Falusugatag
Falusugatag (Sat-Șugatag) | |
A falusugatagi fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Máramaros |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Aknasugatag |
Rang | falu |
Községközpont | Aknasugatag |
Irányítószám | 437208 |
SIRUTA-kód | 108446 |
Népesség | |
Népesség | 1119 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 23° 54′ 21″47.798044°N 23.905928°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 23° 54′ 21″47.798044°N 23.905928°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Falusugatag témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Falusugatag (románul: Sat-Șugatag, jiddisül שוגאטאג) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Fekvése
[szerkesztés]Máramarosszigettől 17 kilométerre délre, a Mára partján, a Gutin-hegység lábánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét patakjáéról kapta, az pedig valószínűleg a magyar súg ige származéka (a patak mai neve Tulburea). Először 1360-ban mint villa olachalis Sugatagfalva, majd 1365-ben mint Sugatagh tűnik fel.
Története
[szerkesztés]1360-ban Dragoș kenéz, későbbi moldvai uralkodó kapta földesúri birtokként Nagy Lajostól. A Drágfiak 1555-ös fiúági kihalása után a kincstár és különböző nemesi családok tulajdonában álló jobbágyfalu volt. A határában művelt sóbányából fejlődött ki Aknasugatag.
A falu híres szűcsközpont volt, és lakói fonott hátikosarakat állítottak elő.
1838-ban 621 görögkatolikus vallású lakosa volt.[2]
1880-ban 862 lakosából 812 volt román és 32 német (jiddis) anyanyelvű; 830 görögkatolikus és 26 zsidó vallású.
2002-ben 1263 lakosából 1181 volt román és 76 cigány nemzetiségű; 1144 ortodox, 58 görögkatolikus és 52 baptista vallású.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Fatemploma 1642-ben, egy korábbi templom alapjain, tölgyfából készült. Belsejét 1812-ben Vasilie Falunevici festette ki, de ebből csak részletek maradtak fenn. A hajó mennyezetének festményei a 19., a szentély festményei a 20. századból valók. 1969–70-ben műemlékileg helyreállították.
- Hora din Șopru ('tánc a fészerben') néptáncfesztivál (évente)
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1846-ban Tit Bud néprajzkutató.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ 'Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838'. [2015. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 30.)