Mikekarácsonyfa

A „Karácsonyfa (település)” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Karácsonyfa.

Mikekarácsonyfa
Mikekarácsonyfa címere Mikekarácsonyfa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Pető Sándor (független)[1]
Irányítószám	8949
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	321 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	33,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 39′ 36″, k. h. 16° 41′ 41″46.66005, 16.6948346.660050°N 16.694830°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 36″, k. h. 16° 41′ 41″46.66005, 16.6948346.660050°N 16.694830°E
Mikekarácsonyfa Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikekarácsonyfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mikekarácsonyfa község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A falu Mikefa és Karácsonyfa települések egyesítéséből jött létre 1941-ben.

A település a Cserta patak két partján fekszik: Mikefa a bal (keleti), Karácsonyfa a jobb (nyugati) partra esik. A 75-ös főútvonal közelében, Rédicstől 22, Zalaegerszegtől 34 kilométerre található. A falu a Göcsej tájegységhez tartozik, négy kilométerre található innen a Göcsej központjának számító Nova. A falut lankás dombok veszik körül, a környéken sok az erdő.^[3]

Közúti megközelítése három irányból lehetséges: északról Nova, délnyugatról Csömödér-Kissziget, délkeletről Gutorfölde-Csertalakos felől. A Gutorföldétől induló 7546-os út mindkét településrészen végighúzódik, a Nova-Csömödér közti 7547-es út Karácsonyfa nyugati szélén halad el.

A mai Mikekarácsonyfa két település, Mikefa és Karácsonyfa egyesítéséből jött létre 1941-ben. A fa végződés egykor mindkét névben falva volt, amely – a tájra jellemző módon – a 17. századra lerövidült. Mikefát először 1381-ben Mikefalua néven említik az ismert írott források, a rövidült névalak 1773-ban fordul elő először. Karácsonyfa egy 1211-ből származó iratban Karasun néven fordul elő,^[4] 1549-ben Karachonfalwaként írtak róla, majd 1612-ben már ez a név is röviden, Karachonfa formában jelenik meg. Mindkét község neve személynévből ered: Mike a Miklós (esetleg a Mihály) becézett formája volt, Karácsony pedig az ünnep nevéből származó név..^[5][6]

Karácsonyfa a források szerint 1394-ben a veszprémi püspökséghez tartozott, 1778-ban viszont a szombathelyi püspökség tulajdonába került.^[5] A török időkből származó iratokból kiderül, hogy a falu jobbágyai sokat szenvedtek a szécsiszigeti várkapitánytól. Előfordult, hogy három hétig tartott fogságban karácsonyfai lakosokat, mert nem akartak palánkfát hordani a várhoz.^[4] Mikefán a 16. században több nemesi família is élt, például a Czigány, a Geráth, a Garázda és a Lóránt család.^[4][5]

A két településről összesen tizenöten vettek részt az 1848–49-es szabadságharcban. Az ezt követő évtizedek fontos eseménye volt, hogy Mikefán 1895-ben megkezdte működését az első iskola, egy tanítóval. A falunak nagy jelentőséget adott a közeli Csertán épült vízimalom, mert itt őrölték a szomszédos falvak gabonáját.^[4]

A polgári közigazgatás korában, a kiegyezés utáni időktől 1950-ig Karácsonyfa és Mikefa egyaránt a novai körjegyzőséghez tartozott, ugyanott vezették anyakönyvüket is az állami anyakönyvezés bevezetésétől (1895). A második világháborúban több falubeli is életét vesztette. Karácsonyfa és Mikefa 1941-ben egyesült.

1950-ben, a tanácsrendszer bevezetésekor az ország legtöbb községéhez hasonlóan Mikekarácsonyfán is önálló községi tanács alakult. Ez 1970-ig működött, attól kezdve a tanácsrendszer megszűnéséig Novával és Barlahidával közös tanácsa volt a falunak, melynek székhely Nován volt.^[4][7]

1990-ben önálló önkormányzat jött létre minden községben, és Mikekarácsonyfa a következő tíz évben ismét önálló közigazgatással rendelkezett, 2000-től azonban Barlahidával körjegyzőséget alkot, ottani székhellyel. A népesség a legtöbb Zala megyei faluhoz hasonlóan csökkent az elmúlt évek során, bár a betelepülők száma is egyre nagyobb. Ma közel 300 fő él a községben.^[5]

• 1990–1994: Czigány Gyula (független)^[8]
• 1994–1998: Czigány Gyula (független)^[9]
• 1998–2002: Ifj. Szabó József (FKgP)^[10]
• 2002–2004: Ifj. Szabó József (független)^[11]
• 2004–2006: Szabó Józsefné (független)^[12]
• 2006–2010: Szabó Józsefné (független)^[13]
• 2010–2014: Szabó Józsefné (független)^[14]
• 2014–2019: Szabó Józsefné (független)^[15]
• 2019–2024: Farkas Ferenc (független)^[16]
• 2024– : Pető Sándor (független)^[1]

A településen 2004. július 11-én időközi polgármester-választást tartottak,^[12] az előző polgármester halála miatt.^[17]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,6%, cigány 7,7%, német 2%. A lakosok 78,8%-a római katolikusnak, 2,2% reformátusnak, 9,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,8% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 78,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,2% cigánynak, 2,8% németnek (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt római katolikus, 2,4% református, 2,1% görög katolikus, 1,4% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).^[19]

• A falu legkiemelkedőbb látnivalója a Hétfájdalmas Szűz Mária templom, amelyet 1994. október 9-én szenteltek fel. Az építkezés 1993 augusztusában kezdődött. A Karácsonyfáról elköltözött Gróf Károly ajánlotta fel régi házát, amelyet a helybeliek társadalmi munkával szétbontottak. A ház tégláiból készültek el a falak, amelyekre az önkormányzat által adott nyírfákból ácsolták a tetőzetet. A szombathelyi püspökség anyagi támogatásával segítette a templom megépítését.^[4]
• A településen egy tó, körülötte pedig egy park is található.^[20]