[go: up one dir, main page]
Wikipédia

Fizikai Nobel-díj

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 27.

A fizikai Nobel-díjasok listája. A fizikai és kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia egy-egy öttagú bizottsága javasolja, a javaslatról az Akadémia fizikai, illetve kémiai osztályának tagjai mondanak véleményt, majd az Akadémia szavaz.

Fizikai Nobel-díj (The Nobel Prize in Physics)
Marie Curie és Pierre Curie fizikai Nobel-díjának oklevele (1903)
Marie Curie és Pierre Curie fizikai Nobel-díjának oklevele (1903)
Díjazotta fizika tudományának kiemelkedő művelői
Szervezet neveSvéd Királyi Tudományos Akadémia
SzékhelyStockholm
NévadóAlfred Bernhard Nobel
Alapítás éve1895
Országsvéd Svédország
Díjátadás
Első díjátadás1901.
Legutóbbi díjátadás2022
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Fizikai Nobel-díj témájú médiaállományokat.

A jelöléseket az előző télen világszerte szétküldött levelek címzettjei tehetik meg. A fizikai díjra például évente mintegy 1500 személytől kérnek javaslatot. A megkérdezettek közt van minden korábbi fizikai Nobel-díjas is. Évente 300-400 válasz szokott beérkezni a világ minden tájáról. A válasz beérkezési határideje február 1. Senki olyan nem kaphat Nobel-díjat, akit abban az évben nem javasoltak. Minden számba jöhető felfedezést szakértők egy kis csoportja értékel. Ez a csoport külső szakemberek véleményét is megkérdezheti. A szakértői véleményezés a nyár elejére fejeződik be. Ekkor tesznek jelentést a szakmai díjbizottságnak, amelyik augusztusra alakítja ki álláspontját. Egy vagy esetleg két jelöltet neveznek meg, a nevek a Fizikai, illetve Kémiai Osztály javaslataként kerülnek a teljes Akadémia plénuma elé, amely szavazással dönt. Ezután az Akadémia főtitkára telefonon értesíti a döntésről a díjazottakat. A díjat Alfréd Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki. Helyszín manapság a stockholmi városháza. A díjjal aranyérem és egyedi tervezésű díszes diploma jár. A díjjal járó összeget máskor, szűkebb körben adják át. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletével hozta létre az alapítványt, amely az örökséget kezeli. 1901 óta csak hat évben (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adták ki.[1]

Fizikusok Nobel-díjai más területen

szerkesztés

Kémiai Nobel-díjat kaptak a fizikusok közül 1908-ban Ernest Rutherford, 1922-ben Francis William Aston, 1936-ban Peter Debye.

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott Békésy György biofizikus 1961-ben.

Nobel-békedíjat kapott Andrej Dmitrijevics Szaharov 1975-ben.

1901–1909

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1901   Wilhelm Conrad Röntgen Németország „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a róla elnevezett sugárzás felfedezésével nyújtott”
1902   Hendrik Lorentz Hollandia „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a mágnesességnek a sugárzási jelenségekre való hatásának vizsgálatával nyújtottak”

(a spektrálvonalak felhasadása mágneses térben, Zeeman-effektus)

  Pieter Zeeman Hollandia
1903   Henri Becquerel Franciaország „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a spontán radioaktivitás felfedezésével nyújtott”
  Marie Curie Franciaország „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak”
  Pierre Curie Franciaország
1904   John William Strutt Egyesült Királyság „a legfontosabb gázok sűrűségével kapcsolatos vizsgálataiért és az argon felfedezéséért, melyet eközben tett”
1905   Lénárd Fülöp Németország
Magyarország 		„a katódsugarakkal kapcsolatos munkáiért”
1906   Joseph John Thomson Egyesült Királyság „a gázokon áthaladó elektromosságra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok terén szerzett nagy érdemeiért”
1907   Albert A. Michelson USA „pontos optikai berendezéséért és az ezzel végzett spektroszkópiai és metrológiai vizsgálataiért” (Michelson-interferométer)
1908   Gabriel Lippmann Franciaország „az interferencia elvén alapuló színesfényképezési módszeréért”
1909   Guglielmo Marconi Olaszország „a drót nélküli távíró kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül”
  Karl Ferdinand Braun Németország

1910–1919

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1910   Johannes Diderik van der Waals Hollandia „a gázok és folyadákok állapotegyenletével kapcsolatos munkájáért” (Van der Waals-egyenlet)
1911   Wilhelm Wien Németország „a hőmérsékleti sugárzással kapcsolatos felfedezéseiért” (Wien-törvény)
1912   Gustaf Dalén Svédország „a világítótornyok és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályzók feltalálásáért”
1913   Heike Kamerlingh Onnes Hollandia „a testek alacsony hőmérsékletű tulajdonságainak vizsgálatáért, melyek többek között a folyékony hélium előállításához vezettek”
1914   Max von Laue Németország „a Röntgen-sugárzás kristályokon történő diffrakciójának felfedezéséért”
1915   William Henry Bragg Egyesült Királyság „a kristályszerkezet röntgensugárzással történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért”
  William Lawrence Bragg Egyesült Királyság
1916
nem osztották ki
1917   Charles Glover Barkla Egyesült Királyság „az elemek karakterisztikus röntgensugárzásának felfedezéséért”
1918   Max Planck Németország „szolgálatának elismeréseképp, amiatt a hatás miatt, amit kvantumelméletével a fizika fejlődésére gyakorolt”
1919   Johannes Stark Németország „a csősugárzásban fellépő Doppler-effektus és a spektrumvonalak elektromos térben történő felhasadásának felismeréséért” (Stark-effektus)

1920–1929

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1920   Charles Edouard Guillaume Svájc „a vas-nikkel ötvözetek anomáliáinak felfedezésével szerzett méréstechnikai érdemeiért”
1921   Albert Einstein Németország „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére”
1922   Niels Bohr Dánia „az atom szerkezetének, és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért”
1923   Robert Andrews Millikan USA „az elektromos töltéssel és a fotoelektromos hatással kapcsolatos munkájáért” (elektron, elemi töltésegység)
1924   Karl Manne Siegbahn Svédország „röntgenspektroszkópiai felfedezéseiért és kutatásaiért”
1925   James Franck Németország „az elektron atommal való ütközésekor fellépő törvényszerűségek felfedezéséért” (Franck–Hertz-kísérlet)
  Gustav Hertz Németország
1926   Jean Baptiste Perrin Franciaország „az anyag diszkontinuus felépítésével kapcsolatos munkásságáért, kivált a szedimentációs egyensúly felfedezéséért”
1927   Arthur Compton USA „a róla elnevezett effektus felfedezéséért” (Compton-hatás)
  Charles Thomson Rees Wilson Egyesült Királyság „az elektromosan töltött részecskék pályáját gőzlecsapódás által láthatóvá tevő módszeréért” (Wilson-kamra)
1928   Owen Willans Richardson Egyesült Királyság „a termo-ionos jelenségekkel kapcsolatos munkájáért, különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért” (Richardson-hatás)
1929   Louis de Broglie Franciaország „az elektron hullámtermészetének felfedezéséért”

1930–1939

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1930   Chandrasekhara Venkata Raman India „a fényszórással kapcsolatos munkájáért és a róla elnevezett hatás felfedezéséért” (Raman-szórás vagy Raman-hatás)
1931
nem osztották ki
1932   Werner Heisenberg Németország „a kvantummechanika megalapozásáért, és annak a hidrogén allotrop formáinak felfedezéséhez vezető alkalmazásáért”
1933   Erwin Schrödinger Ausztria „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért” (kvantummechanika)
  Paul Dirac Egyesült Királyság
1934
nem osztották ki
1935   James Chadwick Egyesült Királyság „a neutron felfedezéséért”
1936   Victor Franz Hess Ausztria „a kozmikus sugárzás felfedezéséért”
Carl David Anderson USA „a pozitron felfedezéséért”
1937   Clinton Davisson USA „az elektronok kristályokon történő elhajlásának felfedezéséért”
  George Paget Thomson Egyesült Királyság
1938   Enrico Fermi Olaszország „új radioaktív elemek létének kimutatásáért, mely elemeket neutron besugárzással hozott létre, és a lassú neutronok által keltett atommagreakciók felfedezéséért”
1939   Ernest Orlando Lawrence USA „a ciklotron felfedezéséért és kifejlesztéséért, és az ezáltal elért eredményeiért, különös tekintettel a mesterséges radioaktív elemekre”

1940–1949

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1940
nem osztották ki
1941
nem osztották ki
1942
nem osztották ki
1943   Otto Stern USA „a molekulasugár-módszer kifejlesztéséért és a proton mágneses momentumának felfedezéséért”
1944   Isidor Isaac Rabi USA „az atommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott rezonancia módszeréért”
1945   Wolfgang Pauli Ausztria „a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért”
1946   Percy Williams Bridgman USA „egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért”
1947   Edward Victor Appleton Egyesült Királyság „a légkör felső rétegének fizikájával kapcsolatos kutatásaiért, különösen a róla elnevezett ionizált réteg felfedezéséért”
1948   Patrick Blackett Egyesült Királyság „a Wilson-féle ködkamra továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért a magfizika és a kozmikus sugárzás terén”
1949   Jukava Hideki Japán „a mezonok létének a magerőkre vonatkozó elméleti vizsgálatán alapuló megjóslásáért”

1950–1959

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1950   Cecil Powell Egyesült Királyság „a magfolyamatok tanulmányozásánál alkalmazott fényképészeti eljárás továbbfejlesztéséért és a mezonokkal kapcsolatos felfedezéseiért, amelyeket ezzel a módszerrel tett”
1951   John Cockcroft Egyesült Királyság „úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommag átalakítás területén”
  Ernest Walton Írország
1952   Felix Bloch USA „az atommagbeli mágneses erőter finomabb és egyszerűbb mérési módszerének kifejlesztéséért és az ezzel elért eredményeikért”
  Edward Mills Purcell USA
1953   Frits Zernike Hollandia „az általa felállított fáziskontraszt-eljárások kifejlesztéséért, különösen a fáziskontraszt-mikroszkóp feltalálásáért”
1954   Max Born Németország „a kvantummechanikával kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különösen a hullámfüggvény statisztikai értelmezéséért”
  Walther Bothe Németország „a koincidencia-módszeréért és az ennek segítségével tett felfedezéseiért”
1955   Willis Eugene Lamb USA „a hirogénspektrum finomszerkezetének felfedezéséért” (Lamb-eltolódás)
  Polykarp Kusch USA „az elektron mágneses momentumának pontos meghatározásáért”
1956   William Shockley USA „a félvezetőkkel kapcsolatos vizsgálataikért és a tranzisztorhatás felfedezéséért”
  John Bardeen USA
  Walter Brattain USA
1957   Jang Csen-ning Kína „az úgynevezett paritási törvények beható vizsgálatáért, amely az elemi részecskékkel kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett”
  Li Cseng-tao Kína
1958   Pavel Alekszejevics Cserenkov Szovjetunió „A Cserenkov-effektus felfedezéséért és értelmezéséért”
  Ilja Mihajlovics Frank Szovjetunió
  Igor Jevgenyjevics Tamm Szovjetunió
1959   Emilio Segrè USA „az antiproton felfedezéséért”
  Owen Chamberlain USA

1960–1969

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1960   Donald Glaser USA „a buborékkamra feltalálásáért”
1961   Robert Hofstadter USA „az elektron atommagon történő szórásával kapcsolatos úttörő munkájáért és az ezáltal elért, az nukleonok szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért”
  Rudolf Mössbauer Németország „a gammasugárzás rezonanciaabszorpciójával kapcsolatos kutatásaiért és az azzal kapcsolatos felfedezéséért, mely a Mössbauer-effektus nevet viseli”
1962   Lev Davidovics Landau Szovjetunió „a kondenzált anyagokkal, különösen a folyékony héliummal kapcsolatos úttörő elméleteiért” (szuperfolyékonyság)
1963   Wigner Jenő Magyarország
USA 		„az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”
  Maria Goeppert-Mayer USA „az atommag héjszerkezetével kapcsolatos felfedezéseikért”
  Johannes Hans Daniel Jensen Németország
1964   Charles Hard Townes USA „alapvető munkájukért a kvantumelektronika területén, melyek mézer-lézer-elvű oszcillátotok és erősítők megalkotásához vezettek”
  Nyikolaj Gennagyijevics Baszov Szovjetunió
  Alekszandr Mihajlovics Prohorov Szovjetunió
1965   Tomonaga Sinicsiró Japán „kvantumelektrodinamikai munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt az elemi részecskék fizikájában”
  Julian Schwinger USA
  Richard Feynman USA
1966   Alfred Kastler Franciaország „az atomok Hertz-rezonanciájának tanulmányozása során használt optikai eljárások felfedezéséért és fejlesztéséért”
1967   Hans Albrecht Bethe USA „a magreakciók elméletéhez történő hozzájárulásáért, különös tekintettel a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért”
1968   Luis Alvarez USA „jelentős eredményeiért a részecskefizikában, különösképp a nagyszámú rezonanciaállapot felfedezéséért, mely azáltal vált lehetővé, hogy továbbfejlesztette a hidrogén buborékkamrát és az adatok vizsgálatát”
1969   Murray Gell-Mann USA „az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért” (kvarkok)

1970–1979

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1970   Hannes Alfvén Svédország „alapvető munkájáért és felfedezéseiért a magnetohidrodinamika területén, melynek gyümölcsöző alkalmazásai voltak a plazmafizika különböző területein”
  Louis Néel Franciaország „alapvető munkájáért és felfedezéseiért az antiferromágnesség és a ferromágnesség terén, amelyek fontos felismerésekhez vezettek a szilárdtestfizika területén”
1971 Gábor Dénes Magyarország
Egyesült Királyság 		„a holográfia módszerének kifejlesztéséért”
1972   John Bardeen USA „a szupravezetés jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper-Schrieffer elméletnek) is neveznek”
  Leon Neil Cooper USA
  Robert Schrieffer USA
1973   Leo Esaki USA „a félvezetőkben lezajló alagút-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért”
  Ivar Giaever USA
  Brian Davon Josephson Egyesült Királyság „az alagút-akadályon átfolyó szuperáram tulajdonságainak előrejelzéséért, különös tekintettel a ma Josephson-effektusnak nevezett jelenségekre”
1974 Martin Ryle Egyesült Királyság „a rádióasztrofizika terén elért úttörő kutatásaikért”
„a megfigyeléseiért és fejlesztéseiért, különösképp az apertúra szintézis technikájáért”
Antony Hewish Egyesült Királyság „a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért”
1975   Aage Niels Bohr Dánia „a kollektív magmozgás és az egyes részecskék mozgása közötti kapcsolat felfedezéséért, és az ezen alapuló atommagszerkezet elméletnek kidolgozásáért”
  Ben Roy Mottelson Dánia
  James Rainwater USA
1976   Burton Richter USA „egy új típusú nehéz elemi részecske felfedezésében végzett úttörő munkájukért” (J/pszi mezon, c kvark)
  Samuel C. C. Ting USA
1977   Philip Warren Anderson USA „a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszekrezetére vonatkozó elméleti vizsgálataikért”
  Nevill Francis Mott Egyesült Királyság
  John H. van Vleck USA
1978   Pjotr Kapica Szovjetunió „alapvető találmányaiért és felfedezéseiért az alacsony hőmérsékletek fizikája területén”
  Arno Penzias USA „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért”
Robert Woodrow Wilson USA
1979   Sheldon Glashow USA „az elemi részecskék között ható egyesített gyenge és elektromágneses kölcsönhatás elméletéhez való hozzájárulásukért, beleértve többek között a gyenge semleges áramok előrejelzését” (elektrogyenge kölcsönhatás, alapvető kölcsönhatások)
  Abdus Salam Pakisztán
  Steven Weinberg USA

1980–1989

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1980   James Cronin USA „alapvető szimmetriaelvek sérülésének felfedezéséért a semleges K-mezon bomlásában”
  Val Fitch USA
1981   Nicolaas Bloembergen USA „ a lézerspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásukért”
  Arthur Leonard Schawlow USA
  Kai Manne Siegbahn Svédország „a nagy felbontású elektronspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásáért”
1982 Kenneth G. Wilson USA „a fázisátalakulásokkal kapcsolatos kritikus jelenségekre vonatkozó elméletéért”
1983 Subrahmanyan Chandrasekhar USA „a csillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért”
William Alfred Fowler USA „azoknak a magreakcióknak elméleti és kísérleti vizsgálatáért, melyek a világegyetem kémiai elemeinek felépülésében jelentősek”
1984   Carlo Rubbia Olaszország „a gyenge kölcsönhatást közvetítő W és Z részecskék felfedezéséhez vezető nagy projektben való jelentős szerepükért”
Simon van der Meer Hollandia
1985   Klaus von Klitzing Németország „az úgynevezett kvantumos Hall-effektus felfedezéséért”
1986 Ernst Ruska Németország „az elektronoptikában végzett alapvető munkájukért, és az első elektronmikroszkóp megépítéséért”
  Gerd Binnig Németország „a pásztázó alagútmikroszkóp kivitelezéséért”
  Heinrich Rohrer Svájc
1987   Johannes Georg Bednorz Németország „a kerámiákban történő szupravezetéssel kapcsolatos úttörő felfedezéseikért”
  Karl Alex Müller Svájc
1988   Leon Max Lederman USA „a neutrínónyaláb módszerért és a müonneutrínó felfedezésével a leptonok dublet szerkezetének kimutatásáért” (kétneutrínó-kísérlet)
Melvin Schwartz USA
  Jack Steinberger USA
1989 Wolfgang Paul Németország „az ioncsapda technika kifejlesztéséért”
Hans Georg Dehmelt USA
  Norman Foster Ramsey USA „a szeparált oszcillátormezők módszerének kifejlesztéséért, és alkalmazásáért a hidrogénmézerben és más atomórákban”

1990–1999

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
1990   Jerome Isaac Friedman USA „az elektronnak a protonon és a kötött neutronon történő mélyen rugalmatlan szórásával kapcsolatos úttörő kutatásaikért, amelyek rendkívül fontossá váltak a részecskefizika kvarkmodelljének fejlesztésében”
  Henry Way Kendall USA
  Richard Edward Taylor Kanada
1991   Pierre-Gilles de Gennes Franciaország „az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejlesztett eljárásáért, melyet általánosítva az anyag összetettebb formáinak – például folyadékkristályok és polimerek tanulmányozására is használni lehet”
1992   Georges Charpak Franciaország „részecskedetektorok ki- és továbbfejlesztéséért, különös tekintettel a sokszálas proporcionális kamrára (1968)”
1993   Russell Hulse USA „egy kettőscsillag rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására” (gravitációs hullám)
  Joseph Hooton Taylor USA
1994   Bertram Neville Brockhouse Kanada „a kondenzált anyagok vizsgálatára szolgáló neutronszórás technikájának felfedezéséért”
  Clifford Glenwood Shull USA
1995   Martin Lewis Perl USA „a leptonfizikához való úttörő kísérleti hozzájárulásukért”

„a tau-lepton felfedezéséért”

  Frederick Reines USA „a neutrínó detektálásáért”
1996   David Morris Lee USA „a hélium-3 izotóp alacsony hőmérsékleten létrejövő szuperfolyékony tulajdonságának felfedezéséért”
  Douglas Dean Osheroff USA
  Robert Coleman Richardson USA
1997   Steven Chu USA „az atomok lézerfénnyel történő hűtés és csapdázás módszerének kifejlesztéséért”
  Claude Cohen-Tannoudji Franciaország
  William Daniel Phillips USA
1998   Robert Betts Laughlin USA „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”
  Horst Störmer Németország
  Daniel Chee Tsui USA
1999   Gerardus ’t Hooft Hollandia „az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért” (alapvető kölcsönhatások)
  Martinus Veltman Hollandia

2000–2009

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
2000   Zsoresz Ivanovics Alfjorov Oroszország „félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért a nagysebességű- optoelektronika számára”
  Herbert Kroemer Németország
Jack Kilby USA „az integrált áramkörök feltalálásában való munkájáért”
2001   Eric Allin Cornell USA „alkáliatomokból álló hígított gázokban Bose–Einstein-kondenzátum előállításáért, és a kondenzátum tulajdonságainak korai tanulmányozásáért”
  Wolfgang Ketterle Németország
  Carl Edwin Wieman USA
2002   Raymond Davis USA „az asztrofizikában elért úttörő eredményeikért, különös tekintettel a kozmikus neutrínók észlelésére”
  Kosiba Maszatosi Japán
  Riccardo Giacconi USA „az asztrofizika területén végzett úttörő munkáért, amely kozmikus röntgenforrások felfedezéséhez vezetett”
2003   Alekszej Abrikoszov Oroszország
USA 		„a szupravezetés a szuperfolyékonyság területén végzett úttörő munkáért”
  Vitalij Ginzburg Oroszország
  Anthony James Leggett Egyesült Királyság
USA
2004   David Jonathan Gross USA „az erős kölcsönhatás elméletében jelenlévő aszimptotikus szabadság felfedezéséért”
David Politzer USA
  Frank Wilczek USA
2005   Roy Glauber USA „az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért”
  John Hall USA „a lézeralapú precíziós színképelemzés kifejlesztésében való közreműködésükért”
  Theodor Hänsch Németország
2006   John C. Mather USA „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest-formájának és anizotrópiájának felfedezéséért”
  George Smoot USA
2007   Albert Fert Franciaország „az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért”
  Peter Grünberg Németország
2008   Yoichiro Nambu USA „a spontán szimmetriasértés mechanizmusának felfedezéséért”
  Kobajasi Makoto Japán „mert megsejtették, hogy legalább három kvarkcsalád létezik a természetben”
  Maszkava Tosihide Japán
2009   Charles Kuen Kao Kína, USA
Egyesült Királyság 		„az optikai kábelen történő kommunikáció alapjainak kidolgozásáért”
  Willard Boyle USA „a képalkotásban új távlatokat nyitó CCD-érzékelő fejlesztéséért”
  George Elwood Smith USA

2010–2019

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
2010   Andre Geim Oroszország
Hollandia 		„a kétdimenziós anyaggal, a grafénnel kapcsolatos úttörő kísérleteikért”
  Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov Oroszország
Egyesült Királyság
2011   Saul Perlmutter USA „a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért”

(megjegyzés: ezt magyar csillagászok évekkel korábban kimutatták[2])

  Brian P. Schmidt USA
  Adam Riess USA
2012   Serge Haroche Franciaország „az önálló kvantumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos módszerek kidolgozásáért”[3]
  David J. Wineland USA
2013   François Englert Belgium „azon elmélet kidolgozásáért, hogy az elemi részecskék hogyan jutnak tömeghez, ami a Higgs-bozon létezését tette szükségessé, melyet 2012-ben kísérletileg bizonyítottak”[4][5][6]
  Peter Higgs Egyesült Királyság
2014   Akaszaki Iszamu Japán „kék fényt kibocsátó diódák feltalálásáért”[7][8][9]
  Amano Hirosi Japán
Nakamura Súdzsi Japán
USA
2015   Kadzsita Takaaki Japán „a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege”[10][11][12][13][14][15]
  Arthur B. McDonald Kanada
2016   David J. Thouless Egyesült Királyság
USA 		„a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért”[16]
  Duncan Haldane Egyesült Királyság
USA
  J. Michael Kosterlitz Egyesült Királyság
USA
2017   Kip Thorne USA „a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért”[17][18]
  Barry Barish USA
  Rainer Weiss Németország
USA
2018 Arthur Ashkin USA „az optikai csipeszek megalkotásáért és az eszközök biológiai rendszerekben való alkalmazásáért”[19][20]
  Gérard Mourou Franciaország „a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért”[19]
  Donna Strickland Kanada
2019   James Peebles Kanada "átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket" [21]
  Michel Mayor Svájc "felderítették kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva"[22]
  Didier Queloz

2020–2029

szerkesztés
Év Díjazott Ország Indoklás
2020   Roger Penrose USA "a fekete lyukak kialakulásának leírásáért és általános relativitással összeegyeztethetőségének kimutatásáért"
  Reinhard Genzel Németország "a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű szupermasszív fekete lyuk felfedezéséért"
Andrea M. Ghez USA
2021   Syukuro Manabe USA "a globális felmelegedés megbízható előrejelzését és mennyiségi variabilitását leíró modell készítéséért a Föld klímájáról"
Klaus Hasselmann Németország
  Giorgio Parisi Olaszország "a fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatásának kutatásáért az atomi részecskétől a planetáris skáláig"
2022   Alain Aspect Franciaország "a fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenségekkel kapcsolatos megállapításaikért, és a kvantuminformatika területén elért munkájukért"[23]
  John F. Clauser USA
  Anton Zeilinger Ausztria
2023 Pierre Agostini Franciaország/USA "Az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért"[24]
  Krausz Ferenc Magyarország/Ausztria
  Anne L’Huillier Franciaország/Svédország
2024   John Hopfield USA "felfedezéseikért és találmányaikért, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást"[25]
  Geoffrey Hinton Egyesült Királyság

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Szabó Árpád: Magyar természettudósok - Fizikusok. 4., bőv. kiadás, Akad. Kiadó, 2007. 326. o. ISBN 963 05 8387 9
  2. ↑ Magyar csillagászok évekkel előzték meg az idei fizikai Nobel-díjasokat (Index, 2011. október 14.)
  3. ↑ A 2012-es Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  4. ↑ A 2013-as Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  5. ↑ A 2013-as Nobel-díjasok a Phys.org oldalán
  6. ↑ A 2013-as kitüntetettek a Scientific American oldalán
  7. ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a Phys.org oldalán
  8. ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a Bloomberg.com oldalán
  9. ↑ A 2014-es Nobel-díjasok a HVG oldalán
  10. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a Nobelprize.org oldalán
  11. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  12. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a phys.org oldalán
  13. ↑ Magyarázat a physicsworld.com-on
  14. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasoa a channelnewsasia.com-on. [2015. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  15. ↑ A 2015-ös Nobel-díjasok a physicsworld.com-on. [2016. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  16. ↑ A 2016-os Nobel-díjasok a HVG-oldalán
  17. ↑ A gravitációs hullámok felfedezői nyerték a 2017-es fizikai Nobel-díjat
  18. ↑ A 2017-es kitüntetettek az MTA.hu-n
  19. ↑ a b A 2018-as kitüntetettek az Origon
  20. ↑ A 2018-as kitüntetettek a HVG oldalán
  21. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
  22. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Az univerzum evolúcióját kutató tudósoké a fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
  23. ↑ A kvantuminformatika úttörőit díjazták (2022)
  24. ↑ Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc fizikus és két társa (2023)
  25. ↑ A mesterséges intelligenciáért járt idén a fizikai Nobel-díj (2024)

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fizikai_Nobel-díj&oldid=27548174”