1857

Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve. A válság az Amerikai Egyesült Államokban kezdődött, "Közép-Európában a válság először […] Ausztria-Magyarországon jelentkezett."^[1]

• március 8. – New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkja a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért (erre emlékezik a nemzetközi nőnap)
• április 6. – Libéria annektálja a Marylandi Köztársaságot.
• május 4. – Pestre érkezik Ferenc József császár és felesége, Erzsébet.^[2]
• Bemutatják Liszt Ferenc Dante szimfóniáját és az É-dúr zongoraversenyt.
• október 3-4. – Matthew Simpson amerikai püspök és William Fairfield Warren teológiai professzor személyében első ízben járnak metodisták Magyarországon.

• január 1. – Wojciech Kossak festőművész († 1942)
• január 23. – Andrija Mohorovičić horvát meteorológus, geofizikus († 1936)
• február 2. – Hollósy Simon festőművész († 1918)
• február 3. – Wilhelm Johannsen dán botanikus († 1927)
• február 22. – Lord Robert Baden-Powell angol katonatiszt, a cserkészmozgalom megalapítója († 1941)
• február 27. – Kalecsinszky Sándor kémikus, geokémikus, az MTA tagja († 1911)
• április 6. – Gyárfás Jenő magyar író, festő és grafikus († 1925)
• május 13. – Ronald Ross Nobel-díjas (1902) brit orvos († 1932)
• május 26. – ifjabb Szinnyei József nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja († 1943)
• május 31. – XI. Piusz pápa, eredeti nevén: Achille Ratti († 1939)
• június 2. – Edward Elgar brit zeneszerző († 1934)
• június 11. – Antoni Grabowski lengyel vegyészmérnök és korai eszperantista, aki fordításaival jelentősen befolyásolta az eszperantó irodalmi nyelv fejlődését († 1921)
• június 16. – Arthur Arz von Straussenburg, erdélyi szász származású magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, az I. világháború sikeres hadvezére, 1917–18-ig az Osztrák–Magyar Monarchia haderőinek vezérkari főnöke († 1935)
• augusztus 25. – Ivanóczy Ferenc író, szlovén politikai vezető, Muraszombat esperese († 1913)
• szeptember 5. – Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz rakétatudós, pedagógus, író († 1935)
• október 20. – Tóth Béla újságíró, filológus, a magyar szállóige- és anekdotakincs kutatója († 1907)
• október 26. – Jánosi Béla esztéta, tudománytörténész, az MTA tagja († 1921)
• november 26. – Ferdinand de Saussure svájci nyelvész († 1913)
• november 27. – Sir Charles Scott Sherrington Nobel-díjas angol fiziológus és neurológus († 1952)
• november 28. – XII. Alfonz spanyol király († 1885)
• december 4. – Ida Aalberg finn színésznő († 1915)

• február 15. – Mihail Ivanovics Glinka, orosz zeneszerző (* 1804)
• február 19. - Lacsny Miklós mezőgazdász, országgyűlési követ, az első két magyarországi cukorgyár alapítója (* 1776)
• február 3. – Stanisław Worcell, lengyel politikus, politikai gondolkodó, Kossuth Lajos barátja (* 1799)
• március 11. – Dlhovszky József, teológiai doktor, katolikus pap, költő (* 1787)
• április 30. – Mednyánszky Sándor Cézár, római katolikus lelkész, az 1848–49-es szabadságharcban tábori főlelkész (* 1824)
• május 23. – Augustin Cauchy, francia matematikus (* 1789)
• július 16. – Pierre-Jean de Béranger , francia költő (* 1780)
• szeptember 2. – Martin Hinrich Carl Lichtenstein, német orvos, felfedező, botanikus és zoológus (* 1780)
• szeptember 5. – Auguste Comte, francia pozitivista filozófus (* 1798)
• november 19. – Balásházy János, magyar ügyvéd, szolgabíró (* 1797)
• november 26. – Joseph von Eichendorff, német költő (* 1788)
• december 3. – Christian Daniel Rauch, német klasszicista szobrász (* 1777)