Šurkovac
| Šurkovac | |
 | |
| A Jézus Szíve római katolikus plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 49 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 5,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 03″, k. h. 16° 34′ 39″44.950800°N 16.577500°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 03″, k. h. 16° 34′ 39″44.950800°N 16.577500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šurkovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šurkovac (szerbül: Шурковац), horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 69 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 15 km-re nyugatra, a Veliki- és Mala Stankovac és a Volaric-patakok völgyében, valamint a környező dombvidéken, 250 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Szétszórt, szeres jelelgű település, mely több, kis falucskából áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 8 | 1 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 457 | 47 |
| Jugoszláv | 13 | 0 |
| Egyéb | 11 | 1 |
| Összesen | 489 | 49 |
Története
[szerkesztés]Šurkovac tágabb területén a katolicizmust már a középkor óta gyakorolják. A katolikus plébánia székhelye a középkortól Vodičevo, majd 1788-tól Volar volt. A dubicai háború (1788-1791) idején ugyanis a katolikusok az üldözés elől osztrák földre menekültek. A vodicsevói plébánia megszűnt, a megmaradt katolikusok pedig a távolabbi Volarba vonultak vissza. 1801 óta a plébánia székhelye Šurkovac. 1846-ban a településen új plébániaház épült. A 19. század nyolcvanas éveinek elején a plébániaház mellé templomot építettek, a plébános pedig iskolát alapított, ahol maga tanított.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubia községhez tartozó településnek 59 háztartása és 378 katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a településen 79 háztartást, 17 ortodox szerb és 538 katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 99 háztartása és 563 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Az egykori templom közelében 1936 és 1942 között új templomot és plébániaházat építettek, és nem sokkal az elkészülte után azonban mindkettő leégett a második világháborúban.[8]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott, a katolikus templomot a szerbek felgyújtották. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 1998-ban egy kisebb templom épült itt. A jelenlegi nagy, szintén kéttornyú Jézus Szíve templomot újjáépítették, és 2012. augusztus 11-én ünnepélyesen megáldották.[9] A plébániát a boszna-srebrenai ferencesek irányítják, a lelkipásztor 2009 óta a karizmatikus Ivo Pavić, aki imatalálkozóin több tízezer embert gyűjt össze.[10]
Nevezetességei
[szerkesztés]Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1936 és 1942 között épült, ezt azonban 1992-ben a szerbek felgyújtották. A mai templomot 2012-ben szentelték fel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ https://www.zupa-surkovac.com/hr/1/Kratka+povijest Hozzáférés: 2022. 06. 09.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Kratka povijest Rimokatoličke župe Šurkovac. zupa-surkovac.com . (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ https://www.biskupija-banjaluka.org/dekanati-banjolucke-biskupije/bihacki-dekanat/zupa-surkovac/ Hozzáférés: 2022. 06. 09.
- ↑ https://www.jutarnji.hr/vijesti/covjek-magije-i-straha-a-ne-covjek-vjere-fra-ivo-pavic-zlatko-sudac-iz-bosne-i-hercegovine-488791 Hozzáférés: 2022. 06. 09.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva Presvetog Srca Isusova u Šurkovcu című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
