Kemence (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kemence (egyértelműsítő lap)

Kemence
Kemence - az egykori vármegyeháza
Kemence címere Kemence zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Szobi
Jogállás	község
Polgármester	Pongrácz János László (független)[1]
Irányítószám	2638
Körzethívószám	27
Népesség
Teljes népesség	890 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,75 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Börzsöny[3]
Földrajzi kistáj	Börzsönyi-peremhegység[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 01′ 19″, k. h. 18° 53′ 42″48.021811111111, 18.89503055555648.021811°N 18.895031°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 19″, k. h. 18° 53′ 42″48.021811111111, 18.89503055555648.021811°N 18.895031°E
Kemence Pozíció Pest vármegye térképén
Kemence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemence témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kemence (szlovákul: Kamenica) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Az Ipoly völgyében, a Börzsöny északnyugati lábánál fekszik. Bernecebaráti, Tésa és Perőcsény települések határolják.

• Tömegközlekedéssel: A MÁV 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonalán Szobig, majd onnan tovább busszal, vagy a MÁV 75-ös számú vonalán Drégelypalánkig, és onnan ugyancsak busszal továbbhaladva.
• Gépkocsival: a 2-es számú főúton Hontig, majd tovább az 1201-es úton Kemencéig, vagy Szobig a 12-es úton és onnan ugyancsak az 1201-es úton.

A település első ismert írásos említése 1156-ból való.^[4] 1293-ban Cseszneki Miklós, Lőrinc és Szomor osztatlan birtoka volt. Egy 16. század eleji urbárium szerint a faluban 52 jobbágy és 10 zsellér élt. 16. század vége felé elnéptelenedik A 17. század elején visszatérnek lakói, és rohamos fejlődésnek indul a falu. A század közepén több alkalommal is itt tartották Hont vármegye megyegyűlését. Itt került sor a 18. század végének egyik nagy port felkavaró ügyére, az emberevő cigányok perére 1782 júliusában, ami az ún. nyúzóvölgyi vérengzéshez vezetett. Az 1806-ban bekövetkezett tűzvészben megsérült vármegyeháza miatt a megyeszékhelyet áthelyezték. 1945-ig az esztergomi érsek birtokához tartozik.

• 1990–1994: Pongrácz János (független)^[5]
• 1994–1998: Pongrácz János (független)^[6]
• 1998–2002: Major László (független)^[7]
• 2002–2006: Ifj. Pongrácz János (független)^[8]
• 2006–2010: Ifj. Pongrácz János (független)^[9]
• 2010–2014: Bedros János (Fidesz)^[10]
• 2014–2019: Pongrácz János László (független)^[11]
• 2019–2024: Pongrácz János (független)^[12]
• 2024– : Pongrácz János László (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 3,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,3% (16,9% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,1% szerbnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 4,1% református, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 3,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (30,2% nem válaszolt).^[14]

• Volt megyeháza – jelenleg iskola

A falu központjában található. Barokk stílusban épült (1751-ben), de 1856-ban átalakították. Falán Domszky Pálnak, a lengyel–magyar kapcsolatok kutatójának, a helytörténeti múzeum megalapítójának emléktáblája látható, melyet 2002. május 13-án lepleztek le.^[15]

• Tájház

Régi használati eszközöket és népi bútorokat tekinthetnek meg az odalátogatók.

• Római katolikus templom – 1769-ben építette a falu.
• Puskás Péter helytörténeti gyűjtemény – a volt vármegyeházában található
• Kisvasúti és erdészeti múzeum, valamint kisvasút
• Itt található a Börzsöny egyetlen 600 mm nyomtávolságú kisvasútja, a Kemencei Erdei Múzeumvasút.

• Itt hunyt el 1864-ben Pelikán Ferdinánd római katolikus plébános.
• Itt szolgált Sághy Vendel (1810–1890) római katolikus plébános.

• 
  Címeres üdvözlőtábla
• 
  Fő utca
• 
  Régi ház a Fő utcában
• 
  Utcarészlet a katolikus templommal
• 
  Katolikus templom
• 
  A katolikus templom belső tere
• 
  Az egykori vármegyeháza
• 
  A két világháború áldozatainak emlékműve
• 
  Útmenti feszület
• 
  Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve

• Farkaslaka, Románia
• Ipolyszalka, Szlovákia

• Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

• Kemence hivatalos honlapja
• Kemence a www.utikonyvem.hu oldalon
• Mezey Barna: Emberevő cigányok. Koncepciós per a Hont vármegyei törvényszék előtt