Nagyszilas
Nagyszilas (Silagiu) | |
A nagyszilasi római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Rang | falu |
Községközpont | Buziásfürdő város |
Irányítószám | 305102 |
SIRUTA-kód | 155421 |
Népesség | |
Népesség | 753 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 (2002) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 128 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 36′ 29″, k. h. 21° 36′ 39″45.607953°N 21.610753°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 29″, k. h. 21° 36′ 39″45.607953°N 21.610753°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszilas témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyszilas, 1910-ig Szilas (románul: Silagiu vagy Silaj, németül: Silasch) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Buziásfürdőtől négy kilométerre délre, a köztudat szerint három dombon terül el.
Története
[szerkesztés]A helyi legenda szerint szilágysági beköltözők alapították. Neve 1462-ben Zylas, 1554-ben Sılag', 1717-ben Sillage, 1721-ben Syllascha. A török hódoltság alatt elpusztult. 1717-ben 69 házban románok lakták. 1807-től a nagykövéresi uradalom része volt. Az 1840-es években magyar és német szőlőműveseket telepítettek be. 1863–1864-ben ortodox román lakosságának többsége görögkatolikus hitre tért, de a század végéig nagy részük visszatért az ortodox vallásra. 1867-ben magyar tannyelvű római katolikus népiskolát alapítottak benne. Az 1873-as kolerajárvány több mint háromszáz áldozatot követelt.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 2240 lakosából 2027 volt román, 123 magyar és 82 német anyanyelvű; 1120 ortodox, 908 görögkatolikus és 194 római katolikus vallású.
- 2002-ben 893 lakosából 885 volt román nemzetiségű és 884 ortodox vallású.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu bortermeléséről nevezetes. Az 1840-es évek telepesei szőlőművesek voltak, de Ormós Zsigmondnak már 1825-ben szőlőbirtoka volt a faluban. A filoxéra 1888-ban elpusztította szőlőit, amelyeket 1895-ben telepítettek újra, új fajtákkal. 1919-ben 579 hektár szőlője volt. A szocializmus alatt kis állami borkombinát üzemelt benne. Mára a termelés mértéke megcsappant. Jellemző borfajtái a kékfrankos, a merlot és az olaszrizling.
- Ortodox temploma 1846-ban épült.
- Mai római katolikus templomát a görögkatolikus egyházközség építtette 1872–1873-ban.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A falu belsőségeinek térképe 1837-ből [1]
Képek
[szerkesztés]-
A nagyszilasi ortodox templom