Kisnémedi

Kisnémedi
Gosztonyi-kúria
Kisnémedi címere Kisnémedi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Váci
Jogállás	község
Polgármester	Edelman György (Fidesz)[1]
Irányítószám	2165
Körzethívószám	27
Népesség
Teljes népesség	679 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	45,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 60″, k. h. 19° 18′ 00″47.733333, 19.347.733333°N 19.300000°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 60″, k. h. 19° 18′ 00″47.733333, 19.347.733333°N 19.300000°E
Kisnémedi Pozíció Pest vármegye térképén
Kisnémedi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisnémedi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisnémedi község Pest vármegyében, a Váci járásban.

Kisnémedi a fővárostól 40 kilométerre északkeletre terül el, a Cserhátalja és a Gödöllői-dombság találkozásánál, a Némedi-patak völgyében. A környék legmagasabb pontja a falutól északra fekvő, 325 méter magas Baglyas-hegy.

A település közúton Váchartyán keleti része felől érhető el, a 2105-ös útból kiágazó 21 114-es számú mellékúton, melynek végpontja Püspökszilágyon van. Határszélét délen érinti még a 2103-as út is.

A közúti közösségi közlekedés járatai közül a Volánbusz három helyközi autóbuszjárata érinti: a 313-as, a 315-ös és a 339-es járatok. Déli külterületei között elhalad az Aszód–Vácrátót-vasútvonal, amely ott ugyan nem áll meg, mégis van egy, a falu nevét viselő megállási pontja: Kisnémedi megállóhely Váchartyán belterületének keleti szélén, a 21 114-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el, Kisnémedi központjától 3 kilométerre délnyugatra.

A község területén feltárt legrégibb régészeti lelet egy az őskorból való cseréptöredék. A népvándorlás korától a 14. századig terjedően vannak tárgyi emlékek, melyek már a folyamatos megtelepedést bizonyítják.

A település neve, maga a „Némedi” név a korai oklevelekben különböző alakokban fordult elő. Először 1065 körül a százdi premontrei apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban. A falu 1325-ig a Rátót nemzetségé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezte magát, mert apja a mai Horvátország területén fekvő Prodavízben töltötte be a báni tisztséget. 1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest vármegyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozta Gathali Miklós váci püspöknek. 1541-ben Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török pusztítást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek.

Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázada alatt is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel, 1945-ig. Ezek sorában az 1660-as korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt éltek közel 300 évig egyfolytában, egészen 1945-ig. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 826 magyar lakosa volt, ebből 782 római katolikus, 21 református, 14 izraelita.

• 1990–1994: Hegedűs András (független)^[3]
• 1994–1998: Hegedűs András (független)^[4]
• 1998–2002: Hegedűs András (független)^[5]
• 2002–2006: Édelman György (független)^[6]
• 2006–2010: Edelman György (független)^[7]
• 2010–2014: Edelman György (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Edelman György (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Edelman György (Fidesz)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 1,1% lengyelnek, 0,6% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,6%, református 5,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,2% (22,2% nem nyilatkozott).^[10]

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,3% volt római katolikus, 4,7% református, 1,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).^[11]

• Gosztonyi-kúria
• Római katolikus templom
• Tájház
• Medveészlelések a ’90-es években.

A szokásos nemzeti és állami ünnepek mellett minden évben megtartott nagyobb rendezvények:

• Majális (május első vasárnapján)
• Falunap (május utolsó szombatján)
• Szüreti felvonulás

• Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

• Kisnémedi Község Weboldala
• 77-es vasútvonal emlékoldala
• Kisnémedi 950 éve könyv
• Aranykalász MGTSZ
• Blog Kisnémedi múltjáról