Gősfa

Gősfa
Gősfa címere Gősfa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Máté Tamás (független)[1]
Irányítószám	8913
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	305 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″46.96048, 16.8600246.960480°N 16.860020°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″46.96048, 16.8600246.960480°N 16.860020°E
Gősfa Pozíció Zala vármegye térképén
Gősfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gősfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gősfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.^[3]

Zalaegerszegtől északra, Vasvártól délre fekvő település; Egervár északkeleti szomszédja. Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74-es főút, de a község területét nem érinti. Központján a 7427-es út halad végig, Csöngedmajor nevű külterületi településrészére az ugyanezen útból Vasboldogasszony központjában kelet felé kiágazó 73 238-as út vezet.

Gősfa első írásos említése 1389-ből származik.^[4] A középkorban az Egervári uradalomhoz tartozott. 1532-ben a Kőszeg fele vonuló török hadak pusztítottak a településen, majd 1550-ben a pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása tizedelte meg a falut. A szinte elnéptelenedett falut 1664, a Vasvári béke megkötése után telepítették újra. 1706-ban közelében zajlott a Győrvári csata, mely a Rákóczi-szabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása volt.

• 1990–1994: Szabó Gyula (független)^[5]
• 1994–1998: Mátyás Zoltán (független)^[6]
• 1998–2002: Farkas Tiborné (független)^[7]
• 2002–2006: Farkas Tiborné (független)^[8]
• 2006–2010: Farkas Tiborné (független)^[9]
• 2010–2014: Farkas Tiborné (független)^[10]
• 2014–2019: Farkas Tiborné (független)^[11]
• 2019–2024: Farkas Tiborné (független)^[12]
• 2024– : Máté Tamás (független)^[1]

A faluban nincs óvoda és iskola, az oktatást a szomszédos településekkel közösen működtetett intézményekben oldják meg. A faluház egy körülbelül 1500 kötetes könyvtárral rendelkezik.^[13] Orvosi rendelő a faluházban működik, az egervári orvos hetente két órát tölt itt.^[14]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 86%-a római katolikusnak, 1,95% reformátusnak, 3,58% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,5% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,1% volt római katolikus, 1% református, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).^[16]

• Szent Márton templom (1902)^[4]
• Helytörténeti Gyűjtemény (az egykori iskola 1872-ben épült épületében)^[17]
• Vitárgya (szőlőhegy): Zala vármegye legjobb borai kerülnek ki innen a gősfai borászok keze alól
• Vitárgyai szőlőhegyi szobor: Máriát és a karján ülő kis Jézust ábrázolja, a hegy lábánál található. A szobrot egy háborúban megmenekült család emeltette 1916-ban, megmenekülésük jeléül.^[17]
• Gősfán két kőkereszt is áll (1913-ból és 1920-ból származnak), valamint egy 2001-ben felavatott, fából készült Szent Márton-szobor található a millenniumi parkban.^[17]
• A falutól északkeletre fekvő szőlőhegyen (a Felsőhegyen) állnak a község egyetlen műemléki védelem alatt álló épületének, egy régi pincének a romjai.^[18]

• Gősfa templomai Archiválva 2021. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• [1]

• Gősfa honlapja
• Gősfa a Via Sancti Martini honlapján

• Csöngedmajor