Macedónia (település)
Macedónia (Macedonia) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Rang | falu |
Községközpont | Csák |
Irányítószám | 307114 |
SIRUTA-kód | 156400 |
Népesség | |
Népesség | 524 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 79 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 30′ 58″, k. h. 21° 03′ 28″45.516247°N 21.057816°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 58″, k. h. 21° 03′ 28″45.516247°N 21.057816°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Macedónia (románul: Macedonia) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól délre, Csák nyugati szomszédjában, Csebze és Torontálgyülvész közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Macedónia nevét 1334-ben Machadonia néven a pápai tizedjegyzékben említette először oklevél. Mivel már a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor már egyháza is volt. 1433-ban Machadonya, 1466-ban Maczedonia 1913-ban Macedónia néven említette először oklevél. 1363-ban Maczedóniai Dancs birtoka volt. 1406-ban Maczedóniai Dancs fia Miklós itteni birtokának fele részét Dóczy Lászlónak adta. A 15. században a Maczedóniai családnak várkastélya is volt itt. 1478-tól a Dóczyak birtoka volt. A 1527-ben, a mohácsi vész után a Maczedóniai család tagjai Trencsén vármegyébe költöztek. A török hódoltság alatt a magyar jobbágy lakói kipusztultak és helyükbe románok telepedtek le itt.
1717-ben, hódoltság utáni összeíráskor 50 lakott házat találtak itt, melyet a csákvári tiszttartóság alá helyeztek. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták a falut. 1782-ben II. József Maczedóniát Vidák Joannovics Tamásnak adományozta, aki 1792-ben Ruddai Nikolics Jánosnak, Torontál vármegye országgyűlési követének adta el. Ennek unokái János, Péter és Sándor megosztoztak a birtokaikon, Maczedóniát János, az idősebb testvér kapta, a ki a szerb fejedelmi családból házasodott és 1854-ben osztrák bárói rangot is nyert. Később fia Mihály birtoka lett, aki itt kúriát is épített. 1910-ben 1089 lakosából 43 magyar, 30 német és 988 román volt. Ebből 65 római katolikus, 1010 pedig görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés után Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma – 1816-ban épült.
- Nikolics kúria
- A nikápolyi csata után 1396-ban az országba betört török csapatok egészen Temesvárig nyomultak, egy ily portyázó török csapatot a hagyomány szerint a magyarok a helység határában vertek szét.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Reiszig Ede: Torontál vármegye
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.