Toulouse
Toulouse | |||
A városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Okcitánia | ||
Megye | Haute-Garonne | ||
Kerület | Toulouse | ||
Településtársulás | Communauté d'agglomération du Grand Toulouse | ||
Polgármester | Jean-Luc Moudenc (2014–2020) | ||
INSEE-kód | 31555 | ||
Irányítószám | 31000, 31100, 31200, 31300, 31400, 31500 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 504 078 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 3 781 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 141 m | ||
Terület | 118,30 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 36′ 16″, k. h. 1° 26′ 38″43.604444°N 1.443889°EKoordináták: é. sz. 43° 36′ 16″, k. h. 1° 26′ 38″43.604444°N 1.443889°E | |||
Toulouse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Toulouse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Toulouse (kiejtés /tuluz/ ⓘ, régen Tolosa) város Dél-Franciaországban, a Garonne folyó partján. Okcitánia régiónak és Haute-Garonne megyének is székhelye (prefektúra). Franciaország negyedik legnépesebb városa. Beceneve ville rose, vagyis a rózsaszín város.
Éghajlata
[szerkesztés]Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 21,2 | 22,1 | 27,1 | 30,0 | 33,4 | 39,8 | 40,2 | 40,7 | 35,3 | 30,8 | 24,3 | 21,1 | 40,7 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 9,5 | 11,1 | 14,5 | 17,0 | 21,0 | 25,2 | 28,0 | 27,9 | 24,6 | 19,5 | 13,3 | 9,9 | 18,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,4 | 3,0 | 5,0 | 7,1 | 10,9 | 14,3 | 16,5 | 16,5 | 13,4 | 10,5 | 5,8 | 3,2 | 9,1 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 51 | 42 | 49 | 70 | 74 | 60 | 38 | 47 | 47 | 57 | 51 | 52 | 638 |
Havi napsütéses órák száma | 93 | 115 | 175 | 186 | 209 | 228 | 253 | 239 | 204 | 149 | 96 | 85 | 2031 |
Forrás: Météo France[2][3][4] , Infoclimat.fr (humidity and snowy days, 1961–1990)[5] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 23,3 | 24,8 | 28,3 | 29,9 | 33,9 | 39,3 | 40,2 | 44,0 | 36,0 | 35,4 | 27,0 | 26,9 | 44,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 9,7 | 11,1 | 14,5 | 16,9 | 20,9 | 25,0 | 28,0 | 28,0 | 24,6 | 19,5 | 13,4 | 10,1 | 18,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,6 | 3,3 | 5,4 | 7,4 | 11,3 | 14,7 | 16,8 | 16,7 | 13,7 | 10,8 | 6,1 | 3,4 | 9,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 50 | 39 | 46 | 66 | 74 | 58 | 39 | 43 | 52 | 55 | 52 | 53 | 626 |
Havi napsütéses órák száma | 93 | 117 | 174 | 187 | 208 | 225 | 247 | 235 | 203 | 148 | 95 | 85 | 2015 |
Forrás: Météo France[6] |
Történelme
[szerkesztés]A római hódítás előtt
[szerkesztés]Ősi, a későbbi városmagtól keletre épült, ibérek, illetve ligurok lakta kelta településből fejlődött ki. A város magva a Garonne nagy kanyarjának külső, keleti ívén épült a folyó kavicsos teraszán mint kisebb mezőváros; a bal parti lapály csak később népesült be.[7] Lakosságában az i.e. 2. század végére a liguirok kerültek többségbe.[8]
Vaskori neve Bazacle volt, ami a „gázló” jelentésú latin vadaculum kifejezésből származik, és arra utal, hogy fontos folyami átkelőhely volt.[7]
A római időkben
[szerkesztés]A rómaiak i.e. 106-ban foglalták el,[8] és Gallia Narbonensis provinciában Tolosa néven jelentős várossá fejlődött. Légiók táborhelyéből fejlődött katonavárossá, majd tartományi székvárossá léptették elő.[7]
A Vizigót Királyság fővárosa
[szerkesztés]418 végén vagy 419 elején a vizigótok átkeltek a Pireneusokon; elfoglalták Bordeaux-t és Toulouse-t. Ezután a továbbra is Tolosának nevezett várost tették királyságuk fővárosává.
A Frank Birodalomban
[szerkesztés]507-ben a vouillé-i csatában a vizigótok döntő vereséget szenvedtek az I. Klodvig frank király vezette egyesült frank és burgund csapatoktól, és 508-ban már maga Toulouse is frank kézre került. A gótok kénytelenek voltak feladni galliai területeik zömét, csak Septimaniát tudták megtartani (a keleti gótok beavatkozásának köszönhetően).
778–tól 1271-ig önálló grófság, majd hercegség volt.
A Toulouse-i grófság
[szerkesztés]Az 1208-ban ellen kezdett albigens keresztes hadjáratban VI. Rajmund toulouse-i gróf a katharok pártjára állt, mire Simon de Montfort, Leicester 5. grófja túlerőben lévő hadaival elfoglalta a grófságot. VI. Rajmund Angliába menekült, majd II. Péter aragóniai királynak esküdött hűséget. Az 1213. szeptember 12-én vívott muret-i csatában Simon de Monfort csapatai szétverték az aragón hadat, maga Péter király is odaveszett. A csata az aragón befolyás végét és a francia korona megerősödését hozta Languedoc számára. VI. Rajmund fia, a későbbi VII. Rajmund toulouse-i gróf aragónokból és katalánokból szervezett seregével 1216. augusztus 24-én bevette Beaucaire-t, majd 1217. szeptember 12-én magát Toulouse-t is. A sikertelen ellentámadás végén Montfort 1218. június 25-én elesett, fia, VI. Amaury de Montfort pedig a vert had maradékaival kitakarodott a grófságból.
1215-ben Szent Domonkos Toulouse-ban alapította meg a később róla elnevezett dominikánus rendet a kathar eretnekség elleni küzdelemre.
VII. Rajmund 1224-ben szövetségese, II. Roger-Bernard de Foix segítségével elfoglalta Carcassonne-t, és ezután békét kötött a keresztesekkel. Amaury de Montfort azonban felajánlotta a névleg még birtokának számító Toulouse-t a koronának, mire 1225-ben a bourges-i zsinat kiközösítette Rajmundot, és VIII. (Oroszlán) Lajos „keresztes hadjáratot” indított ellene.
A király ugyan odaveszett a hadjáratban, de energikus özvegye, Kasztíliai Blanka az 1229-ben kötött meaux-párizsi szerződésben megszerezte a grófság felét, a Trencavel-örökséget. Bár a másik fél birtokában megerősítették Rajmundot, egyetlen lányát azonban Alphonse királyfihoz kellett nőül adnia.
VII. Rajmunddal kihalt a család fiága, majd Johanna halála után végképp nem maradt több leszármazott. A grófságot megszüntették, földjeit a királyi birtokok közé tagolták.
Toulouse a grófság megszüntetése után is megtarthatta városi kiváltságait.[8]
A Toulouse-i hercegség
[szerkesztés]A hercegség megszűnése után
[szerkesztés]A francia forradalom előtt Toulouse volt Languedoc tartomány székhelye. Jelenleg Okcitánia régió adminisztratív központja.
Az ipari forradalom máshol jelentős beruházásai elkerülték Toulouse-t, ezért a 18. és a 19. században a város jelentősége csökkent. A 20. században Toulouse-ba helyezték a hadifelszerelések gyártását és a repülőipart, amitől a város ismét életre kelt. Érdekes, hogy Toulouse gyengéje végül erősségévé lett, mert az ipari forradalom okozta környezetrombolás, valamint a szociális-gazdasági átszervezés itt nem jelentkezett. Helyzetét Európa repülőipari központjaként, valamint azt kihasználva, hogy az emberek az ipari területekről szívesen költöznek a melegebb éghajlatú és kevésbé szennyezett levegőjű Toulouse-ba, a város lélekszáma 1960 és 2000 között 50 százalékkal nőtt, mialatt a francia városok átlagos gyarapodása 30 százalék volt. A repülő- és biotechnológiai ipar kedvezőnek tűnő jövőjére alapozva további növekedése várható.
Gazdasági élete
[szerkesztés]Gazdasági életét a ókorban, illetve a középkor első felében közúti csomópont jellege határozta meg. A szállításban a Garonne-nak alárendelt szerep jutott; főleg a Baszkföldre, illetve a Pireneusokon átvezető áruforgalom volt jelentős. Ezt különösen a 11–12. században megtelepedett zsidó kereskedők virágoztatták fel.[7]
A középkorban a polgárok fő terméke a festő csüllengből (Isatis tinctoria) előállított kék festék volt. A kézműipar egyéb ágai is jórészt a mezőgazdaságban, többnyire a környéken termelt alapanyagokat dolgoztak fel.
Az 1681-ben átadott Canal du Midi csatorna tovább élénkítette a város amúgy is pezsgő kereskedelmét; Toulouse Akvitánia és Languedoc legjelentősebb vásár- híd- és kapuvárosává vált. Fellendült a malomipar: nemcsak az aszályos Roussillonban termelt búzát őrölték itt, de sokat importáltak Észak-Afrikából is, és azt bárkák hozták fel a csatornán. A 18. századra Toulouse Nyugat-Európa egyik legnagyobb malomvárosává vált.[7]
Jelenleg a repülőgép- és űripar adja a város gazdaságárak gerincét. Itt található az európai repülőgépgyártás központja, a város az Airbus Group székhelye. Itt működik az Airbus Industrie legnagyobb gyára mellett a légiközlekedés elitiskolája, az Ecole Supérieure „Sup-Aero” is. Az Airbus Defence and Space és a francia Alcatel Space műholdgyár is itt talált helyet, miként a Francia Űrkutatási Központ (CNES) műszaki központja is. A hagyományos iparágakat vegyi- és textilüzemek képviselik.
Közlekedése
[szerkesztés]Párizstól 590 km-re fekszik, ill. félúton az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között.
Közúti
[szerkesztés]Vasúti
[szerkesztés]Főpályaudvara a Gare de Toulouse-Matabiau, amelyen három vasútvonal is áthalad:
- a Bordeaux–Sète-vasútvonal,
- a Brive-la-Gaillarde–Toulouse-vasútvonal,
- és a Toulouse–Bayonne-vasútvonal.
A városban 1993 óta metró és 2010 óta villamos is közlekedik.
Légi
[szerkesztés]Nemzetközi repülőtere a Toulouse-Blagnaci repülőtér, mely a várostól 6,7 km-re északnyugatra fekszik.
Folyami
[szerkesztés]Itt ágazik ki a Garonne-ból a folyót a Földközi-tengerrel összekötő Canal du Midi csatorna, valamint a nehezen hajózható Garonne-nal párhuzamosan épített, az Atlanti-ócean felé kapcsolatot teremtő Canal Latéral.
Kulturális élete
[szerkesztés]Toulouse-ban 1229-ben alapított patinás egyetem működik, és híres a szépművészeti múzeuma is. A városban sok templom található, ezek közül különösen figyelemre méltó az 1000-es években alapított Saint Sernin-bazilika. Az 1700-as évekből fennmaradt városházán (Le Capitole) színházi előadások is zajlanak. A pezsgő zenei életet mutatja, hogy sok népszerű együttes ebből a városból indult útjára, például a fiatal zenerajongók között sikeres Zebda is.
A Théâtre du Capitole az opera és a balett otthona. Az Orchestre National du Capitole az Halle aux Grains-ben játszik. Az Académie des Jeux Floraux, a Francia Akadémia Dél-Franciaország okcitán nyelvet beszélő régiói számára kialakított megfelelőjének székhelye. Ezzel Toulouse az okszitán kultúra nem hivatalos fővárosa. A hagyományos okszitán kereszt Toulouse város és a 2016-ban kialakított Okcitánia régió szimbóluma is.
Toulouse számos repüléstechnikával foglalkozó múzeumnak ad otthont, mint például az Aeroscopia, L’Envol des pionniers és a Cité de l’espace.
Oktatási intézményei
[szerkesztés]Világszerte elismert, 1229-ben alapított egyeteme (Université de Toulouse) az egyik legrégibb Európában; több mint 97 000 hallgatójával a lille-i mellett a harmadik legnagyobb francia egyetem Párizs és Lyon után.[9]
További intézmények:
- École nationale de l’aviation civile
- Institut polytechnique des sciences avancées
- Toulouse Business School
- Toulouse School of Economics
Építészete, jellegzetes épületei
[szerkesztés]A városközpont arculatát meghatározó vöröstéglás épületei miatt a „vörös városnak” nevezik. A középkorban a kékfestéshez használt festék kereskedelméből meggazdagodott polgárok a városközpontban reneszánsz palotákat emeltek.
Sport
[szerkesztés]Legnépszerűbb sportklubja a Stade Toulousain rugbycsapat, mely európa egyik legjobbja. A Toulouse FC jelenleg a Ligue 2-ben, a második szintű francia labdarúgóligában játszik. A város otthont adott az 1998-as labdarúgó-világbajnokság és a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság meccseinek is.
Nevezetes toulouse-iak
[szerkesztés]- Louis Aliot (1969-), francia politikus
- Antoine Darquier de Pellepoix francia csillagász 1718. november 23-án itt született
- Pierre de Fermat, jogász és matematikus
- Gaël Clichy, labdarúgó
- Philippe Mexès, labdarúgó
- Laurent Wolf, DJ
- Jain, énekesnő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Populations légales 2021
- ↑ Données climatiques de la station de Toulouse (francia nyelven). Meteo France. [2018. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
- ↑ Climat Midi-Pyrénées (francia nyelven). Meteo France. [2019. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
- ↑ Toulouse–Blagnac (31) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
- ↑ Normes et records 1961–1990: Toulouse-Blagnac (31) – altitude 152m (francia nyelven). Infoclimat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
- ↑ Toulouse–Francazal (31) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- ↑ a b c d e Bencze
- ↑ a b c Pálfy
- ↑ Atlas 2005-2006 de l'éducation nationale[halott link], pdf
Források
[szerkesztés]- Toulouse honlapja
- wiki toulouse
- Toulouse magyar nyelvű útikalauz
- Franciaországba vágysz? (HTML). Nyelv és Tudomány, 2015. július 17. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
- ↑ Bencze: Bencze Imre, Katona Sándor: Francia föld, francia nép. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. 218–223. old.
- ↑ Pálfy: Pálfy József: Franciaország. 3., átdolgozott kiadás. Panoráma Kiadó Budapest, 1974. ISBN 963 243 010 7 522–524. old.