Kacorlak

Kacorlak
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Dénes Zoltán Tamás (független)[1]
Irányítószám	8773
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	180 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	25,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 34′ 28″, k. h. 16° 57′ 05″46.574361111111, 16.95148888888946.574361°N 16.951489°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 28″, k. h. 16° 57′ 05″46.574361111111, 16.95148888888946.574361°N 16.951489°E
Kacorlak Pozíció Zala vármegye térképén
Kacorlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacorlak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kacorlak község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.^[3]

Nagykanizsa északi vonzáskörzetében fekszik, a várostól mintegy 10 kilométerre északra, a Principális-csatorna nyugati oldalán. Belterületén csak a 7531-es út halad végig, amely Magyarszerdahely Újnéppuszta településrészét és Pölöskefőt (az Újudvar-Magyarszentmiklós közti 7528-as és a Gelse-Zalaszentbalázs közti 7529-es utakat) köti össze. Az út déli végpontjától, Újnéppusztától mintegy másfél, Pölöskefőtől kicsit kevesebb, mint három kilométerre helyezkedik el.

Kacorlak első írásos említése 1314-ből való Lok néven. A 15. századtól viseli a megkülönböztető Kacor nevet az itteni birtokos család neve után. A múlt századi nagy környékbeli erdők nevét földrajzi nevek őrzik a mai napig is. A 19. században ott élt koltai Koltay László (1805-1856), birtokos és neje tubolyszeghi Tuboly Terézia úrnő.^[4]

• 1990–1994: Takács László (független)^[5]
• 1994–1998: Takács László (független)^[6]
• 1998–2000: Takács László (független)^[7]
• 2001–2002: Magyar Zsolt (független)^[8][9]
• 2002–2006: Magyar Zsolt (független)^[10]
• 2006–2010: Magyar Zsolt (független)^[11]
• 2010–2014: Nagy Ervin (független)^[12]
• 2014–2019: Nagy Ervin (független)^[13]
• 2019–2024: Nagy Ervin (független)^[14]
• 2024– : Dénes Zoltán Tamás (független)^[1]

A településen 2001. január 21-én időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[15]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99,5%. A lakosok 86,5%-a római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 1,5% evangélikusnak, 4,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (4% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,5% volt római katolikus, 1,1% református, 0,5% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).^[17]

• Műemlék jellegű templom A falu első temploma 1875-ben építették – az előző, 1740 körül épült templomnak teteje, kórusa fából volt; Szent Anna tiszteletére szentelték. 1778-ban már életveszélyesnek tartották. A kis méretű templom szentélye szeletelt, félköríves, északi oldalán keskeny ablakkal; ez későbbi keletű, a sekrestye építésének idejéből. Homlokzati sisakos tornya van. Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, a helyiek ehhez kapcsolódóan szeptember elején tartják a Mária-napi búcsút.
• Két zsúpfedeles népi lakóház Hasonló épület ma már csak nagyon kevés található a zalai falvakban. Ezek a házak lehetőséget nyújtanak a régi falusi élet iránt érdeklődők számára, hogy a maga valóságában lássanak egy paraszti portát és ennek segítségével a képzeletükben felelevenítsék a század eleji paraszti életmódot. A két lakóház jellegzetes emléke a múlt századbeli paraszti építkezésnek: zsúpfedeles, csonkatornyos, fűrészelt deszkaoromzatú, népi lakóházak beugró tornáccal. Az egyik szépen felújított állapotban várja a látogatókat, a másik felújításra szorul. Mindkét népi ház csak hétvégi-ház funkciókat lát el, nem lakják őket állandó jelleggel. Az önkormányzat szándéka, hogy egyiket visszavásárolja a tulajdonostól és állandó helytörténeti kiállítás berendezésével vonzza a faluba látogató turistákat, akik kézbe is vehetnék az itt kiállított tárgyakat.

www.kacorlak.com