzési rend”.^[9]
• december 30. – A Nyolcak első kiállításának megnyitója.

• az év folyamán –
  • Louis Blériot francia mérnök elsőként repüli át repülőgépével a Csatornát (La Manche).
  • Robert Peary amerikai sarkkutató eléri az Északi-sarkot. Állítását sokan kétkedve fogadják.
  • Rákos-mezőn felszállt és repült az első magyar gyártmányú repülőgép, a Libella. Adorján János tervezte és vezette.
  • Nők is beiratkozhatnak a német egyetemekre.
  • Megjelenik az occidental nyelv első tervezete.
  • A magyar képviselőház törvénnyel szabályozza a kivándorlást.
  • A franciák lemondatják a Comore-szigeteki Szalima Masamba mohéli királynőt, és a Comore-szigetek francia gyarmati uralom alá kerül.
  • Spanyolország háborúja Marokkó ellen.

Az első motoros repülés Magyarországon a francia Louis Blériot nevéhez fűződik, aki, miután 1909. október 17-én emelkedett a levegőbe egy bemutató keretében, az akkori Kis-rákos gyakorlótéren.

• A londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet.
• december 11. – New Yorkban először mutatnak be színes filmet. Kinemacolorral készítették.
• A Corner in Wheat – rendezte: D. W. Griffith
• A Drunkard's Reformation – rendezte: D. W. Griffith
• Princess Nicotine – rendezte: J. Stuart Blackton
• Le Locataire diabolique – rendezte: Georges Méliès
• Les Joyeux microbes – rendezte: Émile Cohl
• A pest riporter – rendezte Fodor Aladár
• A sakkjáték őrültje – rendezte: Nagy Endre
• A szabadkai dráma – rendezte: Bárdi Ödön és Zsitkovszky Béla

• Babits Mihály az 1902 és 1908 között írt verseit a Levelek Iris koszorújából című gyűjteményes kötetében adja újra közre.
• Megjelenik Móricz Zsigmond Hét krajcár című novelláskötete.
• Budapesten bemutatják Molnár Ferenc Liliom című színművét.
• Ady Endre megírja „A föl-földobott kő” c. versét.
• Megjelenik Ivan Krasko szlovák költő Nox et solitudo című verseskötete, a modern szlovák irodalom jelentős alkotása.^[10]

• január 27. – Bartók Béla befejezi I. vonósnégyesét
• Bartók:Rapszódia zongorára és zenekarra és 2. szvit (Bartók) bemutatója Budapesten, előbbi Hubay Jenő vezényletével
• Bécsben bemutatják Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét.

• A FTC nyeri az NB 1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe.
• augusztus 2. – megalakul a Kispesti AC sportegyesület.
• Lásd még: 1909-ben alapított labdarúgóklubok listája

• Hans Geiger német fizikus feltalálja a róla elnevezett radioaktivitás-mérőt.
• Paul Ehrlich és Szahacsiro Hata felfedezi a vérbaj gyógyszerét, a Salvarsant.
• Az első műanyag, bakelit üzemszerű előállítása.

• Megalakul a Nyolcak nevű művészcsoport.

• január 2. – Tömpe István magyar politikus, televízió-elnök († 1988)
• január 9. – Anthony Mamo máltai politikus, főkormányzó, majd az első köztársasági elnök († 2008)
• január 25. – Ignácz Rózsa magyar író, műfordító († 1979)
• január 27. – Vera Georgijevna Dulova orosz hárfaművész († 2000)
• január 31. – Farádi László magyar orvos, politikus, miniszterhelyettes († 1993)
• február 1. – Képes Géza magyar költő, műfordító († 1989)
• február 8. – Lomb Kató tolmács, fordító, nyelvzseni († 2003)
• február 11. – Joseph L. Mankiewicz amerikai író, Oscar-díjas filmrendező († 1993)
• február 11. – Báti László irodalomtörténész, egyetemi tanár († 1978)
• február 26. – Berzsenyi Ralph olimpiai ezüstérmes sportlövő († 1978)
• március 5. – Székely András magyar úszó († 1943)
• március 8. – Rajk László politikus, belügyminiszter († 1949)
• március 14. – Bársony Rózsi színésznő († 1977)
• március 22. – James M. Gavin Egyesült Államok legfiatalabb tábornoka a II. világháború folyamán († 1990)
• április 3. – Badiny Jós Ferenc, történész († 2007)
• április 6. – Povl Bang-Jensen, dán diplomata († 1959)
• április 14. – Komoróczy György történész, polonista, főlevéltáros († 1981)
• április 22. – Rita Levi-Montalcini olasz neurológus, aki Stanley Cohen kollégájával megosztva kapta az 1986-os fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat a növekedési faktorok felfedezéséért († 2012)
• április 24. – Bernhard Grzimek német zoológus, filmrendező († 1987)
• április 28. – Vilko Novak magyarországi születésű szlovén etnológus, nyelvész, történész († 2003)
• május 5. – Radnóti Miklós, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője († 1944)
• május 9. – Hámory Imre operaénekes († 1967)
• június 12. – Dunay Pál, Európa-bajnok vívó († 1993)
• július 9. – David Frankfurter zsidó orvostanhallgató, Wilhelm Gustloff gyilkosa († 1982)
• július 23. – Szüdi György magyar költő († 1964)
• július 24. – Károlyi Amy magyar költő († 2003)
• július 28. – Malcolm Lowry angol író († 1957)
• július 29. – Herbert Schultze német tengeralattjáró-parancsnok a II. világháborúban († 1987)
• július 31. – Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó († 1946)
• augusztus 10. – Leo Fender rádiómérnök, hangszertervező († 1991)
• augusztus 28. – Ágoston Julián Imre ciszterci szerzetes, író, költő († 1969)
• augusztus 30. – Tadeusz Sołtyk lengyel mérnök, repülőgép-tervező († 2004)
• augusztus 31. – Fejtő Ferenc történész, Széchenyi-díjas író († 2008)
• szeptember 7. – Elia Kazan amerikai filmrendező († 2003)
• szeptember 10. – Halmos László zeneszerző, karnagy († 1997)
• szeptember 21. – Kwame Nkrumah afrikai politikus, a független Ghána első miniszterelnöke († 1972)
• szeptember 23. – Móricz Virág magyar író († 1995)
• szeptember 27. – Tóth Imre, azaz Amerigo Tot, magyar származású szobrászművész († 1984)
• szeptember 29. – Kertész Erzsébet magyar író († 2005)
• október 4. – Szalay Sándor magyar fizikus, a magyar atommagkutatás megalapítója († 1987)
• október 4. – Jankó József magyar agrárközgazdász, egyetemi tanár († 1992)
• október 7. – Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó († 1972)
• október 9. – Jacques Tati filmrendező, színész († 1982)
• október 16. – Mezey Mária színésznő († 1983)
• október 21. – Heinrich Bleichrodt német tengeralattjáró-parancsnok, aki a tizennegyedik legeredményesebb tengeralattjáró-ász volt a második világháborúban († 1977)
• november 3. – Hepp Ferenc sportvezető, pszichológus, testnevelőtanár († 1980)
• november 7. – Szobonya Zoltán, az 1956-os forradalomban a jánoshalmi forradalmi megmozdulások egyik vezetője, a forradalom mártírja († 1958)
• november 21. – Bordy Bella magyar balettművész, érdemes művész († 1978)
• november 22. – Mihail Leontyjevics Mil szovjet helikoptertervező († 1970)
• november 24. – Gerhard Gentzen német matematikus († 1945)
• november 24. – Mérei Ferenc magyar pszichológus, pedagógus († 1986)
• november 26. – Eugène Ionesco román származású francia író, az abszurd dráma és az abszurd színház egyik megteremtője. A ’Patafizikai Társaság egyik tagja († 1994)
• november 27. – Szabó Miklós operaénekes, zenei műfordító († 1999)
• november 30. – Darvas Szilárd magyar költő, író, humorista († 1961)
• december 3. – Bognár Géza villamosmérnök, az MTA tagja († 1987)
• december 18. – Bényi László festőművész, művészeti szakíró († 2004)
• december 25. – Gleb Jevgenyjevics Lozino-Lozinszkij orosz nemzetiségű szovjet mérnök, repülőgép-tervező († 2001)
• december 31. – Kozma Endre magyar motor- és autóversenyző († 1942)

• január 2. – Szamossy László magyar festőművész (* 1866)
• január 8. – Harry Seeley angol paleontológus (* 1839)
• január 10. – Joannovics György politikus, nyelvész, újságíró, az MTA tagja (* 1821)
• február 27. – Albert Midlane angol keresztény énekszerző (* 1825)
• március 22. – Erkel Gyula magyar zeneszerző, Erkel Ferenc fia (* 1842)
• április 13. – Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár, szakíró (* 1852)
• május 14. – Klug Nándor orvos, fiziológus, az MTA tagja (* 1845)
• június 19. – Abafi Lajos irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész (* 1840)
• július 3. – Antti Jalava finn tanár, író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, az MTA levelező tagja (* 1846)
• augusztus 8. – Joseph Frederick Whiteaves, angol paleontológus (* 1835)
• szeptember 6. – Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1829)
• szeptember 27. – Donáth Gyula magyar szobrászművész (* 1850)
• november 9. – Gyulai Pál magyar költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár (* 1826)
• November 27. – Joó Béla, szentesi festőművész
• november 30. – Károly Tivadar bajor herceg a Wittelsbach-ház Pfalz–Birkenfeld–Gelnhausen mellékágának tagja, korának elismert szemszakorvosa, Erzsébet királyné öccse (* 1839)
• december 12. – Karl Krumbacher német filológus, a korszerű bizantinológia megalapítója, az MTA tagja (* 1856)
• december 15. – Francisco Tárrega spanyol zeneszerző és gitárművész (* 1852)
• december 17. – II. Lipót belga király (* 1865)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6 

 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1909 témájú médiaállományokat.