Ötvény

Ötvény (Utvin)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Bégaszentmihály
Rang	falu
Községközpont	Bégaszentmihály (Sânmihaiu Român)
Irányítószám	307382
SIRUTA-kód	158724
Népesség
Népesség	3345 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	78 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 42′ 47″, k. h. 21° 07′ 48″45.712976, 21.1301145.712976°N 21.130110°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 47″, k. h. 21° 07′ 48″45.712976, 21.1301145.712976°N 21.130110°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ötvény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ötvény románul: Utvin, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Temesvártól délnyugatra, Bégaszentmihály, Szakálháza , Szabadfalu és Temesság közt fekvő település.

Ötvény nevét 1333-ban Hutneu [Hutuen] néven említette először oklevél.

1334-ben Hutuen Petri, Wtuen, 1808-ban Utvin, 1913-ban Ötvény néven említették.

Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben két ilynevű helység fordul elő és mindkettőben már plébánia is volt.

1388-ban már vásáros hely és Pogány Domokos birtoka, akitől 1399-ben, némely beregmegyei birtokokért Zsigmond király cserélte el.

1456-ban Kysewthwen néven volt említve és Hunyadi János kapta királyi adományul, és még abban az évben Hunyadi László és Mátyás nagybátyjuknak, horogszegi Szilágyi Mihálynak adták. 1540-ben Ötvényi Oláh Jakab birtoka volt.

1552-ben Losonczy István temesi főispán a temesi vár tartozékai között sorolta fel.

1838-ban 103 4/8 egész jobbágytelekből állt. 1848-ig a kamara volt a földesura.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

A 20. század elején Zombori Rónay Mihály és Watz Bálint volt a nagyobb birtokosa.

A községben működő téglagyár a Drinszter és Wetzler cégé volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Központi járásához tartozott.

1910-ben 1440 lakosából 105 magyar, 144 német, 1171 román volt. Ebből 205 római katolikus, 30 református, 1169 görög keleti ortodox volt.

Ötvény környékén több, mára már elpusztult település is állt:

Az egyik dűlő román neve La Piatra (a Kőnél). Egy régi templom alapfalai látszottak itt, ahol valószínűleg a középkorban a község feküdt.

Ide tartozott Rózsamajor és Szentmárialiget is. Utóbbi a 20. század elején Rónay Mihályé volt. Egykor Oláh Miklósé volt, majd Kovács Ákosé lett, aki itt 1896-ban csinos úrilakot építtetett. 1904-ben Rónay Mihály vette meg, az 550 holdas birtokkal együtt. Az úrilakban kb. 4000 kötetes érdekes könyvtár is volt.

A mai Ötvénytől délre fekhetett Oroszi, melyről már 1388-1389-ből vannak okleveles adatok:

1388-ban Szécsényi Frank és Simon birtoka volt, 1399-ben pedig Zsigmond király, 1456-ban Hunyadi János, utána pedig Egyházas-Oroszi néven, Szilágyi Mihály birtoka volt.

Ötvény és Újpécs között fekhetett Selymes vagy Sörmes helység is, melynek 1399-ben Pogány Domokos, 1456-ban Hunyadi János, utána Szilágyi Mihály és 1464-ben Szegedi László voltak a birtokosai.

A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.

• Görög keleti temploma - 1714-ben épült.

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.