[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Niševići

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Niševići
A Gomjenica-folyó Niševićinél
A Gomjenica-folyó Niševićinél
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség682 fő (2013)[1]
Népsűrűség57,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület11,82 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 37″, k. h. 16° 56′ 34″44.876900°N 16.942800°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 37″, k. h. 16° 56′ 34″44.876900°N 16.942800°E
SablonWikidataSegítség

Niševići (szerbül: Нишевићи), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 24, közúton 36 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 20, közúton 26 km-re délkeletre, 155 – 165 méteres tengerszint feletti magasságban, a Gomjenica-folyó északi partján fekszik. Több településrészből áll.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 977 673
Bosnyák 0 0
Horvát 3 5
Jugoszláv 10 0
Egyéb 4 3
Összesen 994 682

Története

[szerkesztés]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 76 háztartást, 492 ortodox, 11 muszlim és 5 katolikus lakost találtak.[4]

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 83 háztartása és 495 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. július 31. és augusztus 2. között Omarska község területén az Usztasa 168 embert ölt meg. A Piskavica és Omarska közötti vasút megrongálásának megtorlásaként csak Niševići faluban 44 lakost öltek meg.[6]

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Konstantin császár és Szent Ilona császárné tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  4. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
  5. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 113. o.
  6. Календар Покоља: 31. јул 1941 и 1942, дан када су почињени многобројни злочини над Србима. jadovno.com . (Hozzáférés: 2024. október 24.)

További információk

[szerkesztés]