Franciaország közigazgatási beosztása
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Franciaország közigazgatási beosztása |
|---|
 |
| Közigazgatás |
| Egyéb |
Franciaország 2016. január 1. óta 18 közigazgatási régióra és ezeken belül 96 megyére (franciául département) oszlik.
A régiók
[szerkesztés]
Franciaország európai területe 13 régióra oszlik, az egyes régiók alá 2–8 megye tartozik. Ezeken kívül az öt tengerentúli megye további egy-egy régiót alkot.
A megyék
[szerkesztés]A megyék a francia közigazgatás hagyományos egységei. A megyéket sorszámmal látták el és ezek a számok megjelennek többek között az adott terület irányítószámában és a gépkocsik rendszámtábláin.
További közigazgatási egységek
[szerkesztés]A megyék összesen 342 kerületre (arrondissement) oszlanak, ezek pedig 3883 kantonra, melyek azonban valójában nem közigazgatási egységek, hanem a megyei önkormányzati képviselők választásához kialakított választókerületek.
Az alapszintű önkormányzati és közigazgatási egységek a községek (commune), számuk több mint 36 ezer. A községek általában egy-egy települést (várost vagy községet) foglalnak magukba, de kivételesen lakatlanok is lehetnek. Három nagyobb község (Párizs, Marseille és Lyon) közigazgatási kerületekre tagolódik, melyek száma a három városban 20, 16 illetve 9.
A községek száma folyton változik, mivel egyesülhetnek, különválhatnak vagy új is alakulhat. Az utóbbi időben lehetőség van arra, hogy az egyesítéssel megszűnt községek részönkormányzattal rendelkező társult községgé (commune associée) alakuljanak. Ezek száma 2006 elején 730 volt. (Pl. Lomme község 2000-ben ilyen társult községként vált Lille részévé.)
A Franciaország bármely részéről – beleértve a tengerentúli régiókat – származó állampolgárok szavazhatnak a nemzeti választásokon, és minden közösségnek képviselete van a Szenátusban.
A régiók és a megyék listája 2015-ig
[szerkesztés]Az alábbi táblázatban az egyes régiók és az adott régióhoz tartozó, sorszámmal ellátott megyék nevei szerepelnek, illetve azok székhelye.
A tengerentúli megyék és a tengerentúli területek
[szerkesztés] |
Tengerentúli megye és tengerentúli régió (Département d’outre mer et région d’outre-mer, rövidítve DOM-ROM) névvel illetik Franciaország néhány részét, melyek a France métropolitaine, az európai anyaországon kívül fekszenek, és így a francia tengerentúli területeket képezik. A DOM-ROM esetében korábbi gyarmatokról van szó, melyek a második világháborút követően Départements d’outre-mer-ré váltak. A DOM mellett léteznek a France métropolitaine-en kívül a Collectivité d’outre-mer (COM) is. Korzika tartomány nem számít tengeren túlinak, hanem a France métropolitaine része.
A DOM-ROM területein soha sem voltak különösebben erős függetlenségi mozgalmak, mert az Európai Unió és Franciaország pénzügyi transzferei magas életszínvonalat biztosítanak. Sem Franciaországban, sem az Európai Unióban nem akad, aki ezt a külön státuszt, mely a francia kolonializmus maradványa, megkérdőjelezné.
Ezeken a területeken mintegy 1,8 millió a népesség száma.
A DOM tájai, mint Franciaország részei egyben az Európai Unióhoz is hozzátartoznak; fizetőeszközük az euró. Csupán a vámok és az általános forgalmi adó vonatkozásában van néhány kivétel. Viszont ezek a megyék nem tartoznak a Schengeni Egyezmény hatálya alá. A Franciaországhoz és az EU-hoz való hozzátartozást az euróbankjegyek fejezik ki, amennyiben ennek a négy megyének a térképei a bankjegy alján, balra az Európa térképtől ott szerepel a hátoldalon (lásd a jobb oldali ábrát).
A tengerentúli megyék és képviseletük a Nemzetgyűlésben, ill. a Szenátusban:
| Szám | Megye | ISO-3166-2-Kód | Képviselet |
|---|---|---|---|
| 973 | Francia Guyana (Guyane française) | FR-GF | 1947 óta, 2 képviselő, 2 szenátor |
| 971 | Guadeloupe | FR-GP | 1946 óta, 4 képviselő, 2 szenátor |
| 972 | Martinique | FR-MQ | 1946 óta, 4 képviselő, 2 szenátor |
| 976 | Mayotte | FR-MY | 2011 óta, ??? |
| 974 | Réunion | FR-RE | 1946 óta, 5 képviselő, 3 szenátor |
A tengerentúli megye és a tengerentúli régió annyit jelent, hogy a megye és a régió mint egymástól független közigazgatási egységek egymás mellett létezhetnek: a kompetenciák fel vannak osztva a megyék képviselete és a régió között. Az Ötödik Francia Köztársaság Alkotmányának 73-as fejezete utolsó bekezdésének értelmében a megyék és a régiók népszavazás eredményeként egyetlen közigazgatási egységgé vonhatók össze egyetlen tanácsgyűlés fennhatósága alatt. 2011-től kezdve az első ilyen Mayotte. 2010. január 24-én Martinique és Francia Guyana választópolgárai ugyancsak a fúzió mellett voksoltak.[1] Martinique-ban ez volt a második népszavazás ebben a témában. 2003. december 7-én Guadeloupe választói határozottan, Martinique választói pedig kis többséggel elutasították a fúziót.
- Tengerentúli területek (collectivités d’outre-mer vagy territoires d’outre-mer = TOM):
- 975 Saint-Pierre és Miquelon
- 984 Francia déli és antarktiszi területek (beleértve Franciaország antarktiszi követelését is)
- 986 Wallis és Futuna
- 987 Francia Polinézia
- 988 Új-Kaledónia
- Saint-Martin
- Saint-Barthélemy
- Clipperton-sziget
Franciaország tengerentúli részei | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lakott területek |  | ||||||||
| Tengerentúli megyék1 | |||||||||
| Tengerentúli területek |
| ||||||||
Lakatlan területek | |||||||||
1 A tengerentúli megyék egyben tengerentúli régiók is. | |||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Martiniquais et Guyanais choisissent la collectivité unique. Cikk: Le Monde (2010. január 25.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Übersee-Departement című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
