[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Gödöllői járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gödöllői járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyePest vármegye
Járási székhelyGödöllő
Települések száma15
városok6
Népesség
Teljes népesség160 239 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség312 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület449,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Gödöllői járás elhelyezkedése Magyarországon
A Gödöllői járás elhelyezkedése Magyarországon

A Gödöllői járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő. Területe 449,66 km², népessége 140 205 fő, népsűrűsége pedig 312 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én hat város és kilenc község tartozott hozzá.

A Gödöllői járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest vármegyéhez tartozott, székhelye végig Gödöllő volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Váci alsó járás átnevezése után, melynek állandó székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Gödöllő volt.

Települései

[szerkesztés]
Település Rang
(2013. július 15.)		 Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)		 Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)
Gödöllő járásszékhely város Gödöllői
32 792
61,92
Isaszeg város Gödöllői
11 210
54,84
Kerepes város Gödöllői
9 943
24,08
Kistarcsa város Gödöllői
12 046
11,02
Pécel város Gödöllői
15 123
43,63
Veresegyház város Veresegyházi
16 333
28,56
Csömör nagyközség Gödöllői
9 077
22,7
Mogyoród nagyközség Dunakeszi
6 375
34,48
Valkó nagyközség Gödöllői
2 427
37,59
Dány község Gödöllői
4 424
43,01
Erdőkertes község Veresegyházi
7 505
5,75
Nagytarcsa község Gödöllői
3 883
12,14
Szada nagyközség Gödöllői
4 675
16,72
Vácszentlászló község Gödöllői
2 040
29,87
Zsámbok község Gödöllői
2 352
23,35

Története

[szerkesztés]

A Gödöllői járás elődje a 19. század közepén az addigi Váci járás feldarabolásával létrejött Váci alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Gödöllő volt a székhelye.

A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezek egyikét, az Aszódi járást 1912-ben a Gödöllői járás északkeleti részéből alakították ki, kiegészítve néhány községgel a Váci járásból. Az 1920-as és 30-as években több, a formálódó Nagy-Budapesthez tartozó községet átsoroltak az 1922-ben létrejött Központi járáshoz – egy részüket csak átmenetileg, néhány évre –, majd ezeket 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták.

Az 1950-es megyerendezés során a Gödöllői járás Pest megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette a járást. 1965-ben Gödöllő várossá alakulva kivált a járásból, viszont a megszűnő Aszódi járás szinte valamennyi községe és két további a Váci járásból is ide került. 1970-ben az 1965-ben az Aszódi járástól idecsatolt községek egyike átkerült a Váci járásba. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Gödöllői járás helyét ugyanazon területtel a Gödöllői városkörnyék vette át.

Községei 1898 és 1983 között

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Gödöllői járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Aszód 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Aszód 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Bag 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Bag 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Boldog 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Cinkota 1898 Váci alsó járásból 1936 Központi járáshoz
Csömör 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Dány 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Domony 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Domony 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Erdőkertes 1965 Váci járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Galgagyörk 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Galgagyörk 1965 Aszódi járásból 1970 Váci járáshoz
Galgahévíz 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Galgahévíz 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Galgamácsa 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Galgamácsa 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Gödöllő 1898 Váci alsó járásból 1965 várossá alakult
Hévízgyörk 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Hévízgyörk 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Iklad 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Iklad 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Isaszeg 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Kartal 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Kartal 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Kerepes 1898 Váci alsó járásból 1978 Kistarcsával egyesült Kerepestarcsa néven
Kerepestarcsa 1978 Kerepes és Kistarcsa egyesülése 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Kistarcsa 1898 Váci alsó járásból 1978 Kerepessel egyesült Kerepestarcsa néven
Mogyoród 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Nagytarcsa 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Pécel 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Rákoscsaba 1898 Váci alsó járásból 1936 Központi járáshoz
Rákoscsaba 1939 Központi járásból 1949 Budapesthez csatolták
Rákoshegy 1898 Váci alsó járásból 1924 Központi járáshoz
Rákoskeresztúr 1898 Váci alsó járásból 1936 Központi járáshoz
Rákoskeresztúr 1939 Központi járásból 1949 Budapesthez csatolták
Rákosliget 1898 Váci alsó járásból 1936 Központi járáshoz
Rákosliget 1939 Központi járásból 1949 Budapesthez csatolták
Rákosszentmihály 1898 Váci alsó járásból 1924 Központi járáshoz
Sashalom 1898 Váci alsó járásból 1924 Központi járáshoz
Szada 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Tura 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Tura 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Vácegres 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Váckisújfalu 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Vácszentlászló 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Valkó 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Veresegyház 1965 Váci járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Verseg 1898 Váci alsó járásból 1912 Aszódi járáshoz
Verseg 1965 Aszódi járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez
Zsámbok 1898 Váci alsó járásból 1983 Gödöllői városkörnyékhez

Történeti adatai

[szerkesztés]

1910-ben területe 790 km², népessége pedig mintegy 92 ezer fő volt. Megszűnése előtt, 1983 végén területe 759 km², népessége pedig mintegy 108 ezer fő volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gödöllői_járás&oldid=27414964”