A Gödöllői-dombság legdélibb vonulatánál (Monor-Irsai dombság) fekszik, Pilis, Bénye és Pánd között.
Gyönyörű természeti környezet, változatos állat- és növényvilág jellemzi. A Monor-Irsai dombság legeldugottabb települése. Területén két nagy löszvölgy húzódik. Akác- és fenyőerdők övezik. A tájkép változatos, dombok, völgyek, rétek tarkítják a látványt.
A török korban Káva puszta a pesti náhijéhez tartozott.
1546-ban: „Káva puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 205 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 16 kile és szénatized 25 akcse.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed tímár-birtokos.
1559-ben ugyanezen a környéken két Káva pusztát írtak össze: „Kálva [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében, a nevezett faluval együtt fizessen: búzatizedből 6 kilét, kevert tizedből 2 kilét és 400 akcse legelőadót.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
„Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger nevű falu gyaurjai művelték, vele együtt számíttassék: búzatized 15 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 6 szekér.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
1562-ben ugyancsak két Káva pusztát írtak össze: „Kálv [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében. A jövedelem a tizedekből 500 akcse.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében.” Jövedelmét nem tüntették fel. A tímár-defter szerint az egyik Káva puszta jövedelme 200 akcse, haszonélvezője Ali bin Alagöz tímár-birtokos.
1580-ban már csak egy Káva pusztát említettek (a jövedelméből ítélve, feltehetőleg a két pusztát együtt): „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger falu közelében a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed ziámet-birtokos.
1590-ben: „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében, a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.[3]
Káva 1715-ben Gombához tartozott. Ez utóbbi település szintén a Fáyok birtoka volt már a 17. századtól. 1701-ben Fáy István és Ferenc birtoka. Új templomát is ők építették fel 1700 körül. A Fáy család – a Podmaniczkyakhoz, Prónayakhoz hasonlóan – a Pest vármegyei evangélikusság markáns pártfogói közé tartozott. Gombán kívül a vármegyében Bénye, Pécel, Maglód, Gyömrő, Dab és Apostag volt részben vagy egészben a tulajdonuk.
Káva földesura 1724-ben ifjabb Fáy László. Szervezett újratelepítését ő kezdeményezte 1725-ben, nagyrészt evangélikus szlovákokkal (valószínűleg Nógrád vármegyéből). A legelső néhány telepescsalád viszont magyar volt, és 1723–1724 folyamán érkezett ide.
1725-ben Puky Andrásné Fáy Kata nyert adományt Kávára többek között. A Puky családAbaúj, Borsod, Heves és Pest vármegyékben volt birtokos.
A településen 2019. február 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt;[14] posztjáért egyetlen jelölt indult.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% németnek, 0,9% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,9%, református 10,6%, evangélikus 12,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,6% (27,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% szlováknak, 0,5% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 4,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,5% volt római katolikus, 11,4% református, 8,4% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[16]
Puky-kúria - Egy 18. században itt állt épület helyén 1830-ban építtette Puky Simon és Márton az időközben többször átalakított klasszicista kúriát. 1945 után egy ideig italbolt volt, majd általános iskola lett. A Puky-család Káván tégla- és cserépégetéssel is foglalkozott.
Törökhíd - A híd a falu és Bénye közötti zsigerpusztai határban található, a Gombai-patak felett ível át.
Neve ellenére nem a törökök építették: Ezen keresztül szállították a középkor folyamán az erdélyi sóbányákból a sót Pestre. Korábban a Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta.
A faluban egy picinyke római katolikus és egy evangélikus templom található.
II. világháborús emlékműA ma iskolaként működő Puky-kastély udvarán áll a tanítók fája, amely minden pedagógusnak emléket állít, aki a településen valaha tanított. A parkban a millenniumi, az első világháborús és a második világháborús emlékmű és a Kölcsey Ferenc szobor áll.
Hosszúvölgy és a Szélmalom-domb. Védett növények is megtalálhatók itt, mint például az erdei szellőrózsa és a tavaszi hérics.
Magyarország
é. sz. 47° 21′ 00″, k. h. 19° 34′ 60″47.350000°N 19.583333°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 00″, k. h. 19° 34′ 60″47.350000°N 19.583333°E
