Hradec Králové

A város kedvező fekvésének köszönhetően már a régi időkben is lakott volt. 1990-ben a város lakossága túllépte a 100 000 főt (a népszámlálási adatok alapján 101 302 lakosa volt). A kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt, melyek egész Közép-Európát jellemzik, 2005-ben a lakosság 95 000-re csökkent. A város történelmi magja különleges látképet biztosít, melyben három építészeti stílus találkozik. A gótikát a Szentlélek székesegyház képviseli, a reneszánszot a Fehér harangtorony, mely a székesegyház mellett van, a barokk stílust pedig a Mária mennybemenetele vagy Nagyboldogasszony templom. Mindhárom épület a város főterén áll.

Annak ellenére, hogy a város az Óvárost kivéve viszonylag alföldi jellegű vidéken terül el, közel van hozzá mind az Orlicei-hegység, mind pedig a Cseh Érchegység. A város környékén több vár és kastély található.

Az Elba és Orlice összefolyásánál már az őskorban lakott volt. A város határában Plotiště nad Labem-nél talált lelőhely őskori és római kori betelepülést is mutat. Az Elba árterében talált leletek bizonyítják, hogy ez a terület kereskedelmi jelentőségű volt. Amikor a 10. században a Slavník család szláv várerődöt épített itt, fontos piaccal, a város már Krakkó és Prága közti kereskedelmi csomópont volt.

A cseh államalapítás 995-re befejeződött a Přemysl-család uralma alatt. Ekkor Hradec Északnyugat-Csehország nagy részének uradalmi központja lett Dvůr Králové nad Labemtől egészen Pardubiceig. A 12. században a hradeci körzet már több járásra oszlott, volt bírósága, négy vára és főesperese.

 

A város számára igazi jelentőséggel csak a 13. század bírt, amikor 1225-ben I. Přemysl Ottokár cseh király az akkori városmagot szabad királyi város rangra emelte. Még ebben a 13. században új gótikus királyi vár épült, ahol több cseh király is lakott (I. Přemysl Ottokár, I. Vencel, II. Ottokár és II. Vencel). II. Vencel király Hradecet a cseh királynőknek adományozta, így ezután a királynők éltek itt, leggyakrabban férjük nélkül. Mindezidáig Hradec nem is tekinthető igazi városnak, hiszen egy várból és az előtte lévő kis piactérből állt. A 13. és 14. század fordulóján német telepesek érkeztek a városba és elkezdődött a város fellendülése és kiépülése. Ekkor kezdték építeni a várost övező falakat is. A város első pecsétje 1362-ből származik, melyen már a mai címerben található oroszlán is megjelenik. Luxemburgi János, IV. Károly és IV. Vencel a városnak újabb kiváltságokat adományozott. Rendezték a városi céhrendszert. Ekkoriban Hradec volt a második legnagyobb cseh város Prága után. Richeza Erzsébet királyné udvartartásának itteni tartózkodása idején épült fel a Szentlélek templom a 14. század elején. A huszitizmus megjelenésekor a város Zsizska János oldalára állt. Ekkor a város lakossága cseh nemzetiségűvé vált. Zsizskát itt temették el 1424-ben a Szentlélek templomban. Podjebrád György és Jagelló Ulászló idejében a város kulturális és gazdasági fellendülését élte. Podjebrád György idejében a Szentlélek templomot felújították. Emellett ő építette a város főterén található kutat is, amelyet 1782-ben leromboltak. A „G” betű a város címerében a hagyomány szerint György király monogramjából származik. Mint Podjebrád György, mind Jagelló Ulászló megerősítették a település városi jogait. I. Ferdinánd császár uralma ellen a cseh rendek elsősorban a városi önkormányzatok erősítésével védekeztek. 1547-ben Ferdinánd császár ezért elkobozta a város vagyonát és elvette a városi kiváltságait. Hradec kapott egy királyi bírót, aki a király nevében adók megtérítésére kötelezte a lakosságot. 1562-ben a városi vagyon egy részét Hradec visszanyerte, azonban vezető szerepét a régióban elveszítette. A várost a nehéz gazdasági helyzetből peclinoveci Ceyp Martin prágai prímás hozta ki. 30 éves működése alatt reneszánsz stílusban átépítette a városházát, új iskolákat építtetett, az ő nevéhez fűződik a Prágai kapu és a Fehér torony megépítése. A Fehér torony azóta is Hradec jelképe. Ceyp segítségével a hradeci latin iskolák színvonala is növekedett, több jelentős tanárt hívott meg rektornak, köztük prachovi Kochan Bálintot, Vodňanský Kampanus Jánost. A város jeles szülöttei közé tartozó lvovicei Lvovicky Gyprián és elbinki Plácel Vencel is ebben az időben éltek. A harmincéves háború alatt a császári helyőrség elhelyezése, később a svéd megszállás és végül a jezsuiták megérkezése és az erőszakos rekatolizáció sok szenvedést okozott a városnak. A folytonos háborúskodás nemcsak az adók növekedését hozta maga után, hanem a város művészeti értékei, több háza és épülete is elpusztult. A terebélyes elővárosok az erődítések építése és a tűzvészek miatt teljesen megsemmisültek.

1664-ben Hradecen püspökséget alapítottak. A Szentlélek plébániatemplom így püspöki székesegyházzá vált, mely mellett hattagú káptalan működött. A püspöki tevékenység és a jezsuiták hatása alapján a város egyre inkább barokk jelleget kapott. Ezen hatások idejében épült meg a monumentális Mária mennybemenetele templom a főtéren, illetve mellette a püspöki palota, a Szent Kelemen kápolna, az új pestisoszlop, illetve az egykori vár területén a Nepomuki Szent János templom. A következő viharos építkezési fázist a hétéves háború hozta a városnak. Ennek vége felé azonban 1762-ben a városnak csaknem a fele leégett a poroszoknak köszönhetően. II. József a poroszoktól fenyegetve, a városban erődítmény építését határozta el. Az építkezés 1766-ban kezdődött meg és 1789-ig tartott, melynek hatására két elővárost is le kellett bontani. A lakosságot az ekkor alapított Nový Hradec Králové, Kukleny, Farářstvo, Pouchov falvakba telepítették. Az erőd mellé egyéb kiegészítő épületeket is építettek, melyek egy része máig fennmaradt. A II. József idejében jelentkező germanizáció a városnak német jelleget kölcsönzött. Ennek ellenére erős nemzeti mozgalom bontakozott ki Hradecen (ezt Bohuslav Balbín, Stanislav Vydra, a város szülötteinek nevei fémjelezték). A 19. század első felében a cseh nemzeti ébredés korában a cseh nemzeti élet a helyi színház, gimnázium, szeminárium és a Jan Pospíšil könyvkiadó körül zajlott. Jan Pospíšil a kor több neves cseh szerzőjével és tudósával állt kapcsolatban, köztük a helybeli Václav Kliment Klicpera drámaíróval, Jozef Chmela professzorral, Josef Liboslav Ziegler pappal, illetve az ország távolabbi részeiről származó Václav Hankával és Rettigával, de nem hiányozhattak innen a szlovák Stúr Lajos és Hurban József sem. Ekkoriban tanultak a hradeci gimnáziumban: Václav Hanka, Josef Jaroslav Langer, Josef Kajetán Tyl, Karel Jaromír Erben, František Škroup is. Az „Arany sashoz” nevű színházban Václav Kliment Klicpera által szervezett cseh nyelvű darabokat játszottak. 1848-ban a városban nemzeti század alakult, melyről Josef Mánes készített festményt. 1851-ben Hradec önálló város lett és megválasztották első polgármesterét is Ignác Lhotský professzor személyében. A város újabb gazdasági előnyökre próbált szert tenni. Így érték el, hogy 1857-ben megépült a vasút, majd nem sokkal ezután egymást követve épült meg a cukorgyár, gépgyár, gázgyár, zálogház és takarékpénztár. A Bach-korszak a nemzeti megújhodást egy rövid időre megszakította, de a 60-as években a nemzeti mozgalom ismét felvirágzott. A városban a nemzeti élet szervezői voltak a Kukleny-i František Cyril Kampelík orvos, Kristian Stefan és Václav František Červený vállalkozó, a Cseh méhész szerkesztője. 1864-ben alakult meg Hradecen a világhírű Antonín Petrof-féle zongoragyár.

1866-ban porosz-osztrák háború döntő összecsapása Hradec Králové mellett zajlott le, és a város német nevéből königgrätzi csata néven vonult be a történelembe. Ekkor az erőd további fenntartása értelmetlennek mutatkozott. Ladislav Jan Pospíšil alpolgármester lett megbízva az erőd falainak lerombolásával és katonai létesítmények eladásával. Az egész terv csak 1893-ban fejeződött be. Pospíšil a terv sikerének bejelentése után nem sokkal agyvérzést kapott és meg is halt. A 19. század második felében élénk kulturális élet folyt a városban. A 80-as években megépült a Klicper színház, megalapították a múzeumot. A gimnázium növendékei közé tartozott ekkor Alois Jirásek (60-as évek), Karel Čapek és Emil Vachek (90-es évek). 1895-ben František Ulrichet választották polgármesterré, aki 30 éven keresztül rendezte a város fejlesztését. Az első időszakban még a régi erőd maradványainak eltávolítása és a felszabaduló terület beépítése folyt. A századfordulón bécsi és prágai építészek érkeztek a városba, akik modern épületeket terveztek itt. Az ő tevékenységük eredményeképpen épült fel a Szabadság téri (námestí Svobody) egykori Kereskedelmi akadémia (Obchodní akademie) épülete, amely ma a Hradec Králové-i Egyetemnek ad otthont, a Járási ház (Okresní dům) a Palacký utcán (Palackého ulica), amely ma Grandhotel. 1909-ben új városrendezési tervet adnak ki, amelyben létrejött Jan Kotěra tervei alapján a Városi Múzeum, a Mária Mennybemenetele templom melletti lépcsősor (Josef Gočár alkotása), az Elbai Villanyerőmű (František Sander alkotása) és a Nezval utcában (Nezvalova ulica) található evangélikus templom.

A háború után Csehszlovákia megalakulásával párhuzamosan a város is új fejlődésnek indult. Josef Gočár 1926 és 1928 között új városfejlesztési tervet dolgozott ki, amely sugárirányú építkezést javasolt a városmag körül. Gočár rendezte a Masaryk teret, a Tyl rakpartot és az Ulrich teret, megtervezte az Ambróz pap templomot, a pénzügyi és járási intézményéket (ma a Hradec Králové-i Városháza épülete). Mivel Gočár személye ebben az időben erősen hatott Hradec építészetére, ezért ezt az időt „Gočar Hradecének” is nevezik. A két háború közötti várostervezésben részt vettek még: Oldřich Liska (a városi fürdő építője), Josef Fňouk (Hradec Palota), Otokar Novotný (Steinský-Sehnoutka Palota, ma Cseh-Szlovák Kereskedelmi Bank), Jan Rejchl (Károly Egyetem Hradeci Orvosi Kara), Václav Rejchl (Kerületi bíróság, főpályaudvar melletti épületek). Nagy része volt a várostervezésben a városi műszaki irodának és az akkori polgármestereknek, akik az egész építkezést irányították. A város ipari fejlődése tovább folytatódott. Újabb ipari komplexumok épültek. Az állami hivatalok gyakran utaztattak Hradecre külföldi vendégeket, így a város elnyerte a „köztársaság szalonja” címet.

A második világháború alatt a város fejlődése kissé visszaesett, azonban a háború sem itt, sem Csehország egyéb részein nem okozott nagyobb károkat sem anyagi értékekben, sem emberéletben. A háború végével Hradec továbbra is Kelet-Csehország gazdasági központja maradt, bár nagyon eltérő politikai és társadalmi körülmények között. A városközpontot nem érintette szerencsére olyan negatívan a szocialista városrendezés, ahogyan ez más cseh városokban történt. Ennek ellenére a város szélén felépített panel-rengeteg nem illett bele az addigi városképbe. 1966 és 1980 között épül meg a várost elkerülő második közúti körgyűrű két híddal. 1962-ben a városközpont városi műemlékvédelem alá került. Az 1990-es évekkel egy felszabadultabb fejlődés elé nézhetett a város. Ma Hradec Kelet-Csehország egyik kerületi központja, közlekedési csomópont, több állami hivatal székhelye. Az 1990-es évektől épül ki Hradecen az Aldis kongresszusi központ, több üzletközpont, a városi akvacentrum és nem utolsósorban a Hradec Králové-i Egyetem. Kulturális intézményei közül a jelentősebbek: Klicper színház (Klicperovo divadlo), Sárkány színház (Divadlo Drak), Modern Művészeti Galéria (Galerie moderního umění), filharmónia (Filharmonie Hradec Králové), Kelet-Csehországi Múzeum. Az utóbbi években több zenei fesztivált rendeznek a városban. A város meglátogatása mellett érdemes megnézni a környék természeti szépségeit is. A szabadidő alkalmas kihasználását segítik elő az egész évben szervezett REGINA programok.

Egyszer Hradecben egy rakovníki lakos kivégzésére készültek. Az elítélt meglátott a tömegben egy ismerős rakovníki koldust és azt mondta neki, hogy térjen vissza Rakovníkra, ahol egy fa alatt kincset talál. A pénz egy részéből vegyen Hradecnek egy harangot. A koldus így is tett. Hasonló monda él a rakovníki harangról is.

 

 

 

A város főtere a Nagy tér. Jelentős épületei a Szentlélek székesegyház, a Fehér harangtorony, a Városháza, a püspöki palota, a Nagyboldogasszony templom, az egykori jezsuita kollégium és a Santini átrium.

Hradec Královét keresztülszelik a modern épületek, emiatt megkapta a Köztársaság szalonja címet. A modern épületek nagy részét Jan Kotěra szecesszionista építész szabta meg. Ő tervezte a helyi múzeum épületét. Az első világháború után a város vezető építésze Josef Gočár lesz, ő a város új részeinek tervezője, többek között ő tervezte a Ullrich teret és a Vasúti igazgatóság épületét. Ő alakította ki a Masaryk teret a mai formájára, Masaryk szobrával, ő tervezte az iskolakomplexum épületét (a mai J. K. Tyl Gimnázium és a mellette fekvő általános iskola) a Tyl téren. Ő tervezte továbbá a Csehszlovák Huszita Egyház házát, és a városi tanács házát a Csehszlovák Hadsereg útján.

 

 

 

Hradec Králové Kelet-Csehország egyik turisztikai és kulturális központja. A turisták kiszolgálására több hotel is épült, közülük a legjelentősebbek: az Amber Hotel Čeringov, a főpályaudvarral szemközt található Alessandrai hotel a sziléziai elővárosban (Slezském Předměstí), Stadion hotel, mely a téli stadionnal van összeköttetésben. Hokicsapata a HC VCES Hradec Králové. Ide tartozik a Boromeum residence az óváros történelmi részében, illetve a mellette található U Královny Elišky (Eliska királynőnél) és Nové Adalbertinum (Új Adalbertinum), melyek együtt alkotják a Nagy tér főbb látványosságait.

 

A város egyedi panorámával rendelkezik. Az óvárosban több építészeti stílus keveredése figyelhető meg. Itt található a turisztikai szempontból igen érdekes Gyógynövények Botanikus Kertje, a hradeci Óriás Akvárium (Obří akvárium) és az akvacentrum. Az Orlice folyó védett övezete és a hradeci erdők is meglátogathatók. A város fontos gócpont a téli sportok kedvelőinek is, mivel a közelében található Csehország legmagasabb hegysége, a Krkonoše, illetve az Orlicei-hegyek.

A város kedvező lehetőségeket biztosít a színházak kedvelőinek is. A város színházai: az Adalbertinum, a Sárkány Bábszínház (loutkové Divadlo Drak), a Klicper Színház (Klicperovo divadlo). A városban található színházak: Centrál, Širák nyári mozi (letní kino), Cinestar. A városban van filharmónia és a Kelet-Csehországi Múzeum is. A városban rendezett kisebb-nagyobb fesztiválok: Techfilm, Truckfest, Hip Hop Kemp, Az európai régió színháza (Divadlo evropských regionů), Febiofest és mások.

A városnak 1990-ben 101 302 lakosa volt, azonban a kedvezőtlen csehországi demográfiai fejlődésnek köszönhetően jelenleg mintegy 95 000 lakosa van.

 

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Összeállítva a 2001-es népszámlálás adati alapján, amikor Hradec Královénak 97 155 lakosa volt. A Csehország lakosságának változása és a Hradec Králové lakosságának változása grafikonokon jól látható, hogy a lakosság tartósan csökken.

 

Eltérően a szomszédos Pardubicetől, mely vasúti csomópont, Hradec Králové az autóbusz-közlekedés egyik fontos központja, elsősorban Lengyelország felé és Csehország többi része felé induló autóbusz-járatokkal. Mint minden kerületi város, Hradec is fontos közlekedési csomópontja a régiójának és a Hradec Králové-i kerületnek. A D11-es autópályán a város közvetlenül összeköttetésben áll Prágával. A Pardubicevel való kapcsolatot az újonnan kiépítendő R37-es autóút fogja elősegíteni. A Hradec Králové körül kiépült körgyűrű miatt gyakran nevezik a köztársaság kereszteződésének is.

Hradec Králové Városi Közlekedési Vállalata naponta néhány tízezer utazót szállít a városon belül és a környező falvakba is.

 

A városban 36 helyi autóbusz- és trolibuszjárat közlekedik, amelyből egy éjszakai járat, 6 gyorsított járat és 5 iskolai járat. A maradék 24 napközben a rendszeres időközönként közlekedik. A város két tarifaövezetre van osztva. A második övezetbe tartoznak az alábbi falvak: Charbuzice, Předměřice nad Labem, Lochenice, Stěžery, Stěžírky és Vysokou nad Labem. A helyi közlekedésben bevezették a csiprendszert. 1918 után próbálkoztak a villamosközlekedés meghonosításával a városban, azonban a tervek kudarcba fulladtak.

 

Vasúti szempontból Hradecen 5 vasútállomás van: Hradec Králové-főpályaudvar (Hradec Králové-Hlavní nádraží), a Hradec Králové-sziléz előváros (Hradec Králové-Slezské Předměstí), Hradec Králové-megálló (Hradec Králové zastávka), Pouchov, Hradec Králové-Kukleny. A város területén van még a Plotiště nad Labem-i vasútállomás is.

A Hradec Králové-i repülőtér katonai repülőtér, és a katonaságon kívül csak magáncélra használják. A repülőtéren rendezik meg a Hip Hop Kemp, az Air Ambulance és a Helicoptershow fesztiválokat. Egyes tervek azonban számolnak a repülőtér fejlesztésével akár nemzetközi szintre is.

 

Hradec Králové egyetemi város, itt székel a Hradec Králové-i Egyetem és a Károly Egyetem kihelyezett karai. Középiskolái közül egyedi specializációt képvisel az Állatorvosi Szakközépiskola és az Alkalmazott Kibernetika Szakközépiskola.

A városban működik férfi és női futballcsapat, utcaihoki-, jégkorong-, kosárlabda-, vízilabdacsapat, úszóklub és karateklub. Az utóbbi években^[mikor?] igen nagy népszerűségnek örvend a jégkorong. A városi jégkorongcsapat évente megmérkőzik az Extraligába való bejutásért. A városi stadion, mely az Elba és Orlice összefolyásánál fekszik, jelenleg^[mikor?] felújítás alatt áll. A városi futballcsapat pár éve^[mikor?] lecsúszott a Gambrinus ligából és azóta is próbál oda vissza jutni – kevés sikerrel. A Malšovice városrészben található sportstadion az egyik legnagyobb Csehországban, mintegy 21 ezer néző befogadására képes.

 

A város polgármesterei közül kiemelkedő jelentőséggel bírt František Ulrich, akinek köszönhetően Hradec Králové az 1930-as években megkapta a „köztársaság szalonja“ nevet. Ezen cím megszerzését segítették elő Jan Kotěra és Josef Gočár építészek is.

A város történetéhez kapcsolódnak: Bohuslav Balbín, Václav Kliment Klicpera, Josef Chmela, Jaroslav Durych, František Cyril Kampelík, Václav František Červený, a helyi hangszergyár alapítója és Antonín Petrof, a helyi zongoragyár alapítója.

A Hradec Králové-i gimnázium (ma Josef Kajetán Tyl Gimnázium) növendékei közé tartozott: Václav Hanka, Josef Jaroslav Langer, Josef Kajetán Tyl, Karel Jaromír Erben, František Škroup, Alois Jirásek, Karel Čapek és Emil Vachek.

Itt született Karl von Rokitansky (1804 - 1878) kórboncnok, bécsi egyetem tanár

•   Székesfehérvár, Magyarország
•   Alessandria, Piemont, Olaszország
•   Gießen, Németország
•   Metz, Franciaország
•   Wrocław, Lengyelország

• Truckfest – a teherszállítók legnagyobb európai találkozója
• Jazz goes to town – Csehország egyik leghíresebb jazz fesztiválja.
• Hudební fórum Hradec Králové (Zenefórum) – a modern komolyzene fesztiválja
• Techfilm – cseh (régen csehszlovák) filmfesztivál
• Majáles (majális) – diákfesztivál
• Hip Hop Kemp – csehországi hiphop fesztivál
• Gastro Hradec – a csehországi szakcácsok és cukrászok versenye
• Divadlo evropských regionů (Európai régiók színháza) – a színházi szezon kimagasló eseménye
• Febiofest – filmfesztivál
• Entrée k tanci (Entréé a tánchoz) – táncfesztivál

• az 1866-os königgrätzi csata emlékünnepsége
• Elišky királynő emlékünnepsége

Cseh nyelven

• ZAP, Karel Vladislav. Biskupský hlavní chrám sv. Ducha v Králové Hradci. (A Szentlélek püspöki székesegyház) in: Památky archeologické a místopisné 1858, str. 160 – 186.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hradec Králové című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Hradec Králové témájú médiaállományokat.

• Hradec Králové építészeti stílusai (cz) Cseh nyelvű ismertető a város építészeti stílusairól
• Hradec Královéről A város hivatalos honlapja
• A város blogja Hradec Králové blogja
• Virtuális városnézés Hradec Králové látnivalói fényképekben.
• Hradec Králové története Történelmi fényképek, dokumentumok