Marseille

Marseille
Marseille címere Marseille zászlaja
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye	Bouches-du-Rhône
Kerület	Marseille
Kanton	25 kanton
Településtársulás	Communauté urbaine Marseille Provence Métropole
Alapítás éve	i. e. 600
Polgármester	Benoît Payan (2020–2026)
INSEE-kód	13055
Irányítószám	13001-13016 (kerületenként változik)
Körzethívószám	491 496
Testvérvárosok	Lista Abidjan (1958. július 10. – ) Antwerpen (1958–) Koppenhága Dakar Genova (1958. október 7. – ) Glasgow (2006–) Haifa Hamburg (1958–) Kóbe (1961–) Marrákes Odessza (1973. május 5. – ) Pireusz Sanghaj (1987–) Jereván Nápoly Gdańsk (1992. május 22. – ) Khemisset Tirana Tunisz Bejrút Surabaya (2007. február 15. – ) Szaloniki Ramat Gan Metropolitan City of Genoa (1958. október 7. – ) Limassol Municipality (1992. május 3. – ) Kijev (2022. augusztus 19. – )
Népesség
Teljes népesség	873 076 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	3535 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	12 m
Terület	240,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 17′ 48″, k. h. 5° 22′ 35″43.296666666667, 5.376388888888943.296667°N 5.376389°EKoordináták: é. sz. 43° 17′ 48″, k. h. 5° 22′ 35″43.296666666667, 5.376388888888943.296667°N 5.376389°E
Marseille weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marseille témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze Marseilles (Illinois) amerikai várossal (Illinois állam).

Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője,^[2] Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye (prefektúra). A Marseille-i főegyházmegye érseki székvárosa.

Marseille a dél-franciaországi Provence-ban, a Földközi-tenger partján fekszik. Lakóinak száma 850 726.

Marseille éghajlata mediterrán, esős, enyhe téllel és száraz, meleg nyárral.

Marseille-Marignane (Aéroport Marseille Provence) (átlag: 1981–2010, rekord: 1921–2017) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	19,9	22,1	25,4	29,6	34,9	37,6	39,7	39,2	34,3	30,4	25,2	20,3	39,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	11,4	12,5	15,8	18,6	22,9	27,1	30,2	29,7	25,5	20,9	15,1	11,9	20,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,9	3,6	6,2	9,1	13,1	16,6	19,4	19,0	15,7	12,4	7,2	4,0	10,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	48	31	30	54	41	25	9	31	77	67	56	46	515
Havi napsütéses órák száma	145	174	239	245	293	333	369	327	259	187	153	135	2858
Forrás: Météo France[3] , Infoclimat.fr (humidity 1961–1990)[4]

Marseille (Longchamp observatory) (átlag: 1981–2003, rekord: 1868–2003) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	21,2	22,7	26,1	28,6	33,2	36,9	40,6	38,6	33,8	30,9	24,3	23,1	40,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	11,8	12,7	15,9	18,3	22,6	26,2	29,6	29,1	25,2	20,9	15,2	12,5	20,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	4,9	5,1	7,3	9,3	13,1	16,4	19,4	19,1	16,1	13,0	8,3	6,0	11,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	51	32	31	51	39	24	8	28	72	79	58	52	523
Forrás: Météo France[5] , Infoclimat.fr[6]

A várost az Égei-tengeri Phókaiából, a mai İzmir tartományból érkezett görög hajósok alapították Kr. e. 600-ban Μασσαλία (Masszalía) néven. Erről az időszakról keveset tudunk, csak legendák maradtak fenn. Később az etruszkok, a karthágóiak és a kelták fenyegetése miatt a rómaiakkal szövetkeztek. Ez fellendítette a kereskedelmet, mivel Masszalia közvetítő szerepet játszott a római és a gall piac között. Függetlenségét Julius Caesar alatt vesztette el, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt.

Marseille kikötőjéből indult 1347-ben a fekete halál európai pusztítása.

A 19. században az ipari fejlődés és a francia gyarmatosítás fellendítette a tengeri kereskedelmet, ami hozzájárult a kikötőváros fejlődéséhez. Itt rendezték meg 1906-ban és 1922-ben az első nagy sikerű francia gyarmati kiállításokat.

1962-ben több százezer elkeseredett Algériából hazatelepülő érkezett a városba, rányomva bélyegét a közhangulatra.

A bevándorlók (még nem állampolgárok) eredete
Eredet	Népességük 2011-ben [7]
Algéria	37,673
Tunézia	32,800
Marokkó	30,000
Törökország	12,283
Olaszország	9,094
Lengyelország	8,227
Románia	7,134
Portugália	6,988
Spanyolország	5,002
Bulgária	4,902

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A város főpályaudvara fontos vasúti csomópont, öt vasútvonal is összefut itt: a Párizs–Marseille-vasútvonal, a Marseille–Ventimiglia-vasútvonal, a Lyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal, a Marseille-Saint-Charles-Marseille-Joliette-vasútvonal és a L'Estaque–Marseille-Joliette-vasútvonal.

A városban metró és villamos is közlekedik.

• Marseille-i metró
• Marseille villamosvonal-hálózata

A régi kikötő (Vieux-Port de Marseille) az egyik főutca, a La Canebière végén van. Az ókortól kezdve a város természetes kikötője volt, és környéke ma is Marseille népszerű helye. A város Fos nevű kikötője az ország fő kereskedelmi kikötője. Két fő része van: Marseille északi részén, a La Joliette-től az l'Estaque-ig, valamint Fos-sur-Mer-ben.

• EPITECH
• IPSA, école d'ingénieurs de l'air et de l'espace
• Kedge Business School

• Régi kikötő
• Notre Dame de la Garde székesegyház: neobizánci stílusú bazilika a város felett
• If vára: ahol Alexandre Dumas regénye szerint Edmond Dantès, a későbbi Monte Cristo grófja raboskodott
• Unité d'Habitation: Le Corbusier tervei alapján épült
• Pierre Puget park
• Szent Viktor apátság
• „calanques”-ok: sziklafallal körbevett tengeröblök
• Tengerparti erőd. Régen aki ellenséges szándékkal jött, biztos lehetett abban, hogy nem jut be a kikötőmedencébe.

• Taxi (1998)
• Taxi 2. (2000)
• Monte Cristo grófja (2002)
• A szállító (2002)
• Taxi 3. (2003)
• Taxi 4. (2006)
• 22 lövés (2010)
• Taxi 5. (2018)

• Zinédine Zidane, labdarúgó
• Éric Cantona, labdarúgó
• Désirée Clary, svéd és norvég királyné
• Samir Nasri , labdarúgó, Manchester City
• Ugo Crousillat , vízilabdázó
• Alexandre del Vallefrancia politológus, újságíró, esszéíró, publicista
• Ludovic Tézier, operaénekes (bariton)

Antwerpen, Belgium, 1958 Genova, Olaszország, 1958 Haifa, Izrael, 1958 Abidjan, Elefántcsontpart, 1958 Hamburg, Németország, 1958 Koppenhága, Dánia, 1958 Kóbe, Japán, 1961

Dakar, Szenegál, 1968 Odessza, Ukrajna, 1972 Pireusz, Görögország, 1984 Sanghaj, Kína, 1987 Gdańsk, Lengyelország, 1992 Marrákes, Marokkó, 2004 Glasgow, Skócia, 2006

• Jean Contrucci: Histoire de Marseille illustrée, Toulouse, Le Pérégrinateur Éditeur, 2007. ISBN 2-910352-49-8

• Marseille útikönyv magyarul
• Marseille – Térkép Kalauz

• Aix-Marseille-Provence metropolisz

Előző: Guimarães, Maribor

Európa kulturális fővárosa 2013 Kassa mellett

Következő: Riga, Umeå