2 Pallas

2 Pallas
Felfedezése
Felfedező	Heinrich Wilhelm Olbers[1]
Felfedezés ideje	1802. március 28.[1]
Felfedezés helye	Bréma[2]
Névadó	Pallasz Athéné Pallas
Ideiglenes név	A802 FA
Kisbolygókategória	Pallas-család
Pályaadatok
Epocha	September 13, 2023
Aphélium távolsága	510,425 Gm (3.412 CsE)[1]
Perihélium távolsága	319,143 Gm (2.133 CsE)[1]
Fél nagytengely	414,784 Gm (2,773 CsE)[1]
Pálya excentricitása	0,231[1]
Orbitális periódus	1686,333 nap (4,62 év)[1]
Átl. pályamenti sebesség	17,65 km/s[1]
Közepes anomália	92,795°[1]
Inklináció	34,841°[1]
Felszálló csomó hossza	173,152°[1]
Központi égitest	Nap
Fizikai tulajdonságok
Méret	570×525×500 km [4][5]
Átlagos átmérő	512 km 513 km
Tömeg	2,2×1020 kg [1][6]
Átlagos sűrűség	2,8 g/cm³[1]
Felszíni gravitáció	0,18 m/s²[1]
Szökési sebesség	0,32 km/s[1]
Forgási periódus	7,81 h 7,8132214 h
Albedó	0,159 [3]
Felszíni hőmérséklet
Min.	Kelvin
Átl.	~164 K Kelvin
Max.	~265 K Kelvin
Abszolút fényesség	4,13[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz 2 Pallas témájú médiaállományokat.
JPL MPC WL entity
Sablon • Wikidata • Segítség

A 2 Pallas egy, a kisbolygóövben található kisbolygó. Heinrich Wilhelm Matthäus Olbers fedezte fel 1802. március 28-án, és a nevet is ő adta. A harmadik legnagyobb tömegű test a kisbolygóövben, az egész öv tömegének 7%-át foglalja magában.

A Pallast a Ceresszel, a Junóval és a Vestával együtt bolygónak tartották a többi kisbolygó felfedezéséig. Lehetséges, hogy a Pallast a jövőben törpebolygónak minősítik, de csak akkor, ha a megfigyelések bizonyítják, hogy alakja megfelel a hidrosztatikus egyensúlynak.

Nevét Pallasz után kapta, aki Tritón lánya volt és Athéné barátja a görög mitológiában. Számos férfi is viselte ezt a nevet, de az első aszteroidák kizárólag női nevet kaptak.

A Pallas csillagászati és asztrológiai jele vagy néha .

A Wikimédia Commons tartalmaz 2 Pallas témájú médiaállományokat.