Miske

Miske
Római katolikus templom
Miske címere Miske zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Serfőző Csaba (független)[1]
Irányítószám	6343
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	1548 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	38,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 26′, k. h. 19° 02′46.433333333333, 19.03333333333346.433333°N 19.033333°EKoordináták: é. sz. 46° 26′, k. h. 19° 02′46.433333333333, 19.03333333333346.433333°N 19.033333°E
Miske Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Miske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miske témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Miske településről szól. Hasonló címmel lásd még: Miske (egyértelműsítő lap).

Miske község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.

Az Alföld nyugati részén, a Duna bal parti oldalán található, a folyótól légvonalban mintegy 8 kilométerre. Budapesttől mintegy 130 kilométerre délre fekszik, Kalocsától pedig 10 kilométerre délkeletre.

A szomszédos települések: észak felől Drágszél, északkelet felől Homokmégy, kelet felől Hajós, dél felől Dusnok, délnyugat felől Fajsz, északnyugat felől pedig Bátya.

Csak közúton közelíthető meg, a Szakmártól az 51-es főút bátyai szakaszáig vezető 5311-es és a Kalocsától Jánoshalma és Bácsalmás érintésével egészen a déli országhatárig húzódó 5312-es úton, melyek a központjában keresztezik egymást.

Az ország távolabbi részei felől a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala az 51-es főút, melyről vagy Kalocsa központjában érdemes letérni az 5301-es, majd az 5312-es útra, vagy pedig Bátya után az 5311-esre.

A török megszállás idején elnéptelenedett puszta a 18. század elején a kalocsai érsekség birtoka volt. 1719-ben gróf Csáky Imre kalocsai érsek adott engedélyt 30 család letelepedésére, így 1724-ben létrejött Miske, mint önálló politikai község. 1731-ben már templom is épült Miskén, a mai templom 1768-ból származik. 1791-ben már 1357-en éltek a településen. A mai iskolaépület 1893-ból származik. Sokáig a helyiek csak a mezőgazdaságból éltek, az egyetlen ipari létesítmény egy malom volt.^[3]

2001-ben lakosságának 1,4%-a szlovák, 3,4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A többiek magyarok.

• 1990–1994: Horváth Mihály (független)^[4]
• 1994–1998: Tóth Béla (független)^[5]
• 1998–2002: Illés Attila (független)^[6]
• 2002–2006: Illés Attila Ádám (független)^[7]
• 2006–2010: Illés Attila Ádám (független)^[8]
• 2010–2014: Illés Attila Ádám (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Illés Attila Ádám (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Dr. Serfőző Csaba (független)^[11]
• 2024– : Dr. Serfőző Csaba (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,6%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 5,5% németnek, 0,8% románnak, 4,3% szlováknak mondta magát (22,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,4%, református 4,3%, evangélikus 0,5%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,2% (34,4% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% szlováknak, 5,5% cigánynak, 5,3% németnek, 0,3% horvátnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, ukránnak és szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).^[13]

• Hosszú ideig itt élt Tóth Menyhért festőművész, lakóháza, sírja látogatható.
• A római katolikus templom 1738-ban épült, azóta kétszer építették újjá. Védőszentje: Szent Mihály.
• Első és második világháborús emlékműve
• Millenniumi emlékmű
• Itt él és alkot Novák Tibor (1962-) szobrász és orientalista.