Nagycsanád

Nagycsanád (Cenad)
A nagycsanádi római katolikus templom
Nagycsanád címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Nagycsanád
Rang	községközpont
Irányítószám	307095
SIRUTA-kód	156268
Népesség
Népesség	3537 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	520 (2011)
Népsűrűség	41,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Terület	84,91 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″46.138348, 20.58598646.138348°N 20.585986°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″46.138348, 20.58598646.138348°N 20.585986°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsanád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagycsanád (régi neve Marosvár, románul: Cenad, németül: Raitzisch-Tschanad, Groß-Tschanad, szerbül: Čanad/Чaнaд) többnemzetiségű falu Romániában Temes megyében. A mai település Őscsanád (más néven Németcsanád) és Rácz-Csanád egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik Magyarcsanáddal, utóbbi azonban a Marostól északra, a Makói járásban, Magyarországon található.

Nagyszentmiklóstól 8 km-re északra a Maros bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-Kiszombor közúti határátkelőhelyet.

Csanád vezérnek a nevét viseli, aki monostorát alapította.

A település környéke már az újkőkorban is lakott volt. A rézkorból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a rómaiak egy katonai tábort létesítettek a településen. 1111-ben Chonadiensis néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát Ajtony építtette. 1028-ban Szent István serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű vármegye székhelye lett. 1030-tól püspökség székhelye, első püspöke Gellért püspök lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a római katolikus templom előtt áll). Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.

1044-ben Aba Sámuel itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. 1083-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. 1514-ben Dózsa György serege foglalta el. 1526 végén Csáky László itt támadta meg Nenanda János szerbjeit (csanádi támadás), amely kirobbantotta a délvidéki felkelést. 1551-ben és 1598-ban a török uralom alá került, majd szandzsák székhely lett. 1723-ban helyreállították a 16. században megszűnt székeskáptalant. 1745-től német telepesek érkeztek az észak-rajna-vesztfáliai Sauerlandból Nagycsanádra. A 18. században a püspökséget Szegedre, majd Temesvárra költöztették.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott. Az I. világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. 1920-ban Romániához csatolták. 1945-ben a szovjet csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A második világháború után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.

• ortodox: 2995
• római katolikus: 955
• görögkatolikus: 136
• református: 22
• baptista: 19
• evangélikus: 2
• egyéb

• Lale sa Moriša tamburaegyüttes

• Csanádi Múzeum
• csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák)
• római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetejére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)
• római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve

• Borovszky Samu: Csanád vármegye
• [1]

• Nagycsanád (román, angol, német és szerb nyelvű oldalakkal)
• Nagycsanád története (angol)
• Nagycsanád története (német)
• statisztikai adatok (választások, etnikai megoszlás) Nagycsanádról (magyar) Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Csanádi tamburafesztivál