Nagy goda
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Limosa limosa (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy goda témájú médiaállományokat és Nagy goda témájú kategóriát. |
A nagy goda (Limosa limosa) a madarak (Aves) osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Európa és Ázsia mérsékelt övi részén költ, ősszel elvonul, eljut Afrikába, Ausztráliába és Észak-Amerikába, az Atlanti-óceán partjára is.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Februártól novemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.
Alfajai
[szerkesztés]- Limosa limosa islandica
- Limosa limosa limosa
- Limosa limosa melanuroides
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 40–44 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–82 centiméteres, testtömege pedig 250–390 gramm közötti. A tojó nagyobb, mint a hím. Csőre hosszú, keresgéléshez kiválóan használható.
 |
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés]Tücskökkel, lótetűvel, vízipoloskákkal, az árvaszúnyog lárvájával, csigákkal és magvakkal táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyeken 22-24 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 25-30 nap.
 |
 |
Védettsége
[szerkesztés]Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
